2017. június 6., kedd

Blog: Egy "hajótörött" naplójából 2.

Volt idő, amikor kinyomtam száz fekvőtámaszt, reggeli előtt. Most a földről alig tudtam összekaparni magamat.
Első óráimat szemgolyó izmaim erőltetésével töltöttem. És elhiheted, az is kimerítő volt. Tíz perc után döbbentem rá, hogy a bal szememre mégsem vakultam meg. Egyszerűen csak nem éreztem a véres arcomon a hatalmas levelet a szememre tapadva.

Miután csak sikerült leemelnem a takarást és a fény ismét képes volt a retinámat bombázni, úgy ahogy körbetekintettem. A gép roncsaiból nem láttam mindent magam körül. Sem a gép orra, sem a farka nem látszódott onnan, ahol feküdtem.
Mikor végre feltérdeltem, azért kiszúrtam magam mögött a parton a gép farkának darabjait. Azt gondolnád, hogy becsapódáskor az ilyesmit a fák szokták letépni a gépekről. A parton nem voltak fák, ezért feltételezhető, hogy Hank gépének üzembe helyezési állapota sokkal rosszabb volt, mint a számomra mutogatott szervizpapír, amivel meggyőzött, hogy beüljek a gépébe. Csak napvilágnál kellett volna ezt megtennem, nem sötétedéskor, fél részegen, de késő bánat. Meggyőződésem, hogy ezért itatott meg velem a helyi rumból vagy fél litert. Talán ezért szaggatott a fejem ébredés után és nem a balesettől.

Miután képes voltam felállni is, akkor már láttam a gép elejét is, beljebb a buja növényzetben, vagy harminc méterre. A parttól befelé nőtt érzéki bokrokat és cserjést legalább ennyire ritkította meg a széthulló masina.
Hank-et ekkor még nem láttam.
De csak alig fél órát nyertem ezzel.

A harminc perc megtételéhez, a repülőnk orráig, kb. ötven percre volt szükségem. Teljesen elvesztettem ugyanis az időérzékemet.

Hank teste valahol a szélvédő előtt hevert, kicsavarodva, de nagyon kevés vérrel szennyezve. Ebből feltételezem, hogy nyugodalmas halála volt. Persze, az is lehet, hogy szörnyet halt, vagy eltört a nyaka.
Más körülmények között, úgy vélem, hogy ha valaki kizuhan egy lezuhanó repülőgépből, az biztos cafrangosra szakad, szétterítve testének darabkáit maga körül.
Másrészt viszont én is egyben voltam.
Na, most, akkor vagy Hank is él, csak sokkal lustább, mint én, vagy én vagyok az átlagnál virgoncabb halott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése