2017. szeptember 11., hétfő

Blog: Kézilánynak jelentkezne

"Ügyes, Agilis Kézilányt felveszünk. Érdeklődni az étteremben."
Végül reggel, mikor még zárva voltam, a bálát pedig behúztam az ajtó elé, hogy ne zavarjon, csak akinek nálunk van dolga - áru, kolléga - egy roma nő srégen furakszik befelé.
- Még zárva vagyunk!
A nőn ekkor veszem észre, hogy alig áll a lábán, bandzsit, olyan részeg. Az öltözete pedig kritikán aluli.
Szóval nem az a kollégának való jelenség.
- Csak a kézilány állásra jelentkeznék, ami ki van írva.
Végül bemászott, ami kimeríti az "ügyest" és az "agilist". Látom, párja kint állt meg. Az legalább józan. gondolom, ő olvasta fel a hirdetést neki.
- Adjon egy telefonszámot... - hogy lerázzam, mert még vendégnek sem örülnék, ha jönne.
Diktálni kezdi, de telefonból, mert fejből nem tudja a saját számát.
Azt hittem, legalább azt kellene tudni.
Kettővel több számot mond. Segítek javítani, de lenne dolgom is, nem vele foglalkozni.
- Majd hívjuk.
Akadozó nyelvvel kérdezi:
- Mikor nyitnak, láttuk, hogy van menü...
Ingoványos talaj. Mit mondjak, hogy eltűnjenek?
- Még több mint fél óra.
- Ó, akkor megvárjuk, ráérünk.
Ezen nem csodálkozom. Látszik, hogy semmi fontos nincs az életükben. Vagy ami volt, azt ma reggel már megitta anyu...
Végül nyersen elmagyaráztam nekik, hogy nem kívánjuk őket a vendégeinkkel összeereszteni.
Amíg felszállt a nő a villamosra, engem gyalázott.
Ügyesen, agilisen.

2017. augusztus 25., péntek

Blog: Kéregetők vs. jegyautomata

Az emberek kevésbé humanitárius szegmense nem nagyon kíváncsi az utcán koldulókra. Nem keresed velük a kapcsolatot, ha megszólít, elfordulsz.
Lehet, mert van benned némi dac, amiért te dolgozol, ő meg nem, és te is hallottad a történeteket róla, hogy mennyit össze tudnak koldulni egy nap alatt. Nem irigység ez, pusztán úgy érzed, nem gazdagítod te azzal, amiért megdolgoztál.
Nem ítéllek el!
Én sem adok, csak legritkább esetben.
Férfiaknak meg egyáltalán.
Én, mondjuk irigységből.
Nehogy már, amiért én megizzadok, azt ajándékba adjam bármelyiknek is.
Miért tenném?
Nem ismerem, nem is akarom megismerni és ráadásul, nem is hiszek benne, hogy segítek ezzel rajta, hiszen hiába keres naponta koldulásból többet, mint én, ha folytatja.
Egyszerűen jó neki így.
Nincs motiváció.

Szóval, ha tehetem, én kerülöm ezt.

A BKK vagy BKV azonban üzletszerűen a kezükre játszik.
Nem tudtad?
Szerinted az aluljárókba elhelyezett automaták miért vannak akkor olyan hangosra beállítva?
Szerinted, ki volt az az ökör, aki még hangjelzést is épített a gépbe, hogy már akkor hallom, amint felszólít - "Kérem, vegye el a visszajárót!" - amikor még csak megyek le a lépcsőn.
Ha nincs nagy forgalom, egyenesen felhallatszik...

Te meg egy perce mondtad a csövesnek, hogy nincs apród.
Utána becsúsztatod a papírpénzed, veszel egy jegyet, a gép pedig az aluljáróban tartózkodó valamennyi semmire való szarházit személyesen szólítja szinte meg, hogy tessék, lehet hozzád szaladni, mert most már tele vagy aprópénzzel!

Köszi BKK!
Vagy BKV!
Faszom tudja, ki ilyenkor az illetékes, de amennyire emlékszem, úgy is egymásra szoktatok mutogatni.

Esetleg nem akartok finomítani a gép beállításain?
Mondjuk, mondhatná ezt is:
"Kérem, vegye el a visszajárót, azután adjon belőle a sarokban bűzölgő retkes koldusnak, aki mellesleg Panni néni, 150Ft-ot, amiből vodkát vesz. Ha maradt még, akkor a kenyeres mellett alvó Béla bácsi sapkájába is csúsztasson legyen szíves 300Ft-ot, mert azt összedobja Panni néni pénzével, és vesznek egy kannás bort! Köszönjük!"

Hiszen, eleve nem könnyítitek meg, hogy az ember inkognitóban vegyen magának bármit. Persze, nincs a világon még egy ilyen kihelyezett automata, amelyik felébreszti az összes alvó hiénát, csak a ti által üzemeltetett gépek. Ügyes!
Még a gyerekek számára, plazákban kitett gépek sem szoktak ilyen hangosan bömbölni, hiszen nem kívánnak halláskárosodást okozni a népnek.

Ezúton kérem önöket, hogy vegyenek vissza a hangerőből.
Nem kell ránk kiabálni, hogy eltegyük az aprót.
Ha meg mégis elfelejti az a hülye felhasználó, aki egy perce dobta be a pénzt a gépbe, az meg is érdemli.

Vagy eleve azért hagyta ott, hogy Béla bácsi és Panni néni ráakadjon és igyon egyet az egészségére...

2017. augusztus 12., szombat

Blog: A tegnapi betörés margójára

A tegnapi tettesek, akiről írtam, hamar meglettek. Nem véletlen: az épületben van kamera, jó minőségű képet készít és valószínűleg a rendőrség már eleve ismerte a három elkövetőt. Mert ezek sosem hagyják abba, ha elkezdték. Mert ezért léteznek...
Rákérdeztem a recepción, hogy az elkövetők fehérek vagy cigányok voltak e?
Nem fogod kitalálni: romulánok.

Nem a tisztességes fajta, az a kb. 10%, aki harcol a beskatulyázásuk ellen, aki igyekszik kitörni a többi senkiházi élősködő közül.
Nem olyanok voltak, akik megbélyegzettek, pedig nem érdemelnék meg.
Nem.

Ezek azok a tipikus romák voltak, akik lopnak.
Akiknek nem jelent gondot a személyes vagyon újraelosztása.

Elgondolkodom ilyenkor, hogy a romák nagyjának miért van annyi aranyékszere, telefonja, stb.

Emlékszel arra amikor a Zámolyi cigányok - ha jól emlékszem - ki akartak költözni külföldre, mert nálunk támadják őket?
Az megvan, hogy a felvételen az összes tele volt fuksszal?
Az is, hogy egyik-másik két okostelefonnal flangált? Egyiket használta, másikat szorongatta.
Én emlékszem.

Valami ilyesmik törhettek ide is be. Olyanok, akik az iskolát talán ki sem járták, ellenben az utca törvényeit már ismerik.

Azt a törvényt, amelyik a gyengébbet eltapossa, azt, aki képtelen megvédeni magát, földdel teszi egyenlővé.
Az a törvény, amelynek szellemében te vagy én nem vagyunk mások számukra, mint áldozatok, akiket meg kell lopni, erőszakkal kell megtörni, elvenni valamijüket, amiért mi esetleg megdolgoztunk.

Szerencsére hármat megint elkaptak és annyi időt nyertünk, amíg nem engedik ki őket. Mert kiengedik...
És akkor te vagy én leszek soron, nem a tehetetlen kis öreg a másodikról.

Te így akarod, hogy felnőjön a gyereked?