2016. július 29., péntek

Blog: Egy régi szerelem előkerül: 2. nap

Ma biztos jól járt volna velem. Hajnalban bedurrant a fogam és oroszlánként üvöltöttem. Kellett nekem kipróbálnom az új big nem emlékszem milyen burgert.
Rövid leszek, mert kimerítő napom volt.
Ma még a net közelébe is csak este fértem. Dolgoztam, melóztam.
Nem hívott senki a múltból.
Vagy elsuhantam mellette a teraszon - mivel főleg ott ültek ma a vendégeink.
Holnap jobban figyelek, igaz, hasonlóan kevés időm lesz írni róla.

2016. július 27., szerda

Blog: Egy régi szerelem előkerül: 1. nap

Az úgy volt, hogy valami szokásos elemzős baromság szerint egy régi szerelem ismét előkerül életemben. Ez az első nap és nem történt semmi. Semmi különös. Nem írt rám, nem hívott senki olyasvalaki, akivel korábban minimum egyoldalúan szerelembe estem volna. De nem lepődtem meg ezen túlságosan, hiszen nem állította ez a buta kis játék, hogy rögtön, első nap megtörténik a csoda.

Eleve, kezdjük azzal, hogy mit értünk régi szerelem alatt?
Ő volt szerelmes belém, vagy én belé? Esetleg kölcsönös? - Na, az a ritkább.

Meg, előre ki tudom számítani, hogy összejönni valakivel a múltból, akivel nincs napról napra kapcsolatod, kb. olyan, mint nyerni a lottón - holnap azt is fel kell adnom.

Megígértem, hogy dokumentálom a történéseket, de ha valakit kihagyok, akinek korábban azt mondtam, hogy szerelmes vagyok belé, azzal megsértem olyan emberek érzéseit, akik azt nem érdemlik meg.
Azért az is elég cinkes, hogy volt olyan lány, akinek korábban szerelmet vallottam, azután elröpült pár év - néha húsz is akár - és ma már a nevére sem emlékszem. Töröm a fejem, de csak a város jut eszembe, ahonnan jött... Az emlékezet egy igazi suttyó. Néha pont azt teszi tönkre, ami érne valamit.

Szóval, volt pár igazi szerelmem. Mondhatni. De nem attól lesz egy szerelem igazi, hogy soká, örökké tart? Vagy legalábbis, amikor beszél róla az ember, akkor mondhatjuk, hogy jelenidejű?

- Egy igaz szerelmem volt és most is itt van velem! - lenne a normális.
- Egy igaz szerelmem volt.
- És most hol van?
- Elhagyott.
- Akkor mitől volt igazi?
- Őőőőő.....

Volt pl. A.
Eltűnt az életemből, majd közel nyolc év után előkerült.
Élete azóta rendeződött, nekem hely már nem jutott benne.
Nem ő lesz az.

Volt pl. É.
Már akkor kilógott a lóláb, mikor megismertem. Korkülönbség.
Végül azt hiszem - így emlékszem - én mondtam ki az utolsó szót. Fájt, de lépnem kellett.
Nem ő lesz az.

Aztán volt a...
A...
A...
Nem. Nem ő lesz az. Már rég eszembe jutott volna. De most sem emlékszem. Pedig tudom, hogy létezett.

Aztán ott volt a K.
Ott komoly gondok voltak. Főleg mentális síkon.
Azután, úgy voltam vele, hogy akkor leszek rendben, ha nem látom többet.
Nem ő lesz az.

Szóval, négyből négy kiesett.

A többiek pedig, hát, ők, voltak.

Én valami egészen újban gondolkodom.
Régi szerelem?
Hagyjuk már.

Azok mind kellemes - többnyire - emlékek. Néha előveszed őket elméd zugaiból, kicsit átforgatod, hogy elveszítsék a dohos szagot, ami lerakódik rájuk, ha nem használod őket.
Hogy mennyire voltak fontos szerelmek? Agyad majd eldönti, hiszen szelektál. Amit elpakol a szemed elől, az nem volt eléggé "szerelem".

Szóval, az első nap vártam, hogy majd felvillan egy üzenet ablak, esetleg rám rúgja valaki az ajtót, de ezektől meg lettem kímélve.
Holnap dolgozom.
Más környezet, más lehetőségek.
Nagyon izgatott vagyok.
Ki lehet az a régi szerelem és eszembe fog jutni, ha belép az ajtón???

És, ha én léptem tovább, akar e még?
Ha pedig ő lépett, akkor én akarom e?

Jaj, ezek a hülye FB tesztek...

2016. július 26., kedd

Blog: Fuck GO!

Már letölthető a "Fuck GO!" applikáció, amely alapjaiban a Pokemon Go felnőtt változata. Aki benne van a rendszerben, beállíthatja az csendes üzemmódba - ilyenkor jelzi, hogy amúgy kapható szexre a telefon tulajdonosa, de most ehhez jó indok kell, mert nem ér rá - vagy hangos üzemmód, amikor a térkép is egyértelműen jelzi a másik, lehetséges partnert. A telefon kamera funkciója virtuálisan kirajzol egy zöld felhőszerű képződményt a szexre fogékony emberek köré, persze ezt csak azok körül láthatod, akik készek szexelni és a megadott paramétereid alapján esetleg akár veled is.
Beállítható a kor, magasság, otthon, amiket nagyjából a használat közben egyértelműen is láthatnak a további felhasználók, de akadnak egyéb, fakultatív beállítások, hogy pl. csak szépirodalmat olvasó partnert dobjon ki. De beállítható komolyabb  szűrés is, ha esetleg nem akarunk olyan személlyel szexelni, akinek van esetleg gyereke, vagy szereti a babfőzeléket.

