A tik tok rákfenéje: Taky Gyula (2022)

 Amikor először csatlakoztam a tik tok nem elhanyagolható méretű közösségéhez, már tudtam, hogy nem leszek a platformon hosszú életű és ellenben nem tudtam, hogy az ázsia platform mennyire esetlegesen kezeli a felhasználókkal kapcsolatban a szankciókat és olyan emberek is részesei ennek a nagy családnak, akiknek egy normális társadalomban nemhogy közösségi platformokon lenne a helye, hanem akár börtönben.

A rövidnek szánt történetem egy ilyen emberről szól.

blikk.hu

Ismerjük meg Taky Gyulát.

Taky Gyula egy gyilkossági ügy elsődleges vádlottjaként 10 kerek évig ült előzetesben Szegeden, és várta, hogy életfogytiglanig ítélik vagy valaha szabadulhat. A bíróság pedig megdöbbentő ítéletet hozott az ügyében, aminek köszönhetően Taky Gyula az életfogytig helyett nyolc évet kapott. Amiből akkor így kvázi tízet le is ült. Taky Gyula és társa különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt kellett bevonulnia. Illetve, leginkább neki, hiszen ő okozta egy másik ember halálát. Taky és társa egy leginkább hűtőgépekkel foglalkozó üzletemberhez látogattak el üzleti (valójában rablási) szándékkal. Miután a gyanútlan kereskedő a házába invitálta őket, az üzleti tárgyalás megbeszélése közben a férfire támadtak és megkötözték, majd miközben a széf tartalmát igyekeztek megszerezni, ütlegelték is. Végül a zsákmánnyal távoztak, de az áldozatuk közben belehalt a sérülésekbe.

Taky Gyula ekkor a szerelmével külföldre szökött és két év bujkálás után végül feladta magát, a lelkiismeretére hivatkozva. Itthon pedig bekerült a büntetés végrehajtási gépezetbe. 

Részlet a borsonline oldaláról, Taky Gyula vallomásának részlete:

"  – Én feladtam magam Hollandiában, elismertem és megbántam, amit tettem. Büntetést érdemlek, de a tettemmel arányosan – mondta Táky Gyula az utolsó szó jogán, miután első fokon életfogytiglani fegyházra ítélték. – A rablás el volt tervezve, de ölni nem akartunk.   "

Szerintem azért ez is magáért beszél. Egy gyilkossággal vajon milyen büntetés az arányos? A büntető törvénykönyvek is egyénileg ítélik ezt meg, ezért minden országban más és más. körülményektől függően lehet felmentett büntetés vagy akár halálbüntetés is a végeredmény. Nyilván Taky a Magyarországi törvénykezés elfogadott hatályának megfelelőben bízik, ami lehet hosszú is, de ha akadnak enyhítő körülmények, ki lehet bírni. Ráadásul közben Taky leült előzetesben 10 évet, amit még a Magyar Helsinki Bizottság is kiemelten kezelt, mivel precedenst teremtett az emberi jogok megsértése miatt.

Azon ismét vitatkozhatunk, ki mit gondol az emberi jogokról és azok foganatosításáról gyilkosok esetében, de ne felejtsük el, a törvények értünk vannak, még ha néha nem is úgy tűnik.

Az is szerintem felesleges szócséplés, hogy az eredeti terv szimpla rablás volt, hiszen gyilkossággal ért véget és, hogy nem volt szándékos, aligha hozhat az áldozat családjának enyhülést, ilyetén ismét csak mosakodás.

A lényeg, hogy Taky ügyvédje jól csűrte-csavarta az eljárási hiányosságokat a bíróság előtt, aminek köszönhetően végül a férfit szabadult.

Jelenleg Taky Gyula pedig külföldön éli hajléktalan, de vidám életét, és, hogy mennyire ráér, folyamatosan jelen van a tik tokon, bár adatlapját rendre tiltják, igaz, amikor én jelentettem egy-egy trágár videóját, amelyben kifejezetten alpári, szenny dolgokat mondott ismeretlenekre, akik a videó alatt negatív kommenteket fogalmaztak meg irányába, akkor a tik tok visszaírt, hogy nem találtak kivetnivalót a tartalomba. Nem mennék bele a részletekbe, hogy a tik tok néha milyen indokkal töröl ártalmatlan videókat és néha, Taky esetében, milyen konkrétan az oldal irányelveivel szembe menő tartalmakat hagy elérhetőnek.

Ami komoly probléma, hogy Taky Gyula, tiltásai ellenére rendre több ezres követő tábort képes gyűjteni erőszakos tartalmával, és ezek a követők, a platform miatt, a kommentekből leszűrve, nagyrészt a társadalom söpredékéből, kisebb részt pedig 13 év körüli gyerekekből áll, akik az írások szerint, istenítik a férfit. Folyamatosan kapja a dicsérő kommenteket, kérik, hogy áldást küldjön rájuk, stb. Ezzel nem lenne gond, hiszen egy híradás szerint a börtönben Taky áttért a buddhizmusra is, azonban a buddhizmus tanításaival egészen biztosan nem összeegyeztethető, hogy rosszakaróinak a videókon keresztül olyasmiket üzengessen, hogy azok basszák meg a családjuk valamennyi tagját, beleértve a legkisebbeket is. 

Az ilyen tartalom, pedig egyértelműen káros.

El tudok képzelni egy olyan társadalmat, hogy a világ Taky Gyulái egyszerűen nem kapnak teret, hogy megmutassák magukat és ezzel egyet is tudnék érteni. Mert a Taky Gyulák veszélyes jelenségek.

Története egészen olyan abszurd irányba is eljutott, hogy más tik tokkerek, a Taky által megadott információk alapján, videók tanúsága szerint, kiutaztak a férfihoz és meglepték őt a "szálláshelyén" egy padon. Taky, magához képest visszafogottan reagált a fiatalokra, igyekezett szimpatikus benyomást kelteni, aminek köszönhetően a videó alatt a kommentszekció valóságos dicshímnusszal honorálta a férfi viselkedését. Nem boncolgatnám, hogy Taky elképzelhető, hogy pusztán azért fogta vissza magát, mert nem volt tisztában, kik is látogatták meg, így inkább a szebbik énjét mutatta meg. Másrészt az is lehet, hogy a készült anyag egy előre eltervezett program része volt és Taky is tudott arról, hogy egy msáik tokker videójába fog kerülni, habár, a beszélgetésük elsőre elég döcögősnek tűnt. 

Nem tudom, hogy ezek a felvételek még megtalálhatóak-e a platformon és azt sem, hogy közben Taky Gyulát szentté avatták-e. Jelenleg ha a nevét beírod a keresőbe, kidobja a tevékenységét és belenézhetsz tartalmaiba. Azonban, ha felelős szülő vagy és gyermeked is részese a tik tok családnak, ideje ránézned a követési listájára, mert vannak emberek, akinek sem ott nem lenne a helye, sem a platformon.

És mielőtt tanult hordák megjelennek a komment szekcióban, hogy irigy vagyok az úriember sikereire, tisztázzuk: nem. Életemben nem volt célom, hogy kiraboljak valakit, megöljem és 10 év börtön után egy mostanra kérdéses applikáció végtelenül tahó megmondóembere legyek. 

Köszönöm a figyelmet!

A jelenségről várom a véleményedet a kommentek között.

A videó szövege trágár. Csak felnőtteknek, bár a tik tok után mindegy.

Hányszor mondta?

 

Hányszor mondta?

John DeCash nyelvészprofesszor végül belátta, hogy talán nem a legegyszerűbb feladatot találta ki magának, hogy halhatatlanná tegye a nevét.

Az történt ugyanis, hogy DeCash egy hűvös, őszi napon a bevásárlásból tartott hazafelé, gyalog, mert elhivatott természetvédőként (Valójában nem volt pénze gépjárműre és egy kerékpárnak sem érezte szükségét, hogy utánajárjon) mindenhova gyalog járt, és megütötte a fülét egy párbeszéd töredéke, illetve annak is utolsó mondata, ahogy két, rosszul öltözött férfi mellett elhaladt.: - Mi van ebben? Tégla?

DeCash fejében pedig motoszkálni kezdett a gondolat, hogy kinyomozza, már amennyiben lehetséges, hogy ez a kifejezés összetétel, nagyjából ebben a formában, hányszor hallatszódhatott el életének azon pontjáig, ahol épp tartott. És ez, bár az olvasó lehet, bele sem gondol, szinte – mondom szinte csak szinte – Sziszifuszi vállalkozásnak tűnhet. Egy 29 éves, két diplomával rendelkező, de már most fontos észrevételeket publikáló nyelvésztől azonban elvárható, hogy teljes mellszélességgel ugorjon fejest a feladatba, amit DeCash izgatottan meg is tett.

A következő években nyolc világnyelvet tanult meg már-már anyanyelvi szinten, de ezen kívül huszonöt másikkal ismerkedett meg. Kifejlesztett egy számítógépes programot, amely szkennelt szövegeket futott át és jelölt meg, ahol a kifejezést nyomokban felfedezte. Öt évet ölt abba, hogy az Internet kereső rendszereit megismerje és a munkája mellé állítsa és ebben egy tucat fejlesztő volt segítségére.

DeCash ha éppen nem szövegeket és hanganyagokat böngészett át, különböző nyelvészeti társaságoknál kilincselt olyan bevételekért, amiket utána kifizetett azoknak az egyetemi diákoknak, akik a keze alatt dolgoztak a munkáján.

Környezetében gyakorlatilag mindenki lehetetlennek gondolta a vállalását, ezért a befolyt pénzek is csak éppen csurrantak-cseppentek. Közben ugye, ki kellett zárnia olyan nyelveket, amelyekben a tégla szó semmilyen formában nem jelent meg, lásd pl. a természeti népeket, akik fejlődésük során nem találkoztak a tárggyal vagy nyelvük nem volt képes arra, hogy a humor olyan formáját kifejezze, ami a nehéz megemelendő tárgyat, amelynek valamilyen hordó eszköznek kellett lennie, összekapcsolja az építkezésben használt, négyzet alakú tárgyat. Ez azért sem volt könnyű, mert a téglát kb. 10 ezer éve használta már az ember és az égetett változata, amely tartósabb és masszívabb volt, már Krisztus előtt 3 ezer évvel megjelent.

DeCash-nek ezért azt is el kellett a kutatása közben dönteni, hogy a tégla szó melyik változatait fogja figyelembe venni a befutott információk alapján és mit fog a végeredménybe beszámolni. Három egész évébe telt, mire rádöbbent, hogyha még életében szeretne egy lehetőleg matematikailag pontos számot megfogalmazni, gyakorlatilag az lesz a legkönnyebb, ha egy időponthoz köti az eredményhez kapcsolódó kezdőpontot. Tömören megállapította, hogy az kiszámolandó szám az ezerhétszázas évektől fog számítani és csak angol-mandarin-orosz-spanyol-kínai és indiai nyelvek bevonásával.

