Blog: Szükséges egy gyereknek szerepelnie? (2021)
Amiről most fogok pár gondolatot összehordani, azt témája miatt nem ismerem pszichológiai mélységeiben, így, amiket leírok, zömében saját meglátásaimra alapozódnak. Nem feltétlenül lesz tehát igazam, így, vedd úgy, hogy amolyan gondolatjátékot játszom csupán.
A kölyök-Instagrammal kapcsolatban ugyan nagyjából elmondtam a rövid véleményemet, de azt gondolom, sokkal több van a témában, mint az a korábbi bejegyzés. Ebben a posztban kicsit tovább mennék azon a vonalon, amit a gyermekek és a hírnév köré építek. Mindezt úgy, hogy a kölyök-Instagram nyilván nem azért jön létre, hogy celebeket gyártson, azonban az világos lehet, hogyha valakit mégis felkap ez a média, akkor óhatatlanul belekerülhet az adott gyerek egy olyan miliőbe, amelyre egyszerűen nem tud felkészülni.
Mint írtam, minden kiegyensúlyozottan felcseperedő gyereksztárra jut egy olyan, amelyik nem képes megbirkózni a hirtelen rá szakadt teherrel, amit az ismertség okozhat.
Ennél fogva kell kezelnünk egy gyerekek számára készült közösségi platformot, mert nem tudhatjuk, ha gyermekünk képviseli magát rajta, vajon csak egy lesz a millió fogyasztóból, vagy egy lesz, aki a millió fogyasztó közül kiemelkedik. Az előbbire van nagyobb esély, azonban, ezek ellenére is rejt veszélyt magában ez a fórum.
A gyerekek szeretik, ha foglalkoznak velük. Vannak srácok, akik jól elvannak magukban, ám az ember társas lény, így még többen szeretik a társaságot, mert az nem unalmas. A gyerekek az unalmat kifejezetten utálják. Ha van kivel megosztani az idejüket, akkor sokkal izgalmasabb a közös kalandozás, mint amikor bezárkóznak a szobájukba és csak nyomják a tabletet.
Ha egy gyerek közösségbe kerül, egy részük kicsit visszahúzódik, míg mások szeretnek szerepelni. Mindkettő gyerek könnyen kizökkenthető: A kicsit csendes gyerek nem szeret pl. verset szavalni a többiek előtt, míg a stréber meg azt nem szereti, ha nem őt kérdezi a tanár, miközben jelentkezett.
Az Insta egy kifejezetten olyan platform, amin az ember megmutathatja magát, vagy azt, ami érdekli. Egy gyerek, ha regisztrál egy ilyen oldalon, akkor van benne közlésvágy, akkor nyitni szeretne a világra. Ezt vagy az általa készített fotókkal, tartalmakkal éri el, vagy azzal, hogy ő maga lesz a tartalom. Ilyenkor kerülnek ki a táncos, divatos videók. A sminktesztek, dalolások, vagy játszótéri kunsztok. Bármi, ami a többi használó figyelmére igényt tarthat.
A többi felhasználó pedig ízléstől vagy kapcsolati hálótól függően "díjazza" a tevékenységet. Lájkol. A lájkok beérkezése pedig nagyon hamar függőségi viszonyt alakít ki, amit egy gyermek sokkal rosszabbul kezelhet, mint egy felnőtt. Teszem azt, kiteszel egy challenge videót, amin eldarálsz egy bonyolult Rap-szöveget. De a kutyát nem érdekli. Majd másnap egy másik gyerek feltesz egy videót, amelyikben ugyanazt a szöveget adja elő, szerinted rosszabb változatban, azonban, annyi követője van, hogy hirtelen sokkal nézettebb lesz, mint a te próbálkozásod, ami - szerinted - még jobb is.
Egy ilyen esemény képes negatív irányba terelni a felhasználót, amely az ego sérüléséhez, az önbecsülés átértékeléséhez vezethet.