Beállíthatjuk, hogy milyen rajz jelenjen megy a szexre kapható személy mobiltelefonját jelezve. Itt a zöld csillagot láthatjuk, de van kék villám és vörös dobogó szív is. Minél intenzívebb a jelzés pulzálása, annál nagyobb a valószínűsége, hogy dughatsz az illetővel. Persze, még mindig meggondolhatják magukat az utolsó pillanatban, ezért nem árt, ha némi készpénz is van nálad.

A képernyőn, miközben használjuk az app-ot, kis pop up ablakokban egyéb adatok jelenhetnek meg a felhasználókról, melyeket vagy ők adnak meg a beállításokban, vagy a Fuck Go 2.0 frissítés segít automatikusan összegyűjteni és elemezni a FB profilját a felhasználónak és az alapján készít az illetőről teljes személyiségrajzot.

Ha valaki még extrémebb módon kívánja kiválasztani esetlege partnerét, akkor arra is van mód, hiszen a pénzdíjas, de felhasználók között komoly elismerésnek örvendő Fuck Pro Go 3.4-es frissítés nem csak a FB oldal elemzését teszi lehetővé, hanem a használatban lévő levelezéseket - spamokat gondosabban szűri, mint maga a levelező rendszer - is professzionális szinten elemzi, és a "sorok között is olvasva" irányít minket az utcán a szexuálisan nekünk legmegfelelőbb lehetséges partnerhez.

A Fuck Pro Go 4.1 bővítés pár euroért már arra is képes, hogy személyre szabott üzenetet küldjön a kiszemeltünknek és "virtuális meggyőzés" eljárással azt rábeszélje a szexre velünk, még akkor is, ha esetleg korábban az illető, real life üzemmódban simán lepattintott minket. Ennek a bővítménynek a továbbfejlesztett változata, a Fuck Hard Pro Go, 6.2, amikor az üzenet mellett még bizonyos szexuális devianciákat is sugall a másiknak, hogy mit próbáljunk ki, vagy a 6.6.6, amely nem csak sugallja, de egyenesen ráveszi - Prof Moru Ushagayi mérnők saját tervezése az agyat manipuláló beépített frekvenciát használó apró bővítés - a másik felhasználót a velünk való szexre.

Biztosan örülni fogsz, amikor állatkedvelő állatfetisisztaként letöltheted magadnak a Fuck Animal Big Go applikáció 7.0-át, hiszen ez az applikáció szimbiózisba került a házi-kedvencek nyakába lőtt chip-pel és magas, éles hanggal jeleznek az egyedek, ha képesek közeledésünkre megfelelően reagálni. Ez az app persze drágább, hiszen az állati elmék elemzése sokkal bonyolultabb. Ha viszont ez megvan, akkor igazán nem nagy dolog letölteni mellé a szintén plusz költséges Fuck Animal and Others Go Hard 8.9-et, amely egyrészt az arra kíváncsinak nem csak megmutatja, de egyenesen fel is hajtja, hozzánk tereli a kisállatokat, illetve egyetlen gombnyomásra kék fénnyel veszi körbe a telefon kamerájának látószögén belül szexre használható tereptárgyakat, amelynek finomságát intim testrészünk méreteinek megadásával tudjuk finomítani, így akár megdughatva egy szobrot is a főtéren, ha ahhoz van kedvünk.

További frissítések várhatóak a jövő héten, amelyeknek köze lesz a patológiához illetve osztálytársaink, ismerőseink Milf édesanyjához, akikről rendszeresen álmodoztunk gyerekkorunkban. Meg állítólag a pénzes gátló csomag, amely a mi édesanyánkat védi meg a mi osztálytársainktól, ismerőseinktől.

Én most rendeltem a szolgáltatás meg analóg telefonra, hiszen, régi vágású gyerek vagyok.


Friss: Máris kijött a spam - hivatásos kurvákat blokkoló - alkalmazás, így nem fogsz használat közben lehúzós gold diggerekbe vagy stricikbe szaladni. Elég letölteni a SAVE FUCK and HARD GO 10.11.1-et, némi felárért. (Használata közben a fizetős partnereket fekete kereszttel jelöli meg a telefon képernyőjén, ezért nagy biztonságban tovább sétálhatunk.)

Még frissebb: Az új játék funkcióval elszórakozhatunk, amg keressük a szexpartnert, csak nem pokemon labdát dobálhatunk a többi járókelőre hanem egy méretes...

2016. július 22., péntek

Blog: Születésnap Lauránál 2016

a kenyér már kész az útra, sofőr meg sehol. Addig megittam egy kakaót.

Idén is volt születésnapi party Lauránál. Nem volt persze olyan nagy sikere, mint a tavalyinak, bár, ezt nem tudnám helyesen megítélni, hiszen valójában csak délután négyre sikerült megérkeznem, ezért az egész napos programból csupán négy kerek órát élvezhettem igazán.
Mondjuk úgy: nem volt szerencsém.
Öcsém már kora reggel jelezte üzenetben, hogy ott lesz. Felvesz valakit és megy ki bulizni.
Én jeleztem hasonló mód, hogy ha lesz aki felvesz, megyek magam is. (Rá gondoltam.) Hiszen nekem kellett volna vinnem a kenyeret, meg talán jeget is, bár kocsi nélküli embert jégszerzéssel megbízni még óvatos fogalmazásban is elég pozitív hozzáállás az élethez. A kenyér, meg mint tudjuk, roppant fontos kelléke egy bográcsolós főzésnek, hiszen ami zsírt belecsepegtetünk az ételbe, a felhalmozott kenyér fogja felszívni, azzal az alkohollal egyetemben, amit a begyek szívnak fel, ivás közben. Mert ne legyen illúziód; ezek a begyek felisszák ami az asztalon van. (Ezek alatt nem a sajátomat értem, hanem a bulin előforduló baráti körét.)
(Valójában én vettem volna a jeget és valaki nagyon gyorsan, a még olvadó jéggel, kivitt volna a buliba. Csak nem így lett.)