29 éven keresztül számolta az adatokat, osztott és szorzott, míg végül publikált egy cikket, hogy igen közel jár már a megoldáshoz. Ekkor elmúlt 58 éves.

Végül kapott egy meghívást a CNN hírcsatornától, hogy bemutathassa csodálatos munkásságát, amennyiben valakit tényleg érdekel, hogy ezt a téglás poént mennyiszer süthette el korábban a globálisan vett emberiség.

A beszélgetés alatt DeCash végig igyekezett szórakoztatóan mesélni a munkájáról, hiszen szerette volna, ha mindenkihez eljut a híre és megismerik a nevét, ha már az életét feltette rá, hogy megválaszolja a kérdést.

Azonban a beszélgetés végén valami olyasmi történt, amire DeCash nem számított…

-          Szóval, DeCash professzor, azt állítja, hogy tud egy nagyjából pontos számot mondani, amely mutatja, hogy a „Téglát tettél bele?” kérdést az emberek eddig hányszor használhatták?

-          Igen!

-          Mi ez a szám?

-          71 millió, 457 ezer 291 alkalommal hangozhatott el mostanáig ez a poén valamilyen formában!

-          Teringettét, ez hatalmas szám!

-          Ig… igen… ez egy… mit mondott az előbb? – kérdezte hebegve DeCash Morton Wrightot, a CNN hírműsorának házigazdáját.

Wright nem esett ki a szerepéből és megismételte, amire szerinte DeCash kíváncsi volt.: - A teringettére gondol, professzor úr?

DeCash arca elfehéredett. Azt érezte, mint közel harminc éve, amikor elsétált a bevásárlás után két férfi mellett és azok beszélgettek valamiről, ami most hirtelen már nem is tűnt fontosnak.

-          Teringettét… teringettét.. – forgatta a szót a szájában, ami szinte körbetapadt a szájüregében. Nem is tűnt fel neki, hogy felállt és elindult kifelé a stúdióból.

Wright arcán most először halványult el a mosoly.

-          Hova megy DeCash professzor? Még van 4 percünk!

-          Sajnos, nekem nincs. Ki kell derítenem, hogy az emberiség hányszor használta eddig a „Teringettét”! kifejezést…

Demagóg dumagőg: Magyar nő, külföldi férfi (2022)

 Két dolgot tisztázzunk le, mielőtt belekezdek ebbe a végtelenül szórakoztató levezetésbe, ami oda fog vezetni, hogy durván kihal a magyar! (Természetesen ez az indító mondat csak egy üres lózung és az írás végére elsikkad, ahogy kell.)

Első: Az alant olvasható történetben a szereplők nevét és egyebeket csúnyán megváltoztattam, mert az alaphoz ugyan szolgáltak némi segítséggel, a végeredményt tekintve azonban sértő lehet az eredeti kontextusban szereplőkre a végeredmény! Ez, amit írni fogok, annyira demagóg és torz fantáziálás, hogy bármilyen hasonlóság létező személyekkel végtelenül arrogáns levezetést eredményezhet.

Második: Fordított esetben: Magyar férfi, külföldi nő, tökéletesen elfogadott a felállás és szükséges a magyar vér erősítéséhez! 

Volt egyszer egy insta sztár. Legyen Janna.

Janna lassan építgette brandjét, gyűjtögette a követőket, ami nem volt neki nehéz, mert gyönyörű volt (a magyar lányok a legszebbek, nem igaz?)(Állítják ezt a magyarok, pont úgy, hogy mindent is mi találtunk fel...) és okos, tehetséges is és ami nőknél kifejezetten értékelendő: érdekes!

Janna azonban sikerei mellett még mindig szingliként lubickolt a rögvalóságban, bár mindent megtett azért, hogy megtalálja a neki teremtett férfit. Szóval fent volt a Tinderen. Módszeresen húzta jobbra az angol adatlapokat, mert valamiért vonzotta az idegen nyelv. Nem ám a saját anyanyelve. Dehogy. Abban annyira jó volt, hogy úgy gondolta, csak olyan férfi lesz méltó érdeklődésére, aki beszéli az idegen nyelvet. Lehetőleg a nem oroszt. Mert Janna tudta, hogy az oroszok két dolgot is jobban szeretnek a nőiknél: a medvét és a vodkát.

Szóval koncentrált az angolokra.

Azután Janna kiutazott külföldre, mert habár valami homályos munkahelyről néha készített néhány videót a közönségnek, senki nem tudta, igazából miből él, ellenben olyan helyekre utazott a fotói tanúsága szerint, ahová egy átlagos magyar talán ki sem jut. Janna ezt évente háromszor tette meg a többiek helyett. És ezt mindenki elfogadta, mert Janna gyönyörű volt, mint írtam és a fotói között megfelelő számú fürdőruhás képet is elhelyezett, amiken nem csak formás lábai, de kerek csípője és nem elhanyagolható mellei is látszottak. Az, hogy a mellei mennyire nem lennének elhanyagolva, a fotók alá érkező kommentekből lehetett tudni és Janna minden alkalmat megragadott, hogy az összes szemtelenebb hozzászólást finoman, de elítélje. Amennyiben az a magyar fiúktól érkezett. Az angol nyelvű ömlengésekre azonban többnyire megfelelő emojik formájában reagált, az elvörösödő szendeségű arcocskától kezdve a szemrebegtetőig.

Azután Janna kiutazott Madagaszkárra, és hogy, hogy nem, utolérte őt a szerelem. Természetesen a fiatalember hasonlóan gyönyörű volt, mint ő, csak férfiban és kente-vágta az angolt, mivel az volt az anyanyelve. Igen, jól sejted: Janna kiutazott két egész hétre külföldre, hogy megtalálja azt, akivel leélné az életét. Ezt itthon nem tudta elérni hosszú évek alatt, mert volt egy aprócska bibi: a magyar srácok anyanyelve nem az angol volt és Janna valamiért sosem érezte, hogy tartozik a magyar vérnek azzal, hogy a megfelelő férjet - vagy az épp elégségeset - hazájában keresse meg, pedig a Tinder applikáció ebben nagy segítségére lett volna, ha nem havonta kétszer szentel neki pár percet és nem húzza a magyarokat automatikusan balra. Janna nem adott esélyt annak, hogy magyar ős- és bezzeganyaként a génünket, már ha létezik magyar gén, tovább örökítse, mivel szórakozó helyeken nem ismerkedett - ha magyarul szóltak hozzá - és a tömegközlekedésen meg a telefonját nyomkodta, fel sem nézve, nehogy véletlenül összeakadjon a tekintete egy másik szempárral, hogy azután kiderüljön, az illető csak egy magyar.

Amikor egy írásodhoz saját illusztrációt akarsz készíteni, de nem voltál felkészülve rá, ezért nincs semmilyen papír kézügyben, csak vécépapír, és így a rajta elkészített grafika egyfajta többlettartalmat nyer ezáltal. Gyakorlatilag tök véletlenül egy tucat réteggel gazdagodik az illusztrációd. (Mondod te, mert ciki, hogy egy darab rajzlapod sem volt kéznél...)

Ellenben Janna mikor kiutazott Madagaszkárra, a telefonját csak fotózni vette elő és mivel tudta, hogy a kreol bőrű srácok között nehéz lesz a hazai ízt kifogni, végre bátran és büszkén kihúzva magát tekingetett a világba, hogy beigya annak látványát. Ezek után az lett volna a csoda, ha nem lesz két egész héten belül halálosan szerelmes valakibe, aki már eleve itt lakott.

Janna ezek után hazautazott és viszonylag gyorsan felkészítette a követőit, hogy életében hatalmas változások fognak történni. Először tehát lefikázta a Tindert, hogy mennyire alkalmatlan a párkeresésre és ezt ajánlotta több ezer követőjének, mert szerinte a Tinder csak elvonja a lehetőségektől az emberek figyelmét és valójában személytelen, embertelen alkalmazás. A követői közül pedig voltak páran, akik osztották a véleményét. Így is meg úgy is. 

Jannának köszönhetően végül Kálmán és Olga nem lettek egy pár, miután Kálmán pont akkor lépett fel, mikor Olga törölte telefonjáról az alkalmazást. Ha nincs Janna, Olga jobbra húzza Kálmánt, majd Kálmán is Olgát. A randijuk döcögősen indult volna, de a megivott bor és Kálmán néhány szóvicce miatt még aznap ágyba kerültek volna - jelen sorok írója erősen preferálja az első éjszaka jogát a randi után, ami ugyan nem létező fogalom, de lehetne!!! - és miután összeházasodnak, születik két csodás gyermekük. Bármilyen hihetetlen, de még legalább ezer párocska nem találkozott azért egymással, mert Janna Madagaszkáron találta meg az igazit.

Mivel Janna csak elsősorban volt nő és másodsorban meg egy influenszer - ami elnevezés furcsa téves társításokat hozott létre átlagos emberek fejében, ha tudjuk, hogy mindeközben a világon egy hatalmas vírusos influenza szerű ártány dübörgött végig az emberiségen, meg 0.11%-olva azt - egyik élő bejelentkezése alatt boldog, de a hír megosztása közben egyre több boldogtalannal osztotta meg saját örömét, hogy heteken belül felszámolja itthoni életét, hogy az itthont áthelyezze otthonra, ott Madagaszkáron. Végtelen örömmel locsogott arról, hogy megtalálta az Igaziját és most már ásó meg kapa, habár, az kiderült, egyikük sem a kétkezi munkából fog megélni. Mire befejezte a műsort, közel 500 követője lett a múlté, de Janna ezen már nem rágódott, mert lelki szemei előtt azok a csodálatos, angol nyelven készített videók lebegtek, amiket majd új kedvesével fog a Madagaszkári vízparton készíteni és amik zömében mindketten lengén fognak öltözni. Janna tudta, hogy lehet, hogy kezdetben elveszít néhány magyar anyanyelvű követőt, de hosszú távon sokkal nagyobb számban érkeznek majd az angol nyelvű, külföldi rajongók, ami azért lesz könnyű, mert Janna gyönyörű volt és csinos, mivel eredetileg magyar lány volt, és tudjuk, hogy a magyar lányok a legszebbek, ha nem mondtam volna.

A madagaszkári-magyarok is.

Amikor már nem vagy többé beteg (2022)

 Amikor már nem vagy többé beteg (2022)

Tudtam, hogy az a mondat, amivel ezt a bejegyzést indítanám, nem lehet a blog címe. Nem csak azért, mert félreérthető lenne, rengeteg felesleges kört generálva, de végül még úgy támasztana alá negatív gondolatokat, hogy nem volt vele ilyen szándékom. Azonban pár napja megterhelte valami a gyomromat és úgy gondoltam, amíg nem írom magamból ki, addig több kárt okoz itt bent, mint szeretném.