A gyermek amit lát, azt dolgozza fel, nem képes elemezni a az esemény komplexitását, így viselkedésére, közérzetére kihathat, hogyha nem kap elég és megfelelő pozitív visszacsatolást. Ráadásul, sok vélemény lehet pusztán azért is negatív, mert a gyerekekben dolgozó versenyszellem tudatosan és tudat alatt is befolyásolhatja egy-egy produktumra adott lehetséges válaszainkat. Ez kb. annyit tesz, hogy aki szimpatikusabb, azt hajlamosabbak vagyunk feljebb értékelni, míg aki nem annyira, azt meg alá pontozni, még akkor is, ha objektív esetben a produkció esetleg jobb, mint azé, akit kedvelünk.
Ebből könnyen kitalálható, hogy maga a pontozás rendszere hamis és befolyásolható.
A gyerek ebből azonban csak annyit lát, hogy kapott lájkot, vagy nem.
A többi fejtegetést rád bízom.
2. rész:
A siker, mint gátló tényező.
Amikor egy gyerek valamiben jó és a szülők támogatóan egyengetik a karrierjét - gyerek esetében is mondhatjuk ezt - néha elmosódik a határ az között, hogy mit akar a gyerek és mit akar a szülő. Nem véletlen, hogy családterapeuták, gyermekpszichológusok foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel hosszú évtizedek óta és a megítélése a gyerekek efféle áruba bocsátására, inkább negatív reakciókat vált ki, mind a szakemberek, mind a szélesebb tömegek körében.
Azonban azt sem lehet kizárni, hogy sok gyermek akad, aki valóban nagyon jó valamiben, valóban élvezettel csinálja azt és tényleg tudatosan építi magát benne. Nem véletlen, hogy mennyi tehetségkutató létezik a világban és az indulók között legalább annyi gyermek van, mint felnőtt, csoport vagy család.
Azonban, ha az összes szereplésre, önkifejezésre vágyó gyereket egy térbe gyűjtöd össze, a versengés olyan méreteket ölthet, ami egészségtelen légkört alakíthat ki. Olyat, amelyben egyesek magányosan, mások csoportosan igyekeznek előrébb jutni, olykor véd és dacszövetséget kötve, mely kérlelhetetlenül vezet oda, hogy egyesek kirekesztődnek, lelkileg sérülnek, támadásnak lesznek kitéve.
"Az erősebb kutya" elve alapján.
Mi pedig annyit látunk ebből, ha nem osztozunk gyermekünk virtuális kalandozásaiból, hogy a csemete esetleg agresszív lesz, visszahúzódó, esetleg pont alaptalanul felpörgetett, kiszámíthatatlanul impulzív.
Tehát, sokan, ha nem érik be pusztán a fogyasztással, nagyon hamar egy képletes darálóba kerülnek, ahol a verseny legalább olyan könyörtelen, sőt, mint a felnőttek világában.
Felépíteni egy skálát, hogy mi a rosszabb, állandóan lemaradni az élbolytól, vagy a középpontba kerülni, hogy egy ideig sikeresek legyünk, majd, ha nem kufárkodtunk jól vele, visszasüllyedjünk a középszerbe, vagy ismeretlenségbe, eldönteni sem tudom.
Az biztos, hogy egy ilyen applikáció olyan mesterséges versenyhelyzetet tud generálni, ami erősen és destruktívan is tudja befolyásolni egy fiatal lélek fejlődését. Ennél fogva, ebben a közegben nem biztos, hogy szükséges a gyereknek szerepelnie, hiszen túl nagy halmazban elaprózódik a valódi tehetség. A virtuális világ így tud személytelen lenni.
A gyereknek ezért nagyon korán, de legalábbis akkor, amikor ismerkedni kezd az Internettel, sokszor és kimerítően el kell magyarázni, hogyan működik a nagy egész, mi számít igazán, mi fontos és mi nem. Azonban, ezt a szülők sem mind tudják, ezért érdemes szakemberek véleményét kikérni.
Azt ugyanis meg tudja tanítani egy szülő, hogy a gyerek ne keveredjen esetleg szexuális tartalmú virtuális kapcsolatba senkivel, a veszélyek miatt - nem mindig sikerül, ha a szülő nincs jelen - de arra már sokkal nehezebben készítenek fel anyu és apu bárkit, hogy hogyan dolgozzuk fel a vélt sikertelenséget, vagy a hirtelen jött sikert.
Ha van véleményed, oszd meg velünk kommentben!
Mit gondolsz a híres gyerekekről?
Mit gondolsz arról, ha egy gyerek hirtelen reflektorfénybe kerül?