Stefi öcsém a ráutaló magatartást nem képes észlelni - az irónia fogalmával is vannak gondjai - így amikor néma segítségkérésként jeleztem neki, hogy fuvarra várok, valahogy nem vette a lapot. Nem is csodálom, hiszen mint később kiderült, hogy ő már akkor régen ott bulizott és a gyomorba juttatott pálinka, kenyér nélkül - ne felejtsük el, hogy azt elvileg én viszem oda - elég hamar lerészegedést okoz. Piásan meg nem vezetünk.

Mondjuk, biztos hamarabb keresek alternatív buliba jutási módot, ha egy három betűs "Oké!" helyett valami ilyesmit ír nekem, az a jó képességű: - Oké, de indulj el, mert mi már itt vagyunk!
Erre csak azért nem volt módja, mert az oké pötyögés közben vezetett és zöldet kapott, így a továbbiakban inkább odafigyelt, mint ide, rám. (Más számítások szerint azért írt csak okét, mert közben a kezébe nyomtak egy pálinkát és egy kézzel egy olyan nagy okostelefont nyomogatni nem túl könnyű.)
Megint más vélemények szerint Steff úgy vélte, hogy amit ő vállalt, - azaz, hogy bebaszik a bulin - azt már elkezdte teljesíteni, én meg amit vállaltam, - hogy kenyeret viszek jéggel - meg majd teljesítem én is.

Öcsém ezzel kb. két órára kilépett az életemből én meg lassan készülődtem, hogy hátha visszaír, hogy mikor vesz fel. Így kb. tíztől délig, állandóan a Facebook oldalt pillogtam, hátha visszapittyeg egy hatalmasat, hogy jön értem a limuzin. A fürdést is úgy végeztem, hogy vizes testemből a klaviatúrába csöpögött a folyadék és a kenyérért is kutyafuttában szaladtam le, nehogy lemaradjak arról, hogy rámírnak közben, hogy hahó, kapd össze magad, mindjárt ott vagyunk érted! Akkor még reménykedtem benne, hogy akit Steff felvesz a városban, azzal Erzsébet felé enyhe kitérővel kiugranak értem. Hát, szerveztünk már jobban is. Jó, naiv volt tőlem azt hinni, hogy elférek az autóban, mikor már rajtam kívül ketten már voltak benne. Négy ember, egy gépkocsiban? Hülye vagy?


Öcsém aki fontos volt, magához ragadta Tündércukkerájt és Nyomi Tomit, de mivel valahogy én is eszébe jutottam, délben üzenetben rám kérdezett, hogy vajon hol a tökömben vagyok, ha nem a bulin. Elképzelni sem merem, milyen tudatmódosító vette ilyesmire rá Steffit, de ha tippelnem kéne, a Laura lehetett. Elég az hozzá, hogy két részeg böffentés között jutott rám egy szemrehányó telefonhívás: - Te hol a tökömben vagy? Már mindenki itt van! - mondta Steffi. - Ez hazugság! - mondtam én, mert én nem voltam ott.

Nos, ekkor már biztos voltam benne, hogy nem az öcsém lesz a szabadjegyem a tó mellé.
Jött a B terv, Miló, aki szintén meg volt hívva, de ő meg délelőtt pihen, lassan készül fel az ilyen utakra. Megborotválkozik, felveszi magára a jobbik formáját, megválik némi orrszőrtől, hajat mos, stb.
Szóval, leszaladtam kenyérért és annak ellenére, hogy az zacskóban volt, már száradni kezdett, mire végül négy körül felvett Miló barátom és mehettünk a buliba. Négykor! Tudod mi az barátok között egy buliban? Az kb. olyan, mintha ott sem lennél, mert addigra mindenki bebaszott és tudnak olyan poénokon is röhögni, amihez neked 6-8 óra hátrányod van.

A teraszon kellemes szél fújdogált.
Azt, hogy addig mi történt ott, nem tudnám megfogalmazni. Inni ittak, mert mire odaértünk, hangos volt a zsiv... Laura, és a többiek közül páran kezdtek elpilledni. Befutott Cic is, tortát hozott. (Csak itt jegyzem meg, hogy Cic ezer jó tulajdonsága közé tartozik, hogy akiket szeret, annak tortát süt vagy visz. Ez nem feltétlenül ugyanazt jelenti, mert van, hogy olyan torát visz, amit nem sütött. De csak legvégső esetben. Szóval, ha szeretnél egy jó tortát a szülinapi bulidra, barátkozz össze az én Cic barátommal. A közösségi oldalon az ismerőseim között keresd. Persze, néha elborul az agya és beléd köt és olyankor fekete borsot szórok a szemébe majd elszaladok, de mi ez az apróság azért, hogy krémes finomságokat tömhetek a gyomromba...)