Ezt azért merem kijelenteni, mert mostanra a legtöbben már tisztában vagyunk azzal, hogy a beszédnek, a kimondott gondolatoknak, amiket ki kell magunkból engedni, gyógyító az ereje. Átfogalmazom: Ha kiengeded, sok olyan negatív élettani hatást visz magával, amit, ha nem eresztesz ki, téged építhet le. Akár egy katona poszt-traumatikus vallomása, ami után elkezdődhet a gyógyulás.

Tehát, a poszt kvázi innen indul, úgy, ahogy nem kezdtem végül el.

Blog: Már nem vagyok többé rákos! Most tudtam meg!

Képzeljétek, ma véletlenül megtudtam, hogy nem vagyok rákos. No, nem az orvosomtól, de még így is hatalmas lehetne az örömöm, ha nem haragot éreznék.

Teljesen véletlenül fültanúja voltam egy letiltott ismerősöm okfejtésének a melóhelyemen. Erről azt kell tudni, hogy az ismerőssel nem tartom a kapcsolatot, mert mérhetetlenül mérgező személynek gondolom, olyan gondolatisággal, amivel sok esetben nem tudok közösséget vállalni. Volt egy kisebb vitánk és utána úgy gondoltam, nekem egészen biztos jobb lesz, ha minimálisra csökkentem vele az interakciókat. Azonban az illető ettől még más barátaimat megtiszteli azzal, amit én nem kívántam megkapni, és mivel pont a munkahelyemen hallgatta meg barátom néhány üzenetét, óvatlanul én is hallottam őket. Szokás szerint szóba is kerültem, bár nem nagyon értem, mit kell velem foglalkoznia, de elejtett egy megjegyzést a rákommal kapcsolatban (azért emelem így ki, mert egyszerűbb, mint körül írogatni finomkodva, azután a nem kellően informált ismerősök esetleges kérdéseire egyesével reagáljak) és jeleztem a barátomnak, hogy ha már úgy is üzengetnek közben egymásnak, írja meg neki, hogy kilátásba helyezek neki egy kis arcul baszkodást, ha összetalálkozunk, csak miheztartás végett. Persze főnököm, ahogy megszokhattam, azonnal lecsapott a kijelentésemre és visszakérdezett, hogy verekedtem-e egyáltalán életemben, ami kérdésnek köszönhetően újra és újra eszembe jut, hogy az ember barátai néha bizony pusztítóbban energiavámpírok, mint akár az idegenek lehetnek. Néha. 

(Ha nem világos, mi történt, vázolom: A letiltott ismerősömet én nem látom, de a gépet a melóban a főnököm használta, akinek még ismerőse, és ő látja. Az illető pedig néha fárasztja őt hangüzenetekkel, amiket a főnököm meló közben meghallgatott, mert tervben volt, hogy este kocsmázni mennek. Más kérdés, hogy a barátom és egyben főnök miért érzi szükségét, hogy egy ilyen ember barátja legyen, de szerintem ez az ő dolga és nyilván, ami pozitívum, igyekszik azt megtartani a kapcsolatukból.)

Ebből kifolyólag kicsit vitáztunk, hogy valójában egyikünk sem különösebben egy verekedős fajta, de...

Az üzenetemet közben átadta és a másik oldalról jött egy olyan válasz, amely megint bebizonyította számomra, hogy vannak emberek, akik úgy élnek és lesznek részei az életednek, hogy valójában ha ismernéd igazi hozzáállásukat a személyedhez, egészen biztos, hogyha meglátod őket az utcán szembe jönni, inkább átmész a túloldalra.

Emberünk válaszában pedig a következő üzenet érkezett vissza, amiből a megemlített illető nevét kihagytam, bár, akik ismernek, talán rájönnek majd, kiről is van szó.

- Nem én mondom, hanem pontpontpont, hogy szerinte csak kamu-rákja van, amit azért talált ki, hogy megsajnálják!

Upsz. E kijelentés szerint, valahol, valamikor ez a két ember beszélgettek és a beszélgetés egy pontján egy, most meg nem nevezett ex-kollégám azt a megjegyzést ejtette ki a száján, teljes meggyőződéssel, hogy a betegségem kezdetén történt információk megosztásával kvázi hazudtam és csak végighakniztam az ismerőseimet, hogy megsajnáljanak, ám a valóságban nincs leukémiám.

Mindezt egy ismerős, volt kolléga szájából.

Olyan valaki szájából, akivel, ha korábban találkoztam, nagyjából mindig kedvesen örült, ha látott és el tudtunk beszélgetni pár percet, felemlegetve a múltat, azt a pár évet, amit együtt töltöttünk.

Mindezt úgy, hogy az illető a hátam mögött olyan gondolatokat fogalmazott meg, amik, szerintem enyhén szólva is, inkább róla állítanak ki egy szegénységi bizonyítványt, mint rólam.

Két napig gondolkodtam, hogy ezt az esetet úgy írjam ki magamból, hogy kielégítően kitakarítsam a gondolataim közül, a lehető legkevesebb kárt okozva az érintetteknek.

Bevillant, hogy megkeresem az illetőt és rákérdezek, ám ismerve konfliktus kezelési megoldásait - ne felejtsük, több évet dolgoztunk együtt - egyre biztosabb voltam benne, hogy vagy letagadja az esetet, vagy egy a rá jellemző, agybeteg és kifacsart módon igyekszik kimagyarázni magát, ahogy néhányszor egy-egy vita során már volt alkalmam megtapasztalni és amik leginkább a bizonyos galambra emlékeztettek, amelyik felrúgja a sakkbábukat. Vagy, harmadik lehetőségként, nem reagál a megkeresésre, mint ahogy legutóbbi üzenetemre is, amikor Kellemes ünnepeket kívántam, de már vissza se reagált.

Mivel volt szerencsém (ezt így utólag lehet, hogy át kellene értékelnem) vele dolgozni, tudom, hogy néha úgy kezelte a kellemetlen eseteket, mint Győzike a Bence által feltett, a cigányságára vonatkozó kérdéseket a "Partizán" egyik netes videójában. Győzike folyamatosan hárított, nem válaszolt a kérdésre és a végén vicceskedve megjegyezte, hogy milyen jó is volt az interjú, mert nem tudott rajta a Bence fogást találni, mert ravaszul kibújt a keresztkérdések alól. Nem, Győzike, semmi ravaszság nem volt benned, pusztán hangerővel és értetlenkedéssel ignoráltad a kérdést, minden ravaszság és intelligencia nélkül.

Kb. ilyen beszélgetésre számíthattam volna a volt kollégámtól is, így legegyszerűbb módja az volt, ha inkább leválasztom magam róla. Teszem hozzá, árnyaltabbá teszi a történetet, hogy ez az illető korábban egy szakítás után azt is megengedte magának, hogy exének e-mail fiókját feltörje és megváltoztassa a belépőkódot és csak akkor csinálta vissza az egészet, amikor felhívta az ex a fegyelmet arra, hogy törvényileg milyen gyorsan keverheti magát szarba a drága, ha nem állít mindent vissza és a bosszúhadjárat helyett csendben eltakarodik a másik életéből. (Az ex ugyanis olyan munkakörben dolgozott, hogy a postafiók megbuherálása elég gyorsan egyenes út lehetett volna a magyar büntetés végrehajtás egyik kellemetlen végállomásáig is akár.)

Szóval, nem igazán éreztem értelmét, hogy ezzel az emberrel bármilyen formában tisztázzam a megfogalmazott véleményét, hiszen korábbi közös utunk során bebizonyosodott, hogy ilyesmire alkalmatlan és esetében a gyanú is elég ahhoz, tényként kezeljem a róla megtudott információt. Más esetekben azt mondom, ha lehet, a félreértéseket meg kell beszélni, itt azonban némi mérlegelés után úgy éreztem, nincs rá mód.

Két nap alatt töröltem őt az általam használt közösségi oldalak követői közül, ezzel remélem, ha nem is örökre, de hosszú időre elvágva magam tőle. Csak azért nem gondolom, hogy örökre, mert amilyen szerencsés vagyok, biztos bele fogok még botlani a fővárosban. Főnököm korábban jelezte, hogy esetleg beugorhatnánk hozzá látogatóba, ahol dolgozik, de gondolom, ezek után azt sem fogom erőltetni.

Az a szólás, hogy "magából indul ki", szerintem simán visszafordítható az illetőre. Ha ilyen okosan rám vetítette ki ezt az egész gondolatsort, feltételezem, hogy életének adott szakaszaiban simán élne egy hasonló húzással, hogy környezetére valamilyen hatással legyen. Teszem hozzá, hogy egy barátom egyszer járt egy olyan lánnyal, aki komoly egészségügyi problémákba takarózva igyekezett kapcsolatukból minden csepp részvétet kisajtolni, míg végül, a szakítás után egy apró közjáték felhívta a figyelmet a hölgy állapotával kapcsolatos hézagokra.

Persze, viták lezárásaként elég lenne talán, hogy ide tegyem az egyik záró jelentésem, de úgy gondolom, aki előbb állít, mintsem kérdez (ebbe a hibába magam is beleestem most akkor, amikor nem akartam vele belekezdeni egy beszélgetésbe, hogy hogy is van ez) annak nekem nem kell semmit bizonygatnom. Sőt, valójában senkinek sem kell. Van egy állapotom, el kellett fogadnom. Neked szintén. Ha megkérdőjelezed, akkor feltételezed, hogy egy ilyen komoly dologban belehazudok az ismerőseim arcába. Amennyiben pedig ilyesmit feltételezel rólam, az kérdésessé teszi, hogy nekünk közösséget kell-e bármilyen formában vállalnunk egymással.

De mivel ugyanakkor jó fej vagyok és nem várhatom el, hogy mindenki elolvassa a témában pár éve írt blogomat, amelyben az egész rákos faszsággal kapcsolatban kifejtettem véleményem, ide teszek egy fotót arról a cuccról, aminek az életemet köszönhetem jelenleg. A neve alapján meg te is utána nézhetsz, mi is ez és mire jó.

Azt hiszem, kicsit sikerült lefaragnom a bennem keletkezett haragból és csalódottságból, amit pár napja érzek a volt kollégám irányába. Persze, tudom azt is, hogy emocionális képzésébe a szülei mennyire nem fektettek elég energiát, így nem csoda, hogy az illető olyan felületes lény lett, mint amilyen lett. Egy végtelenül egyszerű lény, aki néha olyan negatív színben látja a világot, hogy úgy érzem, nélkülem is megjárja a maga poklát. 

