2019. november 18., hétfő

Blog: Etikus-e kizárni gyerekeket egy étteremből, bármilyen okra hivatkozva?

A Binz városában történt esetet taglaló cikket itt találod. Olvasd el, ha ezt is elolvasnád. Nem kötelező, de jobban összeáll a kép és a véleményedre is kihatással lehet.
De nem az enyémre! :)

Nem kell kölyök este a vacsoraasztalhoz! (kattints a szélsőségesen fogalmazó mondatra)

Ez nem egyedi eset és innen-onnan már hallani/olvasni lehet, hogy egyes vállalkozások vezetői döntenek úgy, hogy gyermekek jelenléte, a felnőtt társaság nyugalmának megőrzése miatt, nem elfogadott.
Leszögezném, hogy ezzel a döntéssel tökéletesen egyetértek, mint szingli, embergyűlölő mizantróp. (Ez csupán hangzatos szóismétlés... ezzel kívánom mutatni, milyen magas szinte dolgozik szellemem koponyám börtönében!)

Utálnám a gyerekeket?
Nem hiszem, mert ismerősök gyerekeivel elszórakozom, ha arról van szó. Sőt, nekem is van egy helyes és okos fiam, akinek bár nem lettem jó apja, de emlékszem, milyen kellemes pillanatokat okozott amikor megcsillogtatta humorát, amely, ha jól használja, az enyémet is kenterbe veri. (Ne felejtsek el utánanézni, mi a tököm az a kenter...)

De...
Igen, jól olvasod, hogy de...

Szóval, egy facebook csoporton belül a komment-szekció  erősen felbolydult a téma láttán és hangoztak el érvek pro illetve kontra, hogy végül rádöbbenjek, hogyha világhírű objektivitásomat szeretném megtartani, akkor át kell értékelnem a hozzáállásomat, mert jogilag és sok egyéb okból, eg étterem ilyen döntése rendkívül aggályos.
Ugyanis, az egyik legtöbbet felhozott érv mind arra mutatott, hogy egy gyermek mennyire nem tud beilleszkedni abba a közegbe, amit egy étterem nyújt.
Értjük ezalatt, hogy hangoskodhat, futkározhat, tönkre tehet ezt-azt, stb. mivel gyerekként nem érzi át a súlyát, amit egy közösségi hely használata, az ott alkalmazott viselkedés jelent.
Igen, de akármit is mondunk a gyerekekre, az mind igaz a felnőttekre is. Ahogy van renitens gyerek, pont ugyanilyen felnőttek is előfordulnak.
Hangoskodnak, kellemetlenkednek, sőt, szélsőséges esetekben erőszakosak lehetnek a személyzettel is, amit egy gyerek olyan mértékben már nem is tud produkálni.
Tehát ebből az irányból nem is lehet logikusan levezetni ezt a kérdést.

Nem mennék bele abba, hogy egy felnőttel szemben a személyzet sokkal erősebb szankciókat alkalmazhat, mint egy gyerekkel (a szemtelen, erőszakos vendéget úgy kidobják, hogy lába sem éri a földet) mert egy gyerekkel szemben nincs is szükség erősebb szankciókra.
Legrosszabb esetben még mindig felszólíthatjuk a családot, hogy fogják meg neveletlen kölykük kezét és együtt távozzanak, hivatkozva az okozott felfordulásra amit viselkedése/viselkedésük okozott.
Azonban ez azután történhet meg, miután vendégként bejuthattak a helyre. Mivel, egyértelműen kizárni, prekoncepcióként, vitatott eljárni.

Persze, hivatkozhat az étterem továbbra is "házszabályokra", de ezek nagyját mint írtam, maguk a felnőttek is megszeghetik.

A tiltás és annak elfogadása pedig felvetett számomra egy másik, kényes problémát:
Tudniillik, ha valaki egy drága vállalkozást épített fel, akkor, én úgy gondoltam, hogy teljesen jogosan, védve saját üzleti érdekeit, kategorikusan kizárhatja a gyerekes családokat, személyeket adott üzleti területről.
Nos, nem biztos, hogy hosszas mérlegelés után erre egyetlen bíró is rábólintana...
Mert ha valaki létrehoz egy ilyen helyet, megnyeri az esetleges kirekesztésből adódó pert, azzal utat engedne további vállalkozásoknak, hogy hasonlóan eljárjanak.
Ez pedig egyenesen oda vezetne, hogy egy-egy üzlet ajtaján megjelenhetnek azok a degradáló feliratok, amelyekkel pl. a zsidók a harmincas-negyvenes években szembesültek Európa közepén, vagy az afroamerikai lakosság vagy száz évig, főleg a déli államokban: Itt nem kívánt személyek vagytok!