Laura első kérdése az volt, hoztam e jeget. Nem volt szomjas, azt láttam, de baszd meg, az, hogy jég nincs, azt persze tudta! Mikor harmadszor is rákérdezett, akkor már éreztem, hogy ez a buli nem ugyanaz, mint egy évvel korábban. Itt kérem, bebasznak mind, csak én vagyok, aki szopik és jeget kéne hozzon. (Mondjuk itt fogadom meg, hogy soha, senkinek nem viszek jeget ebben az életben, mivel kocsim és fagyasztóm sincs! Rendben? Te, aki barátom vagy majd leszel, ha meghívsz egy ilyen eseményre, előbb fogok kötelet vinni, amivel gabona köröket fogunk gyártani, mint egy zsák jeget. Nem azért, mert sokba kerül, hanem mert nincs módom rá, hogy utaztassam. A kenyeret legalább megettük...) Ezt az apróságot azért a következő húsz évben majd a fejéhez vágom és ezzel el is lesz intézve a dolog! (Tomi nem felejt, hiszen Steff azóta is kapja, hogy nem vitt ki inni, és ha már itt tartunk, te Patrícia, mi a faszom van a lenyúlt fülhallgatómmal, amit én sorsjeggyel nyertem meg, te meg azzal, hogy a táskádba tetted??? (Az érintett pontosan tudja, mire gondolok, de azóta is tagad!)

Amikor már lépni sem tudsz, ott van Steff és segít.

Ott volt Steff korábbi barátnője, aki egy tündércukkeráj. (Amúgy tudom a nevét is, csak Szandy külön megkért rá, hogy a bulin készült kompromittáló fotókkal ne bombázzam szét a világhálót és úgy vélem, akkor már a nevét is illik megváltoztatnom, hiszen senkinek semmi köze hozzá, hogy szeret nyáron fürdőruhában bulizni. Még esetleg több helyre hívnák és látnák, hogy milyen jó kis seg*** - akarom mondani, hogy mennyire csinos.) Ott volt Laura egy férfi ismerőse, aki annak ellenére, hogy nem ivott keveset, igyekezett bűvkörébe csábítani tündércukkerájt. Néha meghúzta a haját, meg ilyesmi. Aztán ott voltak a szomszédék, meg néhány ismerős meg nem ismerős. volt, ki jött, volt ki ment. Ott volt Kristián, Laura élettársa, aki hibái ellenére is egy végtelenül türelmes fiatalember. Laurához szüksége is van minden lelkierőre. Bár, nekem halkan megjegyezte, hogy pár hónapja az OBI-ban leárazva vett egy fejszét és a nyele csodálatosan simul a tenyerébe. Néha, mikor még Laura nincs otthon, előveszi és suhogtatja. Nem tudom, mit akart ezzel elárulni nekem, de kettőt balra léptem tőle. Cic hazaszaladt a karaoke technikáért, mivel Zoli barátunk szokásához híven eljátszotta a repertoárjának azt a részét, amit józanul tud, aztán a délután folyamán már csak akkor ment a szintihez, amikor kikapcsolta azt, mert valami fura okból, azt nem szereti, ha más nyomkodja vagy indít el rajta demót. Igaz, ő meg saját okán nem képes már játszani rajta, ezért a készülék, nem először, halkan gerjeszti a hangszórót, de amúgy kihasználatlanul foglalja el a terasz egyik sarkát. Zoli egyébként közel két órán keresztül szemezett a telefonjával és mivel a neveket már nem látta rajta, igyekezett hívást kezdeményezni oly módon, hogy a neveket a telefonba súgta, ám mivel a hangfelismerő applikáció nincs a készüléken, nem történt semmi.
Arra a kérdésre, hogy játszol e Zoli valamit a szintiden, legalább tízszer felelte, hogy igen, de nem tud telefonálni ezen a tetves szaron. És nem játszott a szintin. Mert a tetves szart bűvölte. Tényleg fárasztó ugyanazt a párbeszédet hallgatni másfél órán keresztül. Az vigasztalt minket, hogy azért közben csak bealudt és előkerült egy magnó, amiről nyolcvanas slágereket küldtünk ki a tó fölé.

Nyomi Tomi (Azért nyomi, mert nyomdász) Ászok sör ivás közben lépett ki a rendszerből és nagyjából az ott töltött négy órámból kettőt alvással töltött, egyet meg műanyag pohárba. Mikor végre elkészült az ebéd, vagy minek hívjuk azt délután ötkor, azért bele tudtunk diktálni egy tányérnyi paprikás krumplit, amiből még azt is felette, amit a terasz betonjára ejtett, a kutya őszinte bánatára, mert az meg késve érkezett Tomi lábához. Cserébe lenyalogatott némi száradó vért Tomi sípcsontjáról, mivel korábban, amikor már javában ivott, de még nem aludt el, sikerült elfelejtenie, hogy a ház és a terasz között nincs egy lépcső, hanem kb. 50 centi mélység. Sajnos erről lemaradtam, pedig biztos könnyesre röhögöm magam rajta, mert ilyen geci vagyok, ahogy Tomi korábban már ezerszer megjegyezte ezt rám a Patkó pultjánál ülve, más témákkal kapcsolatban.