És ezt a poklot remélem úgy járja meg, hogy közben az én utamat már nem keresztezi. 

Ezúton kérek mindenkit, hogy ne kezdjen részvét kommenteket írni ez ügyben, mert a terápia sikeres volt, az illetővel kapcsolatban meg nem akarok posztolgatni.

Amúgy köszönöm, jelenleg egész jól vagyok. Ja, és van egy pici remény rá, hogy az állapotom visszatérjen a betegség előttihez, de utolsó információim szerint ez 15%, és bár voltak életemben hihetetlen túlélési pillanatok, azért nem hiszem, hogy olyan szerencsés is leszek, hogy pont beleessek abba a 15%-ba. De nem fogok ezen keseregni, így neked sem kell. Főleg nem kommentben! :) 

"Le kéne géppuskázni mindet!ˇ" - blog (2022)

 "Le kéne géppuskázni mindet!ˇ" - blog (2022)

Volt egy kitérőm a Népligetbe, és mikor visszafelé sétáltam az albérletbe, át kellett haladnom az aluljárón is. Alig léptem lefelé néhányat, amikor a lépcső túloldalán egy mogorva hang szabadult ki valaki szájából és berontott a hallójáratomba: - Le kéne géppuskázni mindet!

Nem mertem teljes figyelmemmel a hang irányába fordulni, hiszen nem tudhatom, ha tanúja vagyok a nem nekem szánt vallomásnak, mit szán majd nekem az illető, aki mondta. A szemem sarkából is láttam azonban, hogy a hetvenes éveiben ténfereghet az úr. 

Mentem is lefelé a dolgomra és azon gondolkodtam, hogy milyen hetven évet kell ahhoz az embernek leélnie, hogy most, amikor a közért polcain mindenféle megtalálható, amikor a nők szabadon szexelhetnek akivel akarnak és nem a konyhába vannak kikötve, hogy amikor az Internet hatalmas szabadságot ad nekünk, hogy bármit kimondhassunk - igaz, néha a letiltásunk előtt - akkor miért léteznek még olyan emberek, akiknél a probléma megoldása egy erőszakos cselekedetben csúcsosodik ki?

Hetven év persze hosszú idő és feltételezem, még akkor is magadba szívsz ennyi év alatt némi élet-ismeretet és bölcsességet, hogy tudj dönteni rossz és jó között. Azután eszembe jut, hogy néha mi történik a politikai bejegyzések komment-szekcióiban, így ezt vissza kell szívnom. Azonban elhatalmasodott bennem a sajnálat is, amiért itt egy megkeseredett ember, akit még annak ellenére sem hallgat meg senki, hogy gondolatait kéretlenül kiáltja, de legalábbis kimondja a világba. Sétál a saját útján, eltemetkezve gondolataiba és sérelme vagy csalódottsága olyan hatalmas, hogy az apró vágtató gondolat-ménesként kikívánkozik agyának karámjából, hogy véletlenül az gázolják le, aki éppen arra tévedt, jelen esetben engem.

Sosem kedveltem különösebben a világ kéretlen megmondó embereit. Rendszeresen össze is vitatkozom velük a posztok véleményei között, miközben magam is csak egy lettem ezen megmondó emberek közül. Azt is mondhatnám, hogy épp ezért a magam szerepével sem vagyok elégedett, amikor úgy érzem, megmondom a tutit. Boldogabb lennék, ha nem lenne a megmondásomra szükség.

Biztos voltam benne, hogy az idős férfi jogosnak véli kifakadásának igazságát, de nem voltam benne biztos, hogy ez az igazság egyetemes lenne. Sőt. Úgy gondoltam, hogy már megint egy megkeseredett nyugdíjas kifakadásának vagyok avatatlan elszenvedője, akinek nem jött be az élet, vagy inkább mostanra elsuhant mellette. Szerintem, amikor valaki le akar másokat géppuskázni, abból soha, a történelem folyamán nem lett pozitív végeredményű folyamat. Ott igenis csorbultak egyesek jogai, míg mások, felvértezték magukat ál ideológiákkal és az igazságtalanságot propagálták.

Nem csak szántam már a vén embert a megcsömörlött lelkéért, de egyenesen megharagudtam rá. Megint egy olyan megmondó ember, aki csak ugat a világba, miközben tenni érte nem képes. Csak pusztítana és rombolna. Budapest, sőt, Magyarország... az egész Világ hemzseg az ilyen emberektől.

Közben leértem a lépcső aljára.

A fotót a hvg oldaláról emeltem át ide. Cikk helye: hvg

A fal melletti egyik bemélyedésben egy hajléktalan feküdt, kényelmetlen pózban, egyik kezével mintha hívogatott volna. De az is lehetett, hogy egyfajta korlátozott helyzetű tánckoreográfiát látok, amire csak olyan ember képes, akit a hidegben már letompított a kannás bor. 

A csöves nem csak hajléktalan volt, hanem az ezzel a léttel járó függőséggel is mindennapi harcot vívott. Azaz az alkoholizmussal is megküzdött, hogy minden nap alulmaradjon. Most egy csinos nő ment el mellette, sietve, hogy ne kelljen véletlen közösséget vállalnia ezzel az emberrel, értve ez alatt, hogy ne is hallja, ne is lássa és ha lehetséges, a szagát se kelljen megéreznie, amit az árasztott magából. Azonban a hajléktalan bár az élet legyűrte, érzékszervei még működtek és érzékelte a sikeresebb élet által kisugárzott aurát, ezért a már egyébként is emelgetett karjával a nő felé nyúlt - természetesen nem érhette el, ám szerintem ezt nem fogta fel - és kieresztette a hangját, melyben megfogalmazta mindazt, amit a nőről gondolt.

- Eeeeeejjjjjjjjjaaaaaaaaaaaaaaaaa! - szólt a borral és cigarettával edzett zengő hangszál, nekem pedig miközben egy kis undor könyökölt ki az arcomra egyetlen gondolat változott halk szavakká az ajkamon, amiket akaratlanul is kimondtam, magam elé, fogaim között szűrve meg hangerejét:

- Le kéne géppuskázni mindet!

Ekkor értettem meg, hogy mire gondolt az öreg a lépcső tetején, hogy hamarosan én leszek az az öreg és, hogy az ember világlátása annyi idő alatt is képes megfordulni, amíg leereszkedik egy lépcsőn.

Blog: Ne szólj hozzám hajnali kettőkor! (2021)

 Általában hajnalban megyek dolgozni. Vírus ellenére, mert papírom van. Azonban, amit nagyon utálok, hogy még a hajnali időpont ellenére is belebotlom népekbe és - figyelj! - szinte minden második hajnalban megszólít valaki, hogy "Ne haragudj..." vagy "Szia uram!"

Márpedig, bármit csak ne akarjanak velem beszélgetni hajnalban, mikor dolgozni megyek.

Miért?

Mert az elmúlt 4-5 esetből egyetlen egyszer kérdezte meg egy pasas, hogy merre van a mittommilyentér, az összes többi alkalomkor a van-e apróm vagy cigim volt a kérdés.

Értem én, hogy szegénység van az országban, de azért az arányok! Néha olyan érzésem van, hogy minden hajnali csöves engem akar lehúzni. A másik csövest. Mert szegről-végről, az lettem magam is, csak még van hol dolgoznom.

A legutolsó esetnél már rendesen morognom kellett.

A Kálvinon elértem az OTP-hez. Tudni érdemes, hogy az OTP mellett van valami irodaház, amiből az őrök rendre kijönnek egy cigire hajnalban. Most, ahogy befordulok, hallom is, hogy épp valakit oszt az őr, hogy hagyja már a faszba, mert úgy sem ad neki pénzt.

Naná, hogy egy egészségesnek tűnő, fiatal, tehetséges roma fickó volt az. Emberünk, már, hogy a roma, nekem félig háttal állt, de a testmozgásából azonnal levágtam, hogy érzékelte érkezésem. Mindjárt nem is az őrt fárasztotta tovább, hanem nagyon ügyesen, sok éves tapasztalattal az emberi test mozgásirányainak tanulmányozásával, kiszámolta, hogyha bandukolni kezd előre, akkor, az érkezési irányom és az építési terület lezárása miatt mellett kell elhaladnom.

Én meg már tudtam, hogy meg fog szólítani, csak az volt kérdés, mi lesz az ismerkedős szöveg, és mikor? Miután elsétáltam volna mellette, vagy még, mielőtt mellé érek. Ahogyan ő kiszámolta, hogy érek oda, én úgy értékeltem ki, hogy fog megkóstolni. 

Mert az biztos volt, hogyha az őr nem adott, akkor majd a következőnél lehet próbálkozni.

Oda is értem mellé- Hallom is, hogy magyaráz valamit arról, hogy milyen igazságtalan a világ - persze, nem arról pofázott, hogy mennyivel jobb lenne az élete, ha munkát keresne - és milyen szomorú, hogy nem adnak neki egy vagyont, amit elbaszhat, ahogy megkapta,

Persze, pszichológiailag szükséges a konnektion kettőnk között, ezért a monológ végén még némi bizalmaskodást is belecsempészett: - Nem igaz főnök?

Gondoltam, nem válaszolok, mert kurvára nincs kedvem közösséget vállalni vele, de tudtam, hogy nem ennyi a történet.

Utánam is szólt: - Ne haragudj...!

Én pedig tudtam, hogy mégis haragszom. Haragszom, mert utálom ezt a kunyeráló népséget. Utálom, főleg, ha látom, hogy ránézésre egészséges és dolgozhatna is. Utálom, mert ... gondolom, előítéletes vagyok. Bár, nem tudom, mi más lehetnék ezekkel a hajnalban kolduló, semmire való népségekkel.

Ment is a szükséges válasz, hogy elejét vegyük a tartós barátságnak: - Nem haragszom, hagyj a faszomba!

Persze, kellően mufurc hangon. Célt érhetett, mert megtört a varázs. Már nem akart barátozni, hogy nem igaz főnök.

Ment tovább a kolduló, haszontalan életébe.

És én is mentem a saját haszontalan életembe.

Csak én dolgozni.

Blog: Besoroló (2021)

 Volt már valaha olyan eseted, hogy álltál egy sorban, vagy megérkeztél bele és valaki - általában középkorú nő - megpróbál valahogy eléd "merészkedni"?Mivel életemben legalább 4-5 esetben történt ilyen és amennyire meg tudom ítélni, mindig másik nő követte el, ki merem jelenteni, hogy a bepofátlankodás az olyasmi, amit tanítanak. Tuti. Vagy tényleg annyi ember szocializálódik úgy, hogy betolakodik mások elé?

Az utolsó esetem a napokban esett meg az Aldiban.

