2020. április 24., péntek

Facebook baromságaim 2012, decemberből

Ismeretlen számról hívás, női hang:
- Szia! Én vagyok.
- Ne haragudj, nincs meg...
- Tudod, a tegnapi buliról...
- Bocsi, ez még kevés.
- Hajnalban dugtunk a mellékhelységben.
- Hát, ha egy nevet mondanál... vagy időt...

***

Klasszikusok mai köntösben:
- Hová-hová, kisleány, és mi az a kezedben?
- A nagymamához és ez itt egy sokkoló!
- Micso...zzzzzzzzzzzzzzzzzzzrrrrggghhhhh!

(Piroska és a farkas)

***

Klasszikusok mai köntösben:
- Vazzeg, kib***ott nagy a cserpákod, kö**ög!
- Nem mondod! A tied is ekkora lesz, ha beleverek.

(Cyrano de Bergerac)

***

Karácsony éj gondolatok

Mikor gondoljak rátok, ha nem ilyenkor?
Éjfél múlott, hajnal jővén és én gondolok rátok.
Gondolok mindenkire, szeretettel!
Az első szeretőre, az első szerelemre.
Nagyszülőkre, gyerekekre.
Szülőkre, testvérekre.
Ismerősre, idegenre.
Gondolok rátok, látlak pillanatra,
a legszebbekre, milliókra.
Jó a gondolat, mely rátok mutat.
Emlékek, érzések, rezgések.
Mesések!
Gondolok az első barátokra,
Gondolok a tanárokra,
Gondolok sok kisleányra,
Gondolok egy anyukára.
Gondolok öcsire, hugira,
Gondolok élőre, halottra.
Gondolok a múltra, a jövőre.
Szeretettel gondolok előre!

***

Telenornál:
- Jó napot! Igaz, hogy most minden telefonjuk 0 forint?
- Igaz!
- Jó, akkor kérem mindet!
- őőőőőő....

***

Hajnali párbeszéd, az új whiskey-ről:
- Te ebből a piából mennyit kell meginni, hogy ne érezd, hogy ilyen rossz???
- Egyet se!

***

Boldog karit mindenkinek,
sok ajcsit, mindegy kinek!
Legyen tányérodon falat,
Hízz 100 kilót, pár nap alatt!
Legyen nektek szép karácsony!
Nekem szűz lány, puha ágyon...

***

Nem hiszek a Mikulásban. Kinek kell egy csizma-fetisiszta öregember, aki piros cuccokba bújik és ha gyerek van a közelében, azt azonnal az ölébe akarja húzni némi ajándék és édesség fejében...???

***


2020. április 17., péntek

Blog: Miről szól a farsangi jelmezverseny?

- Marika! Hogy lehetséges, hogy az idei farsang jelmezversenyén egyetlen Marvel hős sem nyert? A tanári zsűri nem látja, hogy a gyerekek milyen szomorúak? Meg egyáltalán. Tényleg azt akarják mondani, hogy a Pocsakné Ferikéjének a hirdető oszlopa volt idén a legjobb jelmez? És miért maradt ki a Marekék Batmane? Vagy a Varga Gyuszika Amerika kapitánya? Tudja milyen drága volt hozzá az a pajzs? Amerikából rendelték! Az egész cuccot.
- Kedves Ferencné, itt kezdődnek a gondok.
- Ezt nem értem.
- Tudja. A rendeléssel.
- Ne haragudjon Marika, de most sem értem.
- Meg tudja nekem mondani, kedves Ferencné, hogy idén melyik három jelmezt díjazta a tanárokból álló zsűri?
- A Ferike lett az első, mint hirdető oszlop.
- Igen. A második?
- Az egy kisfiú lett, aki... aki tigris volt. A harmadik pedig a Zsámbékiék kislánya lett, aki a naprendszernek öltözött. És egyik sem volt túl szép. A hirdető oszlop konkrétan szétesett a verseny végére.
- Igaz, kicsit csálé volt egyik-másik, de valami nagyon fontosat nem vett észre.
- Semmi különlegeset nem láttam rajtuk. Ilyet bárki össze tud rittyenteni.
- Ennek ellenére sokan nem tették meg.
- Nem értem mire akar kilyukadni.
- Idén a tanárok csak olyan jelmezt voltak hajlandóak megválasztani győztesnek, amin kifejezetten látszott, hogy azt saját kézzel készítették.
- Miért? Nem értem.
- Az komoly probléma, kedves Ferencné. Idén a tanári kar eldöntötte, hogy nem az szerint választanak, hogy melyik szülő tudja a legdrágább holmit megvenni a boltból. Remélem belátja, hogy egyébként sincs sok értelme díjban részesíteni egy olyan produktumot, amit Kínában varrt össze egy éhbérért dolgozó munkás. Nem. Idén visszatérünk a hagyományokhoz. Minden egyes szülő, aki egy tucatterméket vásárol meg bármelyik üzletláncnál, feljogosítja a tömegtermelést, hogy gyártson többet. Azonban a Farsang azon kívül, hogy a jelmezekről szól, ugyanakkor egy olyan ünnepség, melynek előkészületének fontos része a gyermek és szülők közötti kapcsolat minőségi eltöltése. Tudja maga is talán, ha emlékszik a gyerekkorára. Kitalálni, hogy minek öltözzön. Megtervezni azt. Beszerezni az anyagokat. Beszervezni segítséget. A rokonokat. Barátokat. A nagyit. Bárkit, aki segíteni tud, hogy végül a gyermeke boldog mosollyal és kreatív külsővel parádézhasson, hogy bezsebelje a dicséretet. De mondja meg őszintén: a boltban egy perc alatt megvásárolt és utána felhúzott Disney hercegnős kosztümnek vagy bármelyik képregényes jelmeznek a hozzá való kiegészítővel, van bármilyen értéke, amit ön szerint a tanároknak díjazniuk kellene?
- De hisz ezek roppant drága holmik.
- Természetesen megkérik az árát. De tudja mit nem kap meg ezekkel a készre gyártott termékekkel?
- Ugyan mit nem kapunk meg?
- Azt a minőségi időt és utat, amit a szülő és gyermeke együtt jár be, míg végül belebújhat abba a figurába, amit közösen teremtettek. Fantáziából és kézimunkából. Hát ezért lett idén az első a farsangi versenyen a Pocsakné Ferikéje.

Ha kapiskálod, miről szól e rövid kis történet és esetleg egyet is értesz vele, oszd meg, hogy máshoz is eljusson és a farsang ismét a családról, összefogásról és kreativitásról szóljon, ne arról, hogy kinek van több pénze.


http://dajkoker.hu/egyeb/farsangi-jelmez/

Blog: A magyar gyógymód