Tündércukkeráj szerencsére a nyári melegben megfelelő öltözékben várt minket, ami bugyi és melltartó. Nem tudom, említettem e már, hogy mennyire jól esik az embernek ránézni? Laura is hasonlóan öltözött, bár, bizonyos okokból az ő összeállítása nem volt ugyanolyan felvillanyozó, mint az alig húsz éves tornász-sporting girl-é. Csináltam is közel száz fotót róla, többnyire hátulról, Lauráról egyet, szemből. Ezt később töröltem, de addigra már megrepedt a telefonom kijelzője. Kösz. Tündércukkeráj fotóit személyes használatra tettem félre későbbre - ha nem leszek milliomos akinek saját pornószínészei vannak - amikkel kapcsolatban annyit kért, hogy ne tegyem őket nyilvánossá. Ezt megígérhettem, hiszen a blogomat alig olvassák...
Az írásom végére be is biggyesztek néhányat róla a sikerültebb fotókból, amiket már később csináltam róla, amikor pár percre félre tudtunk vonulni a ház másik végébe, anélkül, hogy megzavartak volna minket, de ez miatt igazán nem kell lejjebb görgetned. Várd ki annak is a sorát. Csak azt tudom mondani, hogy Tündércukkeráj egy igazi bombázó és olyan pózokba tudja csavarni gazella testét, amilyeneket nem nagyon láttok a tankönyvekben.
(Képek a cikk végén)

Steff persze adott az érzésnek, hiszen igazi sportoló. Mire megérkeztünk, már kedvesre* itta magát és még abba is belement, hogy fürdőruha nélkül csobbanjon párat. Gondolom, a finom pálinkától kimelegedett és egyedül ezzel a módszerrel volt képes lehűteni forró testét. Képek erről is vannak, amiket majd lent kereshetsz meg!) * A kedvesre itta magát azt jelenti, hogy többször megölelt és hangosan kimondta azt a szót: a bátyám!

Mi volt még?
Kedvenc jelenetem, amikor a tortagyertya gyújtás után Laura új dolgot próbált ki. Arccal belemászott az egyik tortába, amit kapott. Egyrészt, poénforrásnak kitűnő és szórakoztató fotókat lehet így készíteni, másrészt, emlékeztetnem kell magamat arra, hogy ha egyszer én csinálok neki tortát, abba megfelelő mennyiségű erős paprikát tegyek, hogy a tortám ilyetén meggyalázása ne maradjon megtor(tát)latlanul. Később sikerült lecsípnem magamnak ebből a megszégyenített tortából egy kicsi darabot és be kell valljam, sajnálatos, hogy ebek harmincadjára jutott, mert ritka finom volt az íze. A torta persze körbejárt, így végül összekente a fél társaságot. Hiába, tud ez a Laura.

A másnapi meló miatt - nem voltam a toppon - meg Milónak is mennie kellett, ezért lassan, olyan nyolc körül, kezdtünk hazafelé szédelegni. A többiek még buliztak egy sort, amiről szintén nem írnék, hiszen nem voltam ott, meg hát, történtek dolgok, amiket nem szívesen kotyognék ki. (Pl. a gruppent, mert az milyen már... igaz, ezzel lemaradtam az élőszereplős pornómról, amit ingyen élvezhettem volna.)

Szóval, ha azt hiszed, leléptünk onnan és utána elszabadult a gyönyör, akkor nagyon tévedsz. Semmi ilyesmi nem történt. A brigád ivott és zenélt egészen hajnalig, majd ki hazaszéledt, ki elaludt, ahol tudott.

A beígért fotókat sajnos nem tudom prezentálni, hiszen ahogy sejthetted, habár csipázzuk egymást tündércukkerájjal, azért annyira nem, hogy mindenféle szexis fotókat csináljon velem eldugott sarkokban. Nem rajtam múlik...

Steffről meg tényleg van pár mentett képem és videóm, ahogy csupasz seggel csobban a tóban, ám ezeket nyilvánossá tenni elég nagy bunkóság lenne vele szemben.
(Ha mégis kiváncsi vagy ezekre a képekre és videókra, némi ellenértékért cserébe küldöm az adatokat. A számlaszámomat ez ügyben privátban kérheted. Negyven feletti nőknek olcsóbban megszámítom!)

Ebből a buliból is tanultam:
1.) Ha bulizni mész, legyél egyértelmű! Hívj fel mindenkit és aki először jön érted, azzal indulj el. Célozgatni kevés, mert van, akinek az agya nem képes az ilyesmit dekódolni.
2.) Szaros seggű kutyát ne öleljünk magunkhoz, mert elképzelhető, hogy olyan lesz a hasunk.
3.) Ha egy kis tálból eszünk valami snack féleséget és valaki, akiről tudjuk, hogy pisálás után nem feltétlenül mos kezet, belenyúl a tálba, ne legyünk szégyenlősek azt visszatenni az asztalra és beszüntetni a további fogyasztást.
4.) A részeg embereket könnyebb elviselni, ha te gyorsabban és jobban berúgsz.
5.) Ha valaki mezítláb az asztalon táncol, vigyázzon, hogy törékeny dolgokat ne rúgjon le róla, mert később simán beleléphet.
6.) Mindig meg kell hívni valakit a bulira, aki kocsival van és nem iszik, mert ő lesz majd az, aki megoldja azokat a hirtelen fellépő problémákat, amiket te már nem fogsz tudni: pl. elugrik további alkoholért.
7.) Ha sok csinos lány egy szál bugyiban flangál az arcod előtt - vagy elég egy is - valami nagy tárgyat tarts az ágyékod elé, amíg megnyugszol.
8.) A csinos lányokról készíts sorozatfényképet. Majd otthon kiválogatod.
9.) Cigivel a szájban fejest ugrani a teraszról a tóba, elpocsékolt dohány.
10.) Már jó előre húzd ki magad a munkarendből a jövő évi buli idején. Nem szabad ilyesmiket kihagyni, még akkor sem, ha csak alig négy óra az egész. (De törekedj, hogy legközelebb több legyen!)

A kedvenc fotóm arról a napról:
Hogy a csodában sikerült szakállat csinálnia a habból???