A hely kiépítése nem túl előnyös. A pénztár felé ahol sorban állunk, van egy szűkebb rész, ami miatt nem látszik feltétlenül, hogyha oldalból érkezel, vajon mennyien állhatnak még ott.

Én pont úgy érkeztem meg egy fiatalember mögé, hogy közben ő is haladni kezdett előre. Ettől függetlenül, mivel a kialakítás miatt így logikus, az emberek egyenes vonalat alkotva állnak be elsődlegesen. Én is beálltam a fiú mögé, tartva a távot, de látom, hogy nekem jobb kéz felől, egy ötven körüli hölgy is úgy gondolta, hogy a fiú mögé fog állni és, hogy ne legyen vita, rám se nézett, csak belépett kettőnk közé. Persze, azt érezte, hogy ha túl direkt teszi ezt, azonnal támadható lenne, ezért fél métert még tovább lépett, letette a kosarát és úgy csinált, mint aki nézegeti a polcokat. Mivel én hagytam valamennyit a fiúnak és magamnak térben, így azért volt köztünk annyi hely, hogy a kosaras hölgy kényelmesen átmehetett... volna, de látszott, hogy nem az a cél.

Mivel már elmúltam negyven és láttam életemben néhány ilyen besorolást, egyértelmű volt, hogy itt is meg fog történni. A nő nem cáfolt rám. Befejezte a bámészkodást és lábával betolta a fiú mögé a kosarát.

Gondoltam, akkor rákérdezek: - Akkor most így be is áll elém? Igen? Csak kérdem, mert én a sorban álltam, mikor érkezett.

Bár mondhatnám, hogy lett ebből némi vita. Nem lett. A nő mondott valamit, aminek sok értelme nem volt, ha nem elnézést kér, de rögtön után felkapta a kosarat és elindult oda, ahol a helye volt.

Lehettem volna úriember - mint, ahogy öregszem, egyre kevésbé vagyok - de mivel a szemkontaktust kihagyta, én sem akartam udvarias lenni vele. Ha rám néz, mikor kb. egyszerre érünk a sorba, akkor lehettem volna úr és egy széles gesztussal előre engedhettem volna, azonban, mivel ezt a lépést igyekezett kihagyni azzal, hogy nem nézett rám, úgy véltem, akkor sétálj nyugodtan be mögém.

Eszembe jut egy eset, amit öcsém mesélt és kb. ugyanez történt. Anyámmal vonatjegyet vettek a nyugatinál. Benn állnak a sorba és érkezik a néni. A tolatós, forgolódós módon seggel tolat be öcsém és anyám közé. Persze nem néz a tesóra, mert ha van szemkontaktus, hamarabb kezdődik a vita is.

Azért Dönc rászólt: - Elnézést, de itt álltam.

- Nem igaz, én voltam itt előbb. - replikázott a szatyor. Öcsém erre egy pillanat alatt baszta fel magát, mert egyértelmű volt a hazugság:

- Ha te voltál itt előbb, akkor, hogy lehet, hogy az anyám meg közém álltál, verjek a fejedbe?

Itt anyám is megfordult közben és szólt a maminak, hogy lehet szépen húzni a sor végére.

Áruljátok már el nekem, de ez amúgy mi? Szenilitás, tévedés, vagy nettó parasztság és vagy bejön vagy nem?

Én nem tudom, de egyre kevésbé vagyok toleráns az ilyenekkel szemben. Nem azért, mert nem érek rá. Hanem azért, mert nem érzem úgy, hogy engednem kell olyan emberekkel szemben, akik hülyének néznek.

Blog: Global Answer, avagy a majdnem tökéletes demokrácia (2021)

 - Köszöntjük valamennyi nézőnket, itt a Global Answer-ben! Este nyolc óra, tehát Global Answer! Ráadásul ez a Gobal Answer kerek 10, azaz tíz éves évfordulója!!! Együtt fogjuk ünnepelni!

Mint tudjátok, 2032-ben végül a Föld lakossága egy több éves társadalmi fejlesztésben elfogadta a mostani kormányzási formulát, amely a Global Answer nevet kapta! Végre, bolygónk lakosságának majdnem sikerült elérnie, hogy teljes demokráciát sikerült kiépítenünk és amelynek köszönhetően végül a következő társadalmi és szociológiai fejlettségi szintre léphettünk!

Bizonyára emlékeztek, hogy az első évben mennyi apró buktató és előre ki nem számított nehézséggel kellett megbirkóznunk, melyek mostanra már pusztán nevetséges közjátéknak tűnnek. A Global Answer segítségével ma a világ populációja egységesebb, mint a történelem során bármikor! Mielőtt a mai Világ-kérdést feltennénk, néhány mondat emlékeztetőnek:

- Tehát, 2020-ban elszabadult egy vírus, amely ugyan kezdetben kis százalékban, majd később, mutációjának köszönhetően már kritikus gyorsasággal felperzselte a bolygó sűrűn lakott területeit. 2025-ben a Föld népe először passzív majd 2028-ban agresszív módszerekkel rávette vezetőit, hogy gyorsan cselekedjenek olyan felmerülő nehézségek megoldásában, mint a túlnépesedés, üvegházhatás elkerülése, a műanyag hulladék hasznos felhasználása és természetből kivonása és a rohamosan beszűkülő élelmiszerkészletek, hogy a tiszta, szennyeződésmentes vízkészletről ne is beszéljek!

Hosszú évek kerekasztal beszélgetései, politikai és gazdasági döntések után a társadalom nagyobb része végül keresztülvihette akaratát és egy, a Föld valamennyi emberére kiterjesztett direktívát léptethetett életbe, melyet jelenleg 8 ezer választott képviselő egyenget egy képzeletbeli puzzle táblán. Ennek a neve lett a Global Answer, melyet évekig fejlesztettek, hogy ma az a megoldás legyen, amelyre szükségünk volt!

A Global Answer segített megfékeznünk mind élőhelyünk, mind a jövőnk pusztulását!

A Global Answer az egyetlen válasz!

2032-ben, mikor a teljes civilizált világ, nagyjából 92% rendelkezett már okostelefonnal, beindították a Nagy Lépés szerverparkot, amely otthona a Global Answer programnak és amely biztosítja, hogy mindig elérhető legyen. Bárhol, bárkinek!

Tudjuk, hogy kiknek köszönhető mindez, ezért áldassuk a Tech-Guruk neveit, amit pusztán azért nem mondok mi, mert a műsorunk licencében benne foglaltatik, hogy nem nevezzük meg őket! De köszönjük!

Akik esetleg most csatlakoztak hozzánk, hogy megünnepeljék ezt a csodálatos napot, vagy azok, akik most először tartanak velünk - bár ők roppant kevesen lehetnek, gondolom - elmondom mi ez az egész Global Answer!

- A Global Answer volt a válaszunk a tudatos jövőépítésre!

- Egy megvalósult álom!

- A segítség, nagy S-sel!

- Szóval, elképzelhetetlen előkészítő munka után végül 2032-ben elindult a szerverpark és letölthetővé vált mindenkinek a Global Answer applikáció!

Az applikáció, amely a kezünkbe adta a döntést! Az aprócska program, amely mögött hatalmas tudás és szellemiség rejtőzik!

Az embereknek szükségük volt rá, hogy maguk dönthessenek róla, hogy mi történik velük. A szólásszabadság az pusztán egy kellemes járuléka a világunknak, de a Global Answer a választás szabadságát hozta el nekünk!

- Igen! Amíg nem volt Global Answer, nem lehetett egyetértés ember és ember között. Azonban most már ez a kérdés nem merülhet fel többé! Igen, az egyetlen kérdés, ami nem merülhet fel, hogy vajon mi lenne ma, ha nem létezne a Global Answer???

- Valószínűleg a Föld lenne maga a pokol!

- De nem most! Ó, nem! Az emberiség nemet mondott a széthúzásra és életre hívta az egyetlen megoldást!

- Ma már nincs olyan, hogy keresnünk kell a választ! Mert bárki megadhatja azt, egyetlen gombnyomással! Ez a Global Answer!

24 óránként felteszünk egy eldöntendő kérdést! A válasz pedig igen vagy nem! Ön pedig dönthet! Ha letöltötte az appot - kereskedelmi ára 120 kredit, amit negyedévente kedvezményes tarifával lehet meghosszabbítani!

- Szóval, egy nap, egy kérdés!

- Önnek pedig van rá 24 órája, hogy válaszoljon!

- A rendszer úgy lett megalkotva, hogy a bolygón minden időzónában a Greenwichi idő delének feleljen meg a kérdés indítása, amire van kerek 24 óra válaszolni, a megfelelő időzónák szerint. Természetesen ezt a műsort minden ország magának készíti el és valahol most hajnali kettőkor sugározzák, máshol meg délután ötkor. De ez teljesen mindegy, mert a válasz nem időhöz kötött, hanem az életünkhöz! Teljesen mindegy, mikor szavazol valamire, mert miután a szuperszámítógép feldolgozza a választ, azt az értékelés után egységesen elfogadja a lakosság és érvényesítteti! Lehet ez a kérdés komoly vagy vicces! Bagatell vagy egészen komoly kimenetelű is akár, egyszerűen a Global Answer direktíva miatt nincs több kérdés és ellenszavazat: EL KELL FOGADNI ÉS MEG FOG TÖRTÉNNI!

Csak így működik!

Nem véletlen, hogy annyi évig tartott a teljes rendszer kiépítése és elfogadtatása! Ne felejtsük el az első évet, a tapogatózást! Az első kérdéseket! Némelyiken még ma is mosolygunk! Pl. Hogy eljátszhassa el a Beverly Hills-i zsaru 8. részének a főszerepét a 71 éves Eddie Murphy? A rajongók pedig megszavazták, a stúdió pedig ennek megfelelően írta át a forgatókönyvet és rendezte meg a filmet! Természetesen nem lett egy jó film, de a lényeg a döntésünk szabadsága!

A Global Answer rendszerébe 3 szűrésen keresztül jutnak be a kérdések, és hetente 2 fontos és 5 mellékes kérdést dobatunk ki a rendszerrel, amire lehet voksolni! Mondanom sem kell, hogy a vicces kérdések sosem vonzanak akkora szavazói érdeklődést, mint a fontos kérdések, ám ettől szép ez az egész! A fejlődés és a szórakozás megfelelő egyensúlyával!

2032-ben például bekerült a számítógépbe az egyik legfontosabb kérdés, amelynek szavazását karácsonyra időzítettük. Mint kiderült, az utolsóra!  

- Mert a kérdés profánsága mellett talán a legtöbb problémát vetette fel: Szükségünk van a vallásra?