Ez azonban ebben a formában nem vezetne semmi jóra.
Mert egyetértek azzal, hogyha valaki pénz áldoz az álmára, megnyit egy boltot, akkor az álmát védendő, eldönthesse azt, hogy kivel osztja meg az álom "megosztását". Mert ehhez neki joga van!
Ha innen nézzük, de ez csupán egy filozófiai megközelítés.
Morálisan azonban igen hamar kellemetlen kérdések társulhatnak úgy az egész témához, mindezt azért, mert néhány gyermek összetört valamit egy étteremben.

Szóval, ha csűröm, ha csavarom, összességében kitiltani gyerekeket egy étteremből, nem biztos, hogy egy működő megoldás, de ne felejtsük el azt sem, hogy bizonyos mozifilmeket sem tanácsolnak kiskorúaknak megtekintésre, ennek ellenére, a liberális szeleknek, amelyek kéretlenül is befurakodtak a közösségi életbe, ma már a szülő döntheti el, hogy gyerekét milyen filmre viszi be és a mozi személyzetének nincs joga ezt felülbírálni, hiszen arra nincs egységes törvény, hogy egy gyerek kizárható egy horrorfilm vetítéséről és az ember olyan, hogy amire nincs törvény, azt akkor szabad.

https://www.mentalfloss.com/article/81229/16-devilish-facts-about-problem-child

Éttermek esetében is az adott intézmény a korábban említett "ház szabályra" hivatkozhat, amelyben esetleg utalhatnak rá, hogy adott intézmény falain belül olyan tevékenység történik, ami nem kisgyereknek való.
De milyen az ember?

Cigarettabolt esetében nálunk jelenleg kénytelen elfogadni ezt, mert van rá törvény és a bolt nem kíván büntetést fizetni, ha vizsgálat közben kiderül, kiskorú is tartózkodott az adott helyen.

A szexboltoknál már nem biztos, hogy egyértelműen van tiltó törvény ilyesmire, azonban pont a kényes téma miatt, a szülők nem hordják ilyen helyekre a gyerekeket, mert a család- és gyermekjogi törvények és intézkedések között rosszul veszi ki magát, ha a szomszéd Sárika négy kölykét azért szakították volna el az anyjuktól, mert az velük járt dildót vásárolni...

Egy étterem azonban nincs ezek ellen védve. (Bár, ha belegondolok, hogy a kocsmákban is ki van írva, hogy kiskorút nem szolgálhatnak/szolgálnak ki, az már nem igazán jelenik meg a feliratokon, hogy esetleg nem is tartózkodhat a gyerek a vendégtérben. (Amíg apu iszik...))
Egy étteremnek nagyon minimális jogköre van, hogy szankcionáljon szituációkat és ezek általában törvényileg meghatározott esetek. Egyéb kéréseket az adott hely feliratokkal jelezhet a vendégeknek, hogy ne legyen kifogás az ellen, hogy "NINCS KIÍRVA!"
Pl. Konkrétan tudom, hogy egy étteremben kitették a "A padlóra köpni tilos!" feliratot, mert a "vendég", nem nagyon akart ennek a szóban elhangzó felszólításnak eleget tenni.

Nos, törvényileg tehát nincs szerintem jogi támogatás az mellett, hogy egy adott hely, amely nem esik törvényi elbírálás hatálya alá, tilthassa gyermekek fogadását, bár, nem tudom, hogy pl. hogy a kifüggesztett "házszabályzat" és egyéb ilyen figyelmeztetések milyen elbírálási csoportba esnek.

A szülő tehát úgy van vele, hogy egy étterem az étterem és nincs egyértelmű törvénnyel támogatott joga kizárni pusztán korhatár miatt egyes vendégeket!
Ezt pedig el kell fogadnom.

Itt jön azonban az, hogy ha ez így is van, egy szülő mennyire lehet/legyen toleráns egy ilyen hellyel? Érdemes "háborúzni" egy étteremmel a döntése ellen, vagy legyintve tovább kell sétálni a következő étterembe?
Rájuk kell/szabad-e hagyni, vagy még azelőtt le kell fektetni bizonyos törvényeket, mielőtt ez a normatíva elfogadott, sőt, többségben lesz?
Érdekvédelmi szervezeteknek van joga ezt a kérdést már most vizsgálni, megforgatva minden oldalról?
Mert a kérdéssel érdemes foglalkozni, hiszen a kommentek áradata az adott FB csoporton belül is erre enged következtetni!