Nem sikerült hiba nélkül 5.

Ilyesmiket unatkozó gyerekek osztanak meg a fb-n. Sok értelme nincs, de unalom ellen megteszi. A helyesírási hibákat fel sem sorolom, de legalább az emotion jeleket gazdagon használják. Igaz, ezekre később a nagybetűs életben nem lesz szükség, hiszen, ha majd kérvényeket fogalmaznak meg, mégsem tehetnek bele mosoly jeleket.

Csak két mondat, de a kerítés szavacskát nem tudták nem elbaszni. Pedig mennyit emelt volna a poén színvonalán.

Csak az a fránya tej ne lett volna ott. Egyetlen s betű és tejesen más a jelentése.
Fontos a vesszők helyének megvalásztása. Pl. hogy előtt van, de ki kell hagyni egy karaktert. Az után rögtön vessző, utána pedig kihagysz és utána a hogy. Annyira egyszerű lenne! A te választásod! És nem valásztás.

És egy személyes kedvencem, Berki úrtól, aki nem bízik a magyar fociban - ezt részben megértem - de ott szórta az igét, ahol senki nem volt kíváncsi rá, avagy tipikusan trollkodott, mint igazi, ungarische megmondó ember. Majdnem úgy, mint én szoktam. Szóval, nem feltétlenül ítélem el a "munkásságát", de az biztos, hogy az igaza mellett viszont nem nagyon képes a nyelvünket helyesen integrálni a fórumon.

Vajon megtalálod az összes elgépelését?

Blog: Most akkor nem lesz 8 millió dollárom?

Szerintem nem.
Tényleg nem válaszoltam. Mivel nem emlékszem korábbi levélre, pedig szükségem lenne erre a hatalmas összegre, csak úgy, befektetett munka nélkül. Mondjuk, Skype-om nincs, ezért a korábbi bejegyzésben már felemlegetett élő pornó lehetősége bizonytalan időre ugrott számomra.

De most komolyan, tudja valaki, egészen pontosan, lépésről-lépésre, hogy mi a tökömet jelentenek ezek az idegenből vagy légből kapott levelek?
Mi az értelmük?

Oké, biztos - ha van mögötte létező cím vagy személy - a lehúzás egy új fajtája, amellyel nem kell törődnünk, közönséges halandóknak. Ezt értem. De ki áll mindezek mögött?
Ki az a bűnöző zseni, aki szétküldi a világba ezeket a leveleket és otthon várja, a függöny mögül ki-kilesve, hogy egyszer csak jön egy számára kedvező válasz és beindul a pénzeső? (Amelynek formáját jelenleg elképzelni sem tudom.)

Van még olyan ember, aki ennyire naiv?

Blog: Levél az ősi városból

Mindig örülök, amikor levelet kapok és abban kérést. Mert ilyenkor tök fontosnak érzem magam. Embernek, aki képes lehet - már legalábbis a levél írója így gondolja - megoldani komoly problémákat. A valóságban ez nincs így.
Egy barátnőt nem vagyok képes találni magamnak, de...
Levelet kaptam Xi'anból, az ősi kínai városból. Még a magyar fordítás sem érthető számomra, ezért kétlem, hogy tudok rajtuk segíteni, bármiben is, viszont azt megjegyezném, hogy lehet, hogy a levelet egy keletitől kaptam, az ősi városból, de a neve minden, csak nem keleti és nem ősi.
Elég ha a fotóra kattintasz!

Hejj, Quentin, sajnálom, hogy nem én vagyok a megfelelő ember nektek! Az én nevem, nem elég (h)ősi.
Esetleg, ha a kedves olvasó úgy véli, a levél neki szól, kérem tegyen meg mindent, hogy Xi'an ősi városában ismét helyreálljon a rend.

2016. július 21., csütörtök

Blog: Ha én milliomos lennék... 001

Ha én milliomos lennék, ahhoz az kellene, hogy nyerjek a lottón. Ez teljesen evidens. Az eredményeimet tekintve az ég adta világon nincs esélyem rá, hogy nekem sok pénzem legyen. Örökölni, ugye, már nem sok esélyem van. A munkámmal - ami valljuk be, azért a vendéglátáson belül sem túl minőségi - kevés az esély rá, hogy megszedem magamat.
Az egyetlen esélyem rá, hogy hirtelen egy kedves és adakozó milliomos legyek, ha nyerek a lottó. ehhez persze minden esélyem megvan, hiszen lottózom. Két ötös sort is megjátszom. És hiszek is benne. Meg előre el is képzelem.
Valójában egyedül épp voodoo mágiát nem eszközölök a nyerésért, de mivel a szelvényt anyukám urnájához közel szoktam elhelyezni, azért teljesen nem zárható ki a másvilági erők segítségének kérése sem.

Nyerni fogok.
Ez tuti.
Mert, ha egyszer nyerek, akkor nem csak én leszek boldog, hanem sokan, akiket ismerek. Mert ilyen jó csávó vagyok. Ha nyerek, szét fogom osztani. Hidd el, már tudom, hogy egy nagy nyereményen ülni baromság. Minek? Hogy ha szívrohamot kapok, egyetlen, egyenes ági leszármazott örököljön és hülyeségekre költse?
Dehogy!
Szeretem a fiamat, ez nem kérdés, de miért csak ő élvezze, ha az apja öt számát kihúzzák?
Amikor majd izzadt kezeimmel átfogom a nyertes szelvényt és az izzadtság belecsorog a szemembe - ami úgy csíp, akár a sósav - az első gondolatom az lesz, hogy akiket kedvelek, azoknak adok a zséből. Ez így helyes!