- A Global Answer Magazin különszáma egy hónappal a kérdés előtt már elérhető volt a boltokban és Interneten is, melyben több száz vallási személy, politikus, szociológus, társadalomkritikus, pszichológus osztotta meg gondolatait egy világról, amelyben nincs többé szükség vallásra!

A nép pedig karácsonykor, 24. döntött!

- És hiába ünnepeltek annyian a fenyőfa körül! Hiába fogta kezét Szenteste milliárdnyi ember! A kérdés eldöntetett: A Vallásra nincs többet szükségünk!

- Megszavaztuk! Leszavaztuk! A vallási jelképek kabalává minősültek át, a templomokat bezárták, az összes vallási írást, kegytárgyat múzeumokban osztották el. Az épületeket egyéb feladatokat láttak el, a vallás emberei pedig szegre akasztották reverendáikat, képletesen. Közel 4 évig tartott a teljes leszerelés, mellyel végül mind lemondtunk a vallásról. Sem katolikus, sem zsidó, sem iszlám. Teljes ateizmus.

Emlékszünk, hogy néhány radikális csoport még erőszakkal igyekezett védeni hitét, de azután a Global Answer feltette a kérdést: Szabad erőszakkal elseperni a bolygóról a vallási fanatikusokat?

- Igen! - Ez volt a megfélemlített vallástalanok többségének válasza az elenyésző, de radikális vallásos csoportok terrorjára!

- Emlékszünk még, hiszen szinte tegnap történt, hogy a Global Answer Police Direction közel egy év alatt tudta csak érvényesíteni a Global Answer jogait!

- De sikerült és világossá vált, hogy akár kis véráldozat árán is, de el kell érni, amit a többség akar! Mert csak így lehet! Ma pedig már senki nem kérdőjelezi meg a vallástalanságot, mert találtunk fontosabb feladatokat magunknak, mint, hogy a hit akadálya mögött integessünk a lehetőségnek!

- A Global Answer bebizonyította, hogy csak magas célokért érdemes küzdenünk és kicsinyességünk nem segít fejlődni!

2042 van! A Global Answer 10 éve zavartalanul működik! 2 éve, mikor bevezettük a Taigetosz-törvényt, csupán a népesség alig kettő százaléka emelte fel szavát ellene, ám tudjuk, hogy amit megszavazunk a Global Answerben, az az egyetlen járható út! Persze borzalmas volt a lakosságból kiemelni és megsemmisíteni a betegeket, akik képtelenek önmaguk ellátására, de mindent a nagyobb jóért teszünk! Tavaly, pedig mikor feltettük a kérdést, hogy az élethez való jogot csak az kapja meg, aki 18 évesen 80 pont felett kitölti a Darwin-tesztet, az emberek rábólintottak!

- Igen! És a bolygónk már kezd fellélegezni, ugyanakkor nem értünk az út végére! A termékenység mindig is kulcs-problémája volt a lakosság túlszaporodásának, ezért ma megszavazzuk a Orchidea-törvényt, melynek értelmében a 86 alatti I.Q.-val rendelkező emberek nem szülhetnek saját gyermeket, csak biológiai laborban kitenyésztett utódot, illetve, akinek az I.Q.-ja nem éri el a 82 pontot, mesterségesen kasztrálás alá kerül, hiszen szaporodásra érdemtelen és egyébként sem képes megfelelően ellátni egy gyermeket.

- Nincs ember a bolygón, aki ne tudná, mennyire fájdalmas ez a döntésünk is! Azonban sose felejtsük el, hogy a Global Answer az egyetlen járható út!

Az út, amely a jövőbe vezet!

Együtt, szeretettel, kéz a kézben!

Ha eddig nem tették volna, kérjük fizessék elő a Global Answer applikációt számítógépre vagy okostelefonra, mindössze 120 kreditért!

- Gondoljon a jövőnkre!

Blog: Bezzeg anya szólásszabadsága!

Battyogok az utcán, elmélyedve gondolataimban. Oldalt kislány ül a korláton, anyja nyakba tolt maszkban szopókázza az e-cigit.

Maszkom csak a számat takarja. Orrom - nem kicsi - kilóg felül.

Nem renitens vagyok, pusztán szerettem volna látni, mert totál homály lett minden.

(Mondjuk egyébként is a száj a necces szerintem, mert orron keresztül még egy gyertyát sem tudok elfújni, így vírus küldésére sem tartom megfelelő szervnek, de tény, hogy szabálytalanul volt rajtam a maszk.)

Kicsit kerülöm őket, már kezdem megszokni.

Azután hallom, hogy anyu tanítja kislányát: - Látod, annyira jó lenne, ha az emberek helyesen viselnék a maszkot! - és megüti a fülem a hangsúly, hogy biztos rám céloz.

Arra gondoltam, hogy anyám úgy nevelt, hogy bizonyos helyzetekben a tiszteletet meg kell adni a nőknek. Nem alapjáraton, mert a tisztelet nem jár alanyi vagy születési jogon.

Így, a válaszomat letompítottam, hogy a lányát mégse zavarjam már meg a serdülésben, de nem volt szép, csak halk.

Mert, egyrészt, igaza volt, hogy a rendelet nem azt írja elő, amit tettem.

Másrészt, aki dohányzás mögé bújva a füsttel együtt több vírust juttathat a levegőbe, mint én orron keresztül, az legyen szíves, de fogja már be a pofáját.

Komoly probléma, hogy emberek úgy mutogatnak másokra, hogy közben esetleg ők ugyanazokat a hibákat elkövetik - lásd a mindig épp regnáló politikai pártot, aki állandóan visszafelé mutogat.

Mert, ha teszem azt, anyu és kicsi lány maszkban sétálnak szembe velem, mélyen lesütöm a szemem és kicsit szégyellem magam.

Na, de álljon már meg a menet, ne akarjon már olyan kioktatni, aki maga is megszegi a szabályt.

A hét kérdése: Szerinted, ebben a helyzetben, ha este babfőzeléket főzök, kolbászt vagy inkább szalonnát aprózzak bele?

#azénanyámat #bezzeganya #jerrycovilaga

Blog: C O V I D - 1 9

Van ez a vírus. Kb. egy jó éve.

Kínából indult.

Körbejárta a világot.

A kormányzatokat meglepte és nem voltak képesek megfelelő döntéseket hozni, vagy túl későn tették meg azokat.

Mostanra a világ egyik fele úgy véli, valójában nincs vírus és az egész balhé azért történik, mert egy titkos társaság - feltételezem az, mert akinél rákérdeztem, neveket nem tudott mondani - a világgazdaságot akarja... ...akarja.

De azt, hogy?

Csak feltettem a kérdést az ismerőseimnek, hogy szerintük mi lehet az oka annak, hogy a fél világ hajlik egy titokzatos összeesküvés világrengető és ördögi tervének megvalósítása felé, ahelyett, hogy elfogadja: jött egy vírus és leszállt közénk.

Mi lehet ennek az oka?

Két, roppant hasonló választ kaptam és magam is felé hajlok. A nyilvánost bemásolom ide.

"Fenn vagyok, de nem érek rá, ezért röviden: szerintem minden összeesküvés elmélet hívő általában azért hisz ezekben, mert még mindig megnyugtatóbb egy ördögi tervben hinni (isteni helyett, ami ugye a vallás), vagy egy bármilyen tervben hinni, mint belátni, hogy oké, véletlen minden, bármi megtörténhet, minden teljesen esetleges, semmi ilyesminek nincs semmi célja, senki nem tudja, hogyan fog lefutni és mi lesz a vége, és egyáltalán az egész élet csak úgy véletlenül alakulhat bármerre is. Ez rémisztő, mert akkor bármi megtörténhet, és senki sem tudja, mi lesz holnap, és védtelen kis piszlicsáré senkik vagyunk a legnagyobb vezetőkig bezárólag, nem vagyunk se Isten, se ördög, se a gyíkemberek kezében. És jaj, akkor mi lesz. Így nehéz jól aludni."

Magam is hasonló következtetéseket vontam le, de hát, ez a két lány magától is okos. (Mivel a privátban kapott változat is erősen hasonló alapokon nyugszik.)

Igen. Kezdem azt hinni, hogy az emberek kezdenek megőrülni kicsit. Jön egy vírus, a kormányzás és egészségügy csinál néhány bakit. Kikerül néhány félinformáció, máshol trollok riogatnak és a végén egy akkora balhé kerekedik belőle, hogy mostanra elvileg a józan embereket sem tudnád meggyőzni arról, hogy a háttérben nincs egy eszméletlenül veszélyes háttérhatalom.

Pedig mi munka lenne megszervezni egy Föld bolygót és teljes lakosságát behálózó összeesküvést. Vajon mennyi ember logisztikai munkája és mennyi pénz kellhet ahhoz, hogy szájakat tömjenek be vagy nyissanak ki?

Hogy politikusokat állítsanak maguk mellé?

Hogy rendeleteket hozassanak kormányokkal?

El sem tudom képzelni, mi kellene egy ekkora ördögi terv végrehajtásához. Egy James Bond sincs a világon, aki felszámolhatna ekkora titkos ... azt se tudom mit.

Tény, hogy vannak a Földön számunkra felfoghatatlanul gazdag emberek. Ráadásul, ami még durvább, hogy némelyik gazdag ember még gazdagabb akar lenni. Nem tudom, annak mi értelme, de még gyűjtenek, papírokat tologatnak, sorsokkal játszanak, hogy hatalmuk, befolyásuk és aranyhegyük hatalmasabb legyen, mint Dagobert bácsié.

De mi is a végső cél?

Mi értelme lenne egy homogén, gazdagokból álló titkos társaságnak?

Hogy valahogy őrületbe kergessenek és megöljenek milliókat, hogy a rettegő tömeget szolgasorba állítsák?

Azután mi lesz? Ezek a milliárdosok sok esetben már öregek. Munkájuk, egyáltalán nem biztos, hogy megtérülő vagy könnyen learatható gyümölcsét talán ők maguk sosem fogják élvezni.

Akkor mi a cél? Hogy a gyerekeik, unokáik örököljék a Földet, néhány millió rabszolgával?

Egy olyan népességgel, amelyik pattanásig feszült és talán egy nap gondol egyet és hibáikat a gazdagokra vetítve, egyszerűen meglincseljenek mindenkit, akinek jobban megy?

Mert a vége valami hasonló lesz. Polgár és Világháború. Egyszerűen nem lehet más.

Szóval, részemről nem tartom logikusnak, hogy valakik egy asztal körül ülve még több részvényt gyűjtsenek be, azáltal, hogy betegséget terjesztenek el a világban. Bár, az is igaz, hogy egy elterjesztett betegségért kifejlesztett gyógyszerért hihetetlen összegeket lehet kasszírozni. Csakhogy, ez olyan komoly szervezést igényelne, olyan elszánt elkötelezettséggel, amit nem tudok elképzelni egyetlen érdekszövetségtől sem.