Gyakorlatilag mindkét oldalnak van igazsága ilyen-olyan okokból, azonban nálam okosabb emberek dönthetik el, hogy ebben az esetben mi is az egyértelmű válasz, ha van ilyen.

Egy biztos!
Én sem szeretnék egy nem feltétlenül olcsó vacsorát elkölteni úgy, hogy a nyugalmamat mások gyerekeinek viselkedése befolyásolja akár negatív irányba, (mert lehet, hogy szerencsém van és egy édes baba büfizik a mellettem lévő asztalnál) pedig sokkal kellemetlenebb ha a zavarást esetleg egy ittas személy okozza, amire talán még többször volt példa életemben, mint gyerekzsivajra!
Ebből kifolyólag úgy érzem, nem feltétlenül a viselkedés ami zavaró tényező a felnőttek egy részének, hanem inkább a viselkedést okozó kora.
Mert szerintem az ilyen helyek bár a gyermekek negatív viselkedési normáira hivatkoznak, sokkal inkább az érezhetik, hogy a gyermekek jelenléte gátolhatja esetleg a felnőtt felhasználók viselkedését, szórakozási minőségét.

Ha azonban ez az ok, akkor hibás a gyermekek viselkedésére fogni a kialakult szituáció megoldását!

Konklúzió:
Azért nem akarunk gyerekeket bizonyos helyeken, mert nem akarunk tekintettel lenni rájuk a viselkedésünkkel!

A nagy Freud is azt mondani, hogy ebben a formában saját problémáinkat vetítjük ki a gyermekekre. Rájuk fogtunk valamit, amit mi képzelünk bele...

Jó, valahol megértem, ha valaki szeretne szamarasan bebaszni, mert épp kirúgták valahonnan, ne kelljen már este nyolckor a szomszéd asztaltól apukától vagy anyukától azt hallgatni, hogy: - Legyen szíves, kicsit fogja vissza magát! - mert az egyszeri felnőtt, alkoholfogyasztó vendég nem véletlenül választott egy alkoholfogyasztást támogató intézményt a lealjasodáshoz. Márpedig, ha egy italt forgalmazó helyen sem rúghatok be, mint állat, akkor minek járjak szórakozóhelyekre, étterembe, bárba, hogy drágán fogyasszak, de csak annyit, amennyi nem árt meg.
Akkor nem marad más hátra, pusztán a négy fal otthon, vagy a baráti sörözgetés a kertben, kizárólag, ha ott sincs gyerek, aki kerülget minket.

Azonban itt meg az jut eszembe, hogy ne keverjük össze az éttermet egy kocsmával, a falatozót egy bárral. Szóval, még a vendéglátós egységek között is lehet szeparálni.
Nyilván még én is érzem a különbséget, hogy miért viszek inkább étterembe egy gyereket és nem egy sarki söntésbe.

Végkövetkeztetés 2.:
Kedves étterem!
Az önök döntése jogilag és emberileg vitatható!
Amennyiben ragaszkodnak a továbbiakban is, hogy esti órákban nem fogadnak gyermek vendégeket, akkor tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy délután hat után az éttermet felnőttbirodalommá tegyék, ahol még véletlenül se akarjon egy átlagos, normális család vacsorázni!
Első körben, a falra tegyenek megfordítható képeket. Nappal egyik oldalukon csodálatos tájképekkel, helyi művészek festményeivel, esetleg a hellyel kapcsolatos poszterekkel.
Este ezeket a képeket fordítsák meg. A képeken ilyenkor elriasztó szexuális tartalmú fotókat lehessen látni.
A felszolgáló személyzet női tagjainak felső ruházata estére kikapcsolható legyen mellterületen. Így, miután elment az utolsó gyerekes vendég, csak feltépik a ruhát és kibuggyanhat a mell. (Mondjuk, szoptatós anyáknál ez nem jön be...)
Ha ez sem elég, a bejárat fölé helyezzenek olyan hangszórót, amelyik gyermekek számára kellemetlen zenét játszanak. Bizonyára vannak ilyen irányú kísérletek is, amelyekben olyan zenei darabokat tesztelnek, amik a gyerekek viselkedését erősen befolyásolják. Azonban vigyázva kell ezeket a zenéket kiválasztani, mert sok felnőttet is zavarhatnak a halálhörgéses finn deathacidanálorálmetál zenekarok nótái.
Bár dohányozni már nem lehet sok szórakoztatóhelyen, azonban az nincs tiltva, hogy dohányfüst szagú illatosítót és füstölőket használjunk. Ezeket szintén a bejárat közelében kell aktiválni, hogy a szag az agyban olyan kémiai folyamatokat indukáljon, melyek kellemetlen érzetet keltenek mind a gyermek, mind szüleik agyában.
Az étlapra csupa olyan ételt kell tenni, amit gyerekek nem esznek meg! Ez sokszor csupán annyit jelent, hogy levesszük a repertoárból a rántott hús-hasábburgonya kombót és kidobjuk a pizzasütőt is!
A lényeg, törekedni kell rá, hogy szankció és tiltás nélkül elérjük, hogy a gyerekes polgárok ne nálunk akarjanak vacsorázni!