A második gondolatom, hogy végre saját pornófilmet nézhetek.
Nem ám csak úgy, a netről letöltve, hanem élőben, mint a nagyok.
Lesz egy szobám, két pornósztárral.
Bemegyek és nagyon kedvesen fogadnak majd.
- Hát eljöttél, nagy fehér lottónyertes, hogy a saját pornófilmedet élvezd? - kérdezik majd, lágy ukrán hangon, mert azt hiszem, mindketten ukránok lesznek.
- Igen. És ma egy igazán perverz pornófilmet szeretnék látni?
- Mit tegyünk meg neked ma, kedvenc milliomos nyertes pornófilmes gazdánk? - kérdezik azon a kedves, kőszikla morzsoló nyelvükön.
- Egy kis saját pisis szexet néznék meg... élőben.
És akkor, a saját pornófilmem, ami a márvány házam első emeletén készül, frissen, csak nekem, rövid tanakodás után magához vesz három liter ásványvizet és alig egy óra múlva már hugyozzák is egymást, csak, hogy én, a nyertes, aki mindenkinek ad, jól szórakozzam.
Hát kell ennél több, egy milliomosnak? Vagy milliárdos. Attól függ, a magyar ötösön nyerek, vagy az euro lottón, amely hatványozottan elégíti ki aljas étvágyamat.

Miért?
Te, ha megtehetnéd, a rossz minőségű kapcsolatod, letöltött videóin élvezkednél?
Ne viccelj már!
Milyen kétszínű az?
Ha megteheted, hidd el, neked is saját pornód lenne. Csak lehet, hogy te két színésznőt bérelnél fel a nyali-falira, hogy guvadt szemmel nézhesd, ahogyan úgy élveznek, ahogy pixel világban eddig soha.

Mert ezt jelenti, ha eszméletlen sok pénzed van!
Akár élő pornófilmed is lehet.

A barátnőddel a maszatolás a takaró alatt nem ugyanaz.
Az csak sima szex, de azt egy csóró is megteheti...

- Mario, most pedig kutya pózban, de veszettül!
- Nos, oké, de mi lesz, ha megint görcsöt kap a combom?
- Euroban fizetek, az istenit! És különben is, van elég pénz. Kapsz egy injekciót, mint múltkor, a görcsre, amit focisták is kapnak!
- Ejj, még sosem volt ilyen jó gazdám...
- Nem tesz semmit. Én köszönöm!

Blog: Az a múzsa dolog...

Régen, mikor még kölyök voltam, úgy véltem, hogy a múzsa dolog az összefügg a férfi és nő közötti kohézióval, amely egyszerűbb megfogalmazásban annyit tesz: szerelem.
Ma már tudom, hogy ez valójában nem ennyire bonyolult. Elég, ha a környezetemben pl. egy olyan csaj van, akit szeretnék megnevettetni és ha neki nyomatom a blődségeimet, nem kell, hogy bárki szerelmes legyen, elég, ha jön az ihlet és nyomod a sódert.
Mert az meg jön.

Jelenleg a legnagyobb problémám, hogy nem rögzítem azt a rengeteg faszságot, ami kijön a számon, mert a közönséget nézve, humor akad benne. Nem feltétlenül a minőségi, igényes poén, az a Woody Allen féle, intellektuális humor, hanem az a sokkal bazáribb, olcsóbb humor, ami egy fokkal jobb csak a fingós-böfögős vicceknél.

Mióta összefutottam a lánnyal, sokkal minőségibb poénokat nyomok. Néha még én is jól szórakozom. De ennek bizonyítéka az lenne, ha ezeket valamilyen formában rögzíteném. Mert milyen már a közönségnek azt állítani; képzeld, tegnap volt egy jó viccem!
Ez így komolytalan. Neked már most szükséged van a poénra. Első kézből, a kezeim által. Nem elég, hogy megrázok előtted egy apró fiolát, hogy - nesze - van benne egy drága parfüm. Ez így kevés.
Le kell, hogy hengereljelek hatalmas humorommal. Az kell, hogy bepisilj!
Hogy amikor olvasol, kezdjen el folyni belőled a sárga.

És ezzel el is jutottunk a fingó-böfögős poénokhoz, csak annak is a legaljához, a hányós-szaros viccekhez!
Mennyi kellett?
Kábé három bekezdés.

Beszarok!

2016. július 1., péntek

Blog: Társkeresős nyögve-nyelős: coco

Nem vagyok benne biztos, hogy nem egy fiktív társkereső, fiktív adatlapjának fiktív karaktere látható az alábbi képen, de érdemes elmerülni az információkban, amelyeket megoszt velünk a magát simán szépségnek aposztrofáló, 71 éves hölgy, aki a fotóján max. hatvannak, ha kinéz.


Ötven év után úgy látszik, az ember a biztosat felcseréli a bisztosra. Ez mondjuk nem probléma. Viszont úgy látszik, a korral az előítéletek nem, hogy múlnának, hanem bevésődnek. Mondjuk eléggé beszűkült piac lehet a magyar és egyben Kaliforniai urak.
Az mondjuk elég sértő, hogy ha nem is akar visszatelepedni, egyetlen tollvonással egyenlőségjelet húz a magyar fiatalság és a kihasználó pasik közé.
Köszönjük Emese!
Viszont nem érzem, hogy itt a szerelem lenne a lényeg, hiszen külön ki van hangsúlyozva, hogy reménybeli jövőbelink nem lehet más a jómód mellé, mint orvos, ügyvéd vagy üzletember, ami viszont elég tág fogalom lehet.