Ha csak, nem más a cél.

Amennyiben a cél nem a haszonszerzés, mindjárt úgy gondolom, hogy van egy másik lehetőség, ami természetesen semmilyen módon nem bizonyítható és csak az elmúlt kb. 10-20 évben látott hasonló témájú filmekből összeszedett látottaknak köszönhetően alakult ki az agyamban.

Ha nem akarod, hogy szöget üssek a fejedbe, ne olvasd tovább!

A Covid vírus nem haszonszerzés miatt terjedt el a Földön.

Figyelj és rettegj!

Kína, a hatvanas években gazdaságpolitikai okok miatt már elkezdte beszabályozni a lakosságot a születések terén, hogy a hetvenes években nem túl demokratikus rendeletben végül bevezessék, a családonként egy gyermek felfogást. Csakhogy néhány évtizeddel később kiderült, hogy ez nem igazi járható út és teljesen szétzilálja a népességet.

Kína 2018-ban végül megszüntette ezeket a rendelkezéseit, de amíg idáig eljutottak, ki kellett találniuk, hogy gyorsan szaporodó népüknek így mik a lehetőségei a jövőre nézve.

És volt egy tervük, amit állhatatosan elkezdtek megvalósítani.: Az irányított vírus!

A kétezres években a biológia eljutott odáig, hogy laboratóriumi körülmények között olyan vírust hozzanak létre, ami már-már mesterségesnek nevezhető.

További közel húsz év után Kína végül megelőzött minden más országot és kifejlesztett olyan vírustörzseket, amelyekbe gyakorlatilag képesek bekódolni a különböző rassz-jegyeket, így szinte halálos pontossággal tudnak olyan vírustörzset létrehozni, amely célzottan képes egy-egy népcsoportot - sőt, szűkebb lehetőségek is vannak - megfertőzni és legyőzni.

Kénytelenek voltak saját határokon belül elkezdeni a tesztelést, hogy tőlük induljon ki a járvány, mert így megspóroltak szándékos utaztatásokat, hogy ügynökökön keresztül, idegenben kezdjék a főpróbát. Így egy füst alatt tesztelték, hogy ha nincs rákészülve senki, mennyi időt vehet igénybe, hogy körbe söpörje a bolygót. (Ha kiderült volna, hogy a fertőzés idegenben kezdődött, de visszavezethetik Kínai "segítségre", megkockáztatják, hogy retorzióval élnek ellenük a többi államok, hiszen a szándékosság egyértelmű. Így azonban, hogy náluk kezdődött el, nem olyan feltűnő, hogy akarattal indították útnak, hiszen, elsősorban a saját lakosságukat veszélyeztetik és a világ csak azt látja, hogy kétségbeesetten igyekeznek izolálni a betegeket és megállítani a gyilkos kórt.

Valójában, Kína túl gyorsan is lépett, a mobil kórházaival és mobiltelefonos visszafejtő szoftver rendszereivel, ám szándékosan késleltették a közbelépést, mert az igazi cél az volt, hogy a vírus, miután felüti fejét, körbe utazza a Földet.

A terv bevált, a Covid-19 pedig, mint alattomos biológiai fegyver, elenyésző kínai véráldozattal, de megkezdte halálos versenyfutását a világ többi társadalmaival, országaival.

Nem véletlen, hogy Kína mostanra eljutott arra a pontra, hogy alig van fertőzöttjük és viszonylag védettek.

Mert védettek! Néhány hamis hírrel és megrendezett média jelenléttel néha beszúrják, hogy itt-ott fertőzött jelent meg, de kordában tartják a vírust az országukban.

Ennek az oka, hogy a vírus úgy lett beállítva, hogy a kínai génekben sokkal kisebb mértékben képes életben maradni, mint mondjuk a fehér illetve fekete lakosság körében.

Néhány kutató egészen odáig ment, hogy képesek voltak beállítani a vírus támadási céljaként az olasz népcsoportot. A teszt célja az volt, hogy bizonyítsa, képesek DNS szinten irányítani a Covidot.

Sikerült nekik, amire az Olaszországi súlyos halálozási számok a bizonyítékok. A vírus egy másik alfaját az USÁ-ba engedték, így ott is emelkedtek a számok. 

Miután minden országban elszabadult az őrület, kivétel náluk, hamarosan jöhet a harmadik fázis - első, a terv maga volt, hogy rasszra kódoljanak vírust, a második fázis pedig, mely segítségével elterjesztették a kész vírust és kiválasztották az olasz célcsoportot - amely az ázsiai népcsoporton kívül eltakarítja az összes többit a bolygóról.

A feltalált ellenszerek, amiket tesztelgetnek, gyakorlatilag haszontalanok lesznek a harmadik fázis alatt, hiszen a vírus mesterségesen mutálódik amikor beállítják a kódjait, és a szérumok teljesen használhatatlanok lesznek ellenük.

Igen, ez azt jelenti, hogy a következő 4-5 évben a Földön mindenki meghal, aki nem kínai.

És nem egy titkos csoportról van szó, akik a pénzüket akarják számolgatni és rabszolgává akarnak tenni téged. Nem.

Csupán a kis ferdeszeműek átka ez, mert felismerték, hogy amilyen iramban szaporodni fognak, az csak akkor lesz számukra ideális a jövőben, ha senkivel nem kell osztozniuk a kék bolygón.

Azért szedem a vitaminokat, mert a vírusok egyik tulajdonsága, hogy ha a szervezet kellőkép fel van készítve ellenük, akkor sokkal nehezebben birkóznak meg a legyűrésével.

Ettől még én sem vagyok védett, csupán kis időt nyerek.

A kínai kormány azonban tagadni fog. Nekik nem nehéz, hiszen kultúrájuk része volt mindig az izoláció és a tömegek kordában tartása, akár a demokrácia ellenére is. Mivel összetartók, nem valószínű, hogy kipattan ennek az összeesküvésnek a híre. Tőlük nem. (Ha csak egyetlen magyar lenne a kínai felső vezetésben, egészen biztos kiszivárogna ez a hihetetlen Világháború, amit vírusokkal vívnak.)

- Minden, amit itt leírtam, pusztán a fantáziám agyszüleménye. Ha azonban a következő pár hónapon belül titokzatos módon meghalok vagy eltűnök, akkor ti tudjátok, miért!

Vagy elvisz a sima covid-19, vagy beállítanak egyet, a nevemmel és valaki rám tüsszenti...

Blog: Szexuális fantáziák a kandalló előtt

Végre sikerült sok év után kifognom egy viszonylag perverz csajt, aki azt kívánta, hogy kis fájdalmakat okozzak neki szex közben. Különösebben nem vagyok oda az ilyesmiért, de mivel némi meztelenség és kéj volt az esetleges jutalmam, természetes, hogy megígértem, hogy veszek gyertyát a randira. Csakhogy a szex shopba nem mertem bemenni, mert törzsi nevem gyáva harcos, az ezoterikus boltban meg amikor ecsetelni kezdtem, hogy meztelen női test lecsepegtetése lenne a cél, megkértek, hogy távozzam és vigyem magammal a perverz gondolataimat. Nem akartam belemenni, hogy valójában nem az én gondolataim, hanem egyenesen egy női társuké, de inkább elhúztam onnan és átmentem egy háztartási boltba, ami kifejezetten új generációs lakberendezési termékekkel foglalkozott. Vettem is néhány színes gyertyát, mert az majd milyen szépen mutat a hófehér bőrön, nem igaz. Este a találkozóra frissen borotválva érkeztem, kezemben ital és a kis csomagom. Nem az a csomag, hanem amiben a gyertya is volt. Némi iszogatás után végül csak eljutottam a nő hálószobájába, amiről korábban szerencsés férfitársaimtól már hallottam regéket, mondákat. A lámpán piros kendő, halk zene szólt, végtelenített ambient. A monitorán pedig egy nő vetkőzött. Emlékszem, gyerekkoromban egyszer bementünk a diplomata boltba. Amikor az édességes polcon végignéztem, akkor töltött el ez a végtelen öröm. A lány lehámozta magáról a fekete babydoll-t és a hasára feküdt. Popsiját kitolta és kicsit felém fordult: - Kezdheted, te állat! Más körülmények között lehet, hogy belemegyek egy diskurzusba az állatok eszközhasználatra való képességeiről, alá öngyújtó, vagy fejtegetni kezdem, hogy a tűztől a legtöbb általam ismert állatfaj eredendően retteg, így mint állat, egészen biztos nem használnám a gyertyát, ám azért éreztem legbelül, hogy ez valamiféle előjáték, amiről egyszer egy szexualitással foglalkozó kötetben annyit olvastam csupán: - Ne állítsd meg! Szóval, belekotortam a kis zacskómba, hogy akkor most itt perverzitás lesz... ...mint állat! A gyertyát sikeresen meggyújtottam és a már kéjesen nyögdécselő lány pucér, kerek, enyhén libabőrös popsija fölé emeltem, 37 fokos szögben megdöntve, hogy a viasz közel húsz centiről pont oda cseppenjen, ahol később a számat is tudni akartam. De semmi. 42 fok. Semmi. 50-60-80 fok. Semmi. A végén már majdnem megfordítottam, hogy sikerüljön a művelet és közben a kéjes nyögdécselést is felváltotta a néma, türelmetlen várakozás. És tudjuk, hogy a "néma" egy nőnél azt jelenti, hogy ad ki hangokat. Pl. hümmög, ciceg, ilyesmi. Rém kellemetlenül éreztem magamat, hiszen gyermekkoromban emlékszem, néhány holmimat sikerült tönkretennem, amikor véletlenül gyertya került a kezembe, erre itt vagyok felnőtt emberként, és úgy belém vésődött anyám intelme, hogy vigyázzak a forró viasszal, hogy úgy tűnik, felnőttként pont úgy járok, mint amikor a nadrágomba akarok vizelni. Egyszerűen nem sikerül! - Mi lesz már? - Egy pillanat. - nyüszögtem a leghamisabb mosolyommal, amit mondjuk nem látott, mert arcát kétkedőn a párnába fúrta. Közben a csípőjét emelte és a feneke már rendesen felemelkedett az ágytól, mint mikor a kis Reagant megszállta az ördög és eldöntötte, hogy az alvást nem az ágyon fejezi be, hanem két méterrel felett. Lebegve. Eloltottam a gyertyát, mert bennem is van önérzet és csak ránéztem már a csomagolásra. Akkor esett le: "Termékünk mindenben megfelel a modern ember igényeinek, ezért a "kellemes kandalló előtti fekvés" gyertyánk nem csepegtet viaszt, ezzel sem okozva kellemetlen sérülést testben, bútorban vagy anyagi javaiban..." Jó. Legalább egy percen belül a lány is megtudja, mekkora lúzer vagyok. - Nincs véletlenül itthon régi, saját gyertyád? Vagy egy doboz gyufa? Úgy hallottam, hogy a lepattanó égő foszforfej is tud kellemesen csípni és fájdalmat okozni. - Te tényleg eljöttél hozzám egy csomag gyertya nélkül? - Dehogy. A város legdrágább gyertyáját vettem meg neked ma estére, csak nem olvastam el korábban, hogy nem szextermék, hanem öt éves házasoknak készült, unalmas, kandalló előtti estére... Mit gondolsz, tehetünk ma úgy, mintha öt éves kapcsolatban lennénk, és majd holnap pótoljuk? - Lehetne, de mivel még sosem jártam senkivel öt évig, neked menned kell, nekem meg fel kell hívnom valaki mást, mert a képzeletbeli öt év után most nagyon kívánom, hogy megbüntessenek. - Esetleg... - Nem. Te egy katasztrófa vagy, nekem meg egy kis büntire van szükségem. Fogd a gyertyád és tűnés. Bár nincs kandallóm, aznap este a "kellemes kandalló előtti fekvés" gyertyámmal olyan lett hirtelen minden, mintha visszaröppentem volna egy karácsony estére a gyermekkoromba. Főztem is egy kakaót. Mikor vittem a szobámba, kicsit kilöttyent a combomra. Azt hittem beszarok... Most itt ülök, égő combbal és azon gondolkodom, talán felhívom a lányt, hogy mit szólna egy kakaóhoz?