Tudom... Az én anyámat!


https://www.todaysparent.com/family/parenting/8-tips-for-teaching-your-child-table-manners-2/

2019. november 4., hétfő

Blog: Érzéketlen vagy, ha nem segítesz egy idegennek?

Nem tartom magamat szociálisan teljesen érzéketlen, azonban részben rajtam kívül és belül álló okok miatt annyira lágyszívű sem vagyok, ha polgártársaimat látom néha kényelmetlen helyzetben.

A következő történetet magam sem tudom teljesen kielemezni, csak érdekességképp írom le.

Van egy kedves, valóban vajszívű ismerősöm, aki férfi létére, ki tudja milyen okból, elindított a Facebookon egy csoportot, amelynek Vajna Tímea kedvelés lenne a fő orientációja. Ehhez képes az oldalnak, funkciójának megfelelően, van kb. 20 követője, beleértve engem is, miután kíváncsiságból elfogadtam a meghívását.

Nem tudom mire számíthattam...
Fényképekre a gold-digger girl pályafutásából. Esetleg érdekes kis-esszékre, melyben a megfelelő párválasztást promotálja. Tényleg nem volt lövésem se.

azután egy nappal később belefutottam az oldal, általam egyetlen látható bejegyzésébe, amit még egy nálam is nagyjából frissebb csatlakozó tett közzé.
Beillesztem ide, tanulságos olvasmány:


Nem tudom, hol kezdjem!
A hölgy, bizonyára tényleg elkeseredésében keresi különböző módjait annak, hogy valakitől segítséget kapjon.
Ha innen közelítem meg, akkor sajnálom őt, hogy közvetlen környezete nem képes támogatni, sem a családján belül, sem a helyen/városkán belül, szociális módon.

Ugyanakkor másik oldalról rengeteg aggályos kérdés jutott eszembe.
Ezek egy részét inkább megtartom magamnak - fogalmazás és helyesírás teljes hiányának elemzése - és azt írom le, amit gondolok erről az egészről:

Szerintem, hogy hol kérünk segítséget, az nincs ugyan korlátozva, de jó lenne azért bizonyos határokat betartani. Csodák persze történhetnek...

Ha már segítséget kérünk, legalább tájékozódjunk arról, hogy ahol ezt megtesszük, az tényleg megfelelő erre. Itt például szerintem a hölgy azt gondolta, hogy V. T. ezen a 20 embert magába foglaló csoportban minimum heti vendég és elolvassa, amit róla összehordanak a tagok.

Ha kizárom a diszlexiát és, hogy a kérésben említett autó-balesetben komoly trauma érhette a sérült agyát, befolyásolva a gondolkodásért felelős területeket, akkor elvárnám, hogy maga a megfogalmazott segítségkérés legyen összeszedett, érthető, stb. (Mintha lenne egy etikett arról, hogy a bajban, hogyan is kérjünk segítséget! :D)

Teszem azt, elfogadom, hogy (ha az elhiszem szót használnám elfogadom helyett, akkor negatívabbnak lehetne érezni amit írok, ezért választottam ezt a szót) a hölgy tényleg rászorul a segítségre és alig él. Tényleg Vajna Tímeát kell ezzel "terhelni"?
Miért?
Mert ismereteink szerint neki "sok a pénze"?
És, ha teszem azt, ezt a segítséget megtagadja, akkor ő ezért "rossz" ember lesz?
Komment írónk akkor majd visszavonja mindazt a szépet, amit néhány mondatában egymásra hányt?
Tényleg személyesen megszólíthatok celebeket, hogy ha már támogattak másokat, akkor velem is tegyék ezt meg?