Blog: Helyes! Írás!

Mindig örültem annak, hogy az átlagnál helyesebben írok. Nem vagyok persze tévedhetetlen, de azért igyekszem. Az automatikus javítás is segít persze, hiszen többnyire megfelelő helyeken húzza alá a hibáimat, de ha valamit jól csinálok, akkor a végén alig látok aláhúzást.
Aztán belebotlottam egy helyesírás tesztbe és nem lett az igaz. 15-ből csak 14-et tudtam illetve találtam el.
Persze néhány kedves kollégám azonnal jelezte, hogy ők mennyivel jobb eredményt értek el és segítenek, ha megakadnék.
Az egyetlen problémám ezzel az, hogy mindkettő hülye, mint a segg...
Nem, erősen fogalmaztam, ezt javítom.
Mindkettő szellemileg alultáplált, ha írásról van szó, így csak azt tudom elképzelni:
a.) Csaltak a visszalépéses módszerrel, míg a teszt jó nem lett.
b.) A világ két legnagyobb mázlistájáról van szó.
c.) Gugli.
d.) Tényleg tudnak, de ezt kizárnám! KIZÁROM!!!

Mivel az eset nem most történt, vissza kellett keresnem, de siker koronázott. (Fogalmazási hiba...)

Valahogy így nézett ki a párbeszéd:
A "malyd" szócska direkt lett elírva. Hiába hívod fel rá a figyelmünket, nem ér pontot.

Gondoltam, hogy azért ez nem rossz eredmény, de, hogy pont e két kis sakál jött örömködni, hogy ők mennyire tudnak, azért az véres bosszúért kiáltott.
Persze Stefit nem bántom, mivel az öcsém és a családon belüli erőszak igényeimet épp eléggé kielégíti a "Trónok harca" sorozat.
Ildikének meg nehéz érdemben fricskát küldenem, mert az iróniára nem fogékony, és ha tényleg elég hosszú körmondatot fogalmazok meg felé, akkor nem is érti. (Szóbeli alázás...)

Szóval, később Stefivel együtt dolgoztam és az étteremben, ahol Svédasztalos menüvel várjuk a vendégeket több tábla van kihelyezve, hogy arra krétával felírhassuk, hogy melyik étel tálaló edényben mi vár a kedves vendégünkre. (A "felírhassunk" szavunkat először rosszul írtam, de senki sem tudja meg. Tőlem ugyan soha...)
Stefi, mivel szépen ír - és tesztje után, úgy vélnéd, helyesen is - megnyerte ezt a feladatot magának. Tényleg szépen kanyarítja a betűket, akár egy címfestő. Persze, még így is előfordul, hogy a vendég rákérdez, melyik tálaló edényben van a kiírt leves, de már röhögés nélkül is ki tudom mondani, hogy amelyik felett a felirat, az alatt a megnevezett leves található. Kezdetben még hozzá tettem, hogy mivel úgy logikus, de a legtöbb vendég vagy pimaszságnak vette cinikus beszúrásomat, vagy tényleg úgy gondolta, hogy az nem lenne logikus és ezért értetlenül pislogott.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy később, amikor én írtam ki a leveseket, nyilat rajzoltam a felirattól a hatalmas lábasig. Persze, még így is volt egy kérdés: - Amelyikre a nyíl mutat, abban az van? - de megoldottam azzal, hogy lehúztam a fejem a pult mögött, amíg megnyugodtam. A röhögésemet sikeresen álcáztam csuklásnak.

Szóval, egyik nap Stefi kiírta a leveseket és mivel elbambultam, csak mikor már javában benne voltunk a menüztetésben, akkor tűnt fel valami:


Nézem a szót, forgatom az agyamban, ízlelgetem.
- Te, Stefi, a kakukk helyesen nem így van! Elbasztad.
Persze nem ő lenne, ha kinyögni, hogy elbaszta, ezért már jött is a focistákra oly jellemző védekezés - mivel nem csak a pályán kerülik a felelősséget, hanem azon kívül is, azonnal eldobják magukat, ha úgy van és kezeiket a térdükre kulcsolják, miközben fájdalmasan hörögnek.
- Nem basztam el, csak siettem...
- Aha. Akkor most lassabban kéne javítani. (És miközben elment a szivacsért - törlőkendő, nem szivacs - gyorsan megörökítettem a bizonyítékot, habár akkor még nem is jutott eszembe a korábbi helyesírás teszt.
Hanem aztán pár nappal később megkaptam a kegyelemdöfést:


- Te, Stefi, a curry-s helyesen nem így van! Elbasztad.
- Nem basztam el, csak akik idejárnak, azok nem értenék a c-vel és y-nal írnám.
- Te most viccelsz?
Akkor ott, hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy ironizál vagy közben rájött és csak ment.
Azért az utókornak érdemes megőriznem ezt a két kis mementót és van egy érzésem, hogy lesz még később.

Mondjuk az furcsa, hogy a vendégek közül egy sem tett a feliratra megjegyzést és bár vártam, egy sem kérdezett rá, hogy tényleg belefőztünk e némi kőris fát a levesbe, hogy pikánsabb legyen.
Vagy én vagyok hülye, vagy a magyar nyelv a curry-t körinek magyarította, míg aludtam egyet?

Most már csak Ildikén kell behajtanom a tartozást, de azt hiszem, egyszerűbb lesz, ha baseball ütővel verem agyon, bár, lehet, hogy utána a földön fetrengve rákérdezne, hogy ez most komoly volt e?