Hirtelen annyira nem odavalónak éreztem a hölgy bejegyzését a csoport üzenőfalára, hogy csípőből reagáltam rá, annak ellenére is, hogy egy kis részem meg sajnálja őt a nehézségei miatt:



Tudom, hogy támadásom nem ildomos és nem is tesz népszerűvé, azonban, ha valaki ezek alapján úgy gondolja, hogy népszerűségre törekednék, az nem ismer eléggé.
A hölgy persze válaszolt nekem, amely válaszában ismét elmesélte, milyen problémás az élete, rokonok hátat fordítottak vagy messze vannak és a készülék, amit használ, ajándék, meg a baleset, meg járni nem tud, meg csak segítséget kér.
Erre is írtam valamit, azonban ezek után a beszélgetésünket ő vagy a csoport vezetője törölte az oldalról.

Azután, kb. egy napja, látom, hogy a hölgy megint írt valamit a közösségnek.
Ezt se hagyd ki, ha eddig eljutottál:


Kezd is elgurulni a gyógyszerem!
Tehát, bár a második neki írt és törölt levelemben céloztam rá, hogy szimpatikusabb, ha privátban intézi ezeket a tarhálásokat, semmit nem tanult belőle és most úgy panaszkodik rám, hogy megint láthassam. Vagy nagyon okos és így mutatja, mennyire elesett ő és milyen szemét vagyok én, vagy B.

B. - Totál alul iskolázott, végtelenül egyszerű ember. Aki persze, lehet imádni való és minden segítséget megérdemlő.

Hosszú évek alatt a vendéglátásban megtanultam, hogy vannak olyan tulajdonságú emberek, akiket saját boldogulásunk érdekében kerülni kell.

Az egyik, azok, akik mindent ígérgetnek, hogy pozitívabban tűnjenek fel a másik szemében. Tehát, úgy akarják elfogadtatni magukat, hogy olyasmikkel kecsegtetik az embert, amit majd a jövőben fognak megtenni.
De ha valaki ilyesmit ígér, azt helyén kell kezelni.

És bár nem teljesen ugyanaz, az ígérgetés bokrának tövén megtalálhatóak azok is, akik állandóan a szeretetükről biztosítanak úgy, hogy valójában nem is ismernek.
Ágnes például nagyon kedveli Tímeát is és ami még fontosabb, az oldal elindítóját, Tamást is (névrokonom, de már megszoktam, hogy a kígyó a beceneve, amit Tamásom nem bírt megjegyezni, ezért átnevezte magát Kobrának, nekem meg az is tetszik!) nagyon kedveli.
Azt a Tamást, akit a belépésig, azaz talán három nappal ezelőttig, nem is ismert!
Ráadásul, mivel Tamás nem is posztolgat, és gyakorlatilag semmilyen tartalmat nem tett fel V. T.-vel kapcsolatban, még csak megismerni sem lehet. (Én legalább személyesen ismerem és egy kedvelhető embernek tartom...)

Szóval Ágnes azért nem ír, mert én "megtámadtam".

És akkor bumm, még berobbant az is a fejembe, hogy egészen pontosan mit is nem ír???
Mi az amit azért nem ír ebbe a haszontalan csoportba, mert én megtámadtam?

Ismét egy segélykérést, hogy nincs egy forintja se?
Mert nyilván mint csoport tag, ha Tímeával kapcsolatban osztana meg valamit, nem "támadnám" meg!

De a tarhálás az nem releváns semmilyen formában a csoporton belül.

Végül, ez a fajta áldozatvállalás, amit a hölgy csinál, leginkább kisgyerekekre jellemző passzív-agresszív támadás, amelyben arra célozgat, hogy mennyire áldozata mindennek én meg egy vagyok a többi támadója közül.
Tapasztalatom szerint a következő lépés ilyenkor az ultimátum, amelyben előkerül az a zsarolási szint, hogy Tamás válasszon: vagy ő, vagy én! :)

Oké, már így is többet szántam a témára, mint kellett volna.
És ismétlem, belőlem is hiányzik már némi empátia, de ezt meg az életem előző éveinek köszönhetem.

Kobra, kérdezz már rá, de tényleg, hogy mit szeretne még írni a csoportban, aminek köze van Tímeához! :) Tényleg érdekelne!