Blog: Humana Humanum, avagy egy érdekes eset a változó árakról

Ezt a történetet csak érdekességkép említem, amelyben a gonosz vállalkozás... ...vicceltem.

Egyik nap, még koronavírus előtt (k.v. e.) benéztem a Humana egyik boltjába a nagykörúton. Aznap az akciókat hirdető tábla szerint minden darab 350Ft volt. Szeretek olcsón jó vételt csinálni, ezért gondoltam, miután vettem kenyeret, beugrom és szétnézek.
A sarkon megejtettem a kenyér és mákos rétes vásárlását, majd visszamentem a Humana elé, ahol mostanra - 2-3 perc telt el csupán - az akciós táblát letörölték. Ejj, ilyet sem láttam még korábban és sejtettem, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel hamarosan áremelés várható.
Értsd: Letörölték a 350-et és úgy véltem, nem alacsonyabb összeggel fogják cserélni. (Elég negatív vagyok én is, hiszen akár azt is írhatták volna, hogy új pólók érkeztek XXXL méretben, de valahogy, abban kevésbé hittem.)

A tábla "riasztó" állapotának ellenére úgy gondoltam, lesz, ami lesz, a felső szinten átnyálazom az ingeket és ha találok egyet, de variálnak az árral, majd otthagyom, vagy csinálok egy enyhe balhét, attól függően, milyen stílusban tálalják a változást.

Tényleg engem minősít, hogy egyszerűen csak negatív gondolatom támadt ezzel kapcsolatban.
Csak sajnos, igazam lett!

Fenn nézelődtem kicsit, ám sejthető, hogy mire 350 egy ruhadarab ára, akkor kimazsolázták már előttem, elkapkodva a nagyobb méreteket. Nem mondom, hogy nem volt már párszor szerencsém, de aznap nem találtam semmit.
Lesétáltam a galériáról és az ajtó mellett pihent egy akciós tábla, amit nagyjából akkoriban írhattak meg, amin az állt, hogy 900 Ft minden termék.

Upsz.
Belépsz, 350, mire fizetnél, 900.
Ez csak szerintem meríti ki a tisztességtelen üzleti magatartás fogalmát?

És, történetem lezárásaként, miközben elköszöntem és mentem kifelé, jól hallhatóan már elkezdődött egy vita a pénztárnál, az eladó és egy ötvenes nő között, aki szerint, mikor bejött, 350 volt kiírva, és nem hajlandó 900 forintot fizetni.
Én megértem.
Nem mondták be hangosbeszélőn. Korábban nem láttam ilyen megoldást.
Csoda, ha az egyszeri vásárló ezek után nem hagyja megvezetni magát?

Azonban jobb, hogy nem nekem kellett balhéznom.
Az ötvenes, öntudatos női vásárlók ebben jobbak.

Neked volt valaha hasonló tapasztalatod?

Azért, szerintem ez igen ritka eset, pusztán gondoltam, érdekes tudni, hogy ilyesmi is megtörténhet.
Nemcsak a Marketplacen árusító emberek képesek a feltüntetett árak ellenére többet mondani tehát.

A fotó csak illusztráció, bár tény, hogy az említett boltban készült valamikor és a "We Love Budapest" oldal tulajdona.

Blog: Megkéseltek egy fiút

Megkéseltek egy fiút.

Történt már ilyen és mindig borzasztó.
Két fiatalember utazott egy villamoson, ahová azután felszállt három darab sz*r. (Igen, az eset végkimenetelét tekintve mindhárman sz*rok, még akkor is, ha bármelyikük korábban példás életet élt. Amit kétlek.)
Van ezzel a világgal egy apró bajom.


Ugye, jön a nyakunkra ez a túlnépesedés nevű, megfoghatatlan fogalom, amellyel már riogatjuk a gyerekeinket, ellenben tenni ellene, ilyen lanyha és liberális hozzáállással, nem teszünk.
Ellenben hangosan kiáltjuk az égre, hogy emberi jogok!
Azután az történik, hogy ebbe a fene nagy lazaságban egy 25 éves fiút megkésel egy 43 éves féreg. Egy féreg, aki úgy él, hogy késsel jár az éjszakába és azt a idegenek testébe szúrja bele.
A baj az, hogy a fene nagy emberi jogok és engedékeny társadalmi hozzáállásnak köszönhetően most van egy halott fiatalember, aki élhetne és van egy élő parazita, aki nélkül élhetőbb lenne a Föld.
Nem vagyok hóhér. Nem tudnám kivégezni ezt a 43 éves patkányt, de biztos vagyok benne, találnék rá megfelelő embert, aki gyorsan és (nem érdekel ez a szempont) fájdalommentesen eltüntetné a bolygóról, hogy életével ne mások kárára éljen.

A "halálbüntetés" állandó téma fórumokon, botlom bele magam is.
Egy nagy halmaz mindenféle ideológiára, vallásra és érzelmi alapokon nyugvó véleményt hordoz magában, melynek lényege, bármit, csak halált ne.
Azonban lehet, hogy velem van a baj, de én pusztán logikai úton igyekszem megközelíteni a kérdést, még akkor is, ha ennek levezetése nem több, puszta feltételezésnél.
Nem vagyok vallásos, sosem voltam, azonban hiszek a "szemet szemért" elvben. Amit kapunk, azt jogunk van adni. Nem kötelező, de a kölcsönösség elve ezt mondatja velem.
Ha fájdalmat okozol, fájdalmat kell kapnod.
Ha ölsz, ...

Tényleg azért kellene börtönbe zárnom egy gyilkost - és most nem azokra gondolok, akiknél kérdéses, közvetett bizonyítékok állnak fenn, hanem akiket gyakorlatilag a tett elkövetésének pillanatában érnek tetten - hogy az a gyilkos, folytatva semmirevaló életét, a börtönben veszélyeztesse mások életét, akik esetleg enyhébb bűnökért kerültek vele egy légtérbe?

Nem tudom, mennyire szelektív egy börtönön belül az elítéltek elosztása, de sejtésem szerint, simán keverednek-kavarodnak.

Gyilkosunk a kinti világban is képes volt megölni egy idegent, pusztán, mert megtehette. Tényleg akarom, hogy odabent is legyen rá módja, mert mondjuk valaki "sandán nézett rá"?
Tényleg akarom, hogy 10-15-20 évig kényszerellátást kapjon ez a féreg, miközben nyugdíjas emberek egyedül tengődnek, magányosan? Ja, és ha a korábban említett "emberi jogokat" előrántjuk, még a végén simán előfordulhat, hogy ő pereli be az államot, mert nem kapott meg valamit.
Mintha legalábbis egy szanatóriumban lenne.
Nem érzem úgy, hogy ez normális dolog.
Azt érzem, hogy forr a düh, mert egy 25 éves fiút halálra szúrt egy felnőtt ember és nincs rá jog, hogy pl. a fiú szülei elégtételt vehessenek, mert mi, mai népek, a civilizált jelen, nem adunk olyasmire lehetőséget, ami ütközik az "emberi jogokba".

És azt védi ez a jog, aki szembe ment vele és mások jogát eltiporta.

A logika, amire olyan fene büszkék vagyunk, az ilyenkor merre kódorog?

https://www.nicepng.com/ourpic/u2q8y3e6u2w7i1u2_female-hand-stock-knife-in-hand-transparent/

Blog: A laza kapcsolat

- Szia! Laza kapcsolatot keresek.
- Az nem a stílusom, de beszélgessünk.
- De én inkább csak szexelnék először.
- Jaj, azt én nem tudok, ha nem beszélgetünk kicsit.
- Bocsi, de én kifejezetten laza, szex kapcsolatot keresek.
- Ne siess úgy! Lehet, hogy benne lennék.
- Csak szexben?
- Neked csak a testem kell!
- Hát mondtam, hogy csak laza...
- Hogy lehetsz ilyen érzéketlen? Amikor már kezdtem érezni valamit irántad! Te meg csak a szex!
- Már bocs, de ez egy társkereső. Nincs megtiltva, hogy ki mit ke...
- De akkor is! Nekem vannak érzéseim, tudod? Megbántottál!
- De hiszen írtam, hogy csak egy laza szexkapcsolat...
- Hogy tudsz így aludni éjjel? Mennyi szívet törtél már össze?
- Előre szóltam, hogy laz...
- Fejezd már ezt be! Nincs olyan, hogy laza kapcsolat.
- Nekem volt. Több is.
- Aha, szóval csak egy lennék a sorban? Te féreg! Te patkány!
- De hiszen azonnal szóltam, hogy...
- Ja, hogy laza szex? Menj kurvázni! Vagy tudod mit, ba**d meg az ...!

- És így tanulta meg a férfi, hogyha le akar feküdni egy nővel, akkor hazudja le a csillagot is az égről, de sose mondja meg, ha csak alkalmi szexben gondolkodik elsőre. Érted fiam?
- Igen, apa. De mondd, anyuval hogyan találkoztatok?
- Csak megakartam dugni.

https://ontdekjekracht.nl/de-kracht-van-kwaadheid/

Blog: A Jogar-vírus és ami mögötte van

Jogar vírus lesz a neve, mert a korona folyik a csapból is.
Fiktív bejegyzés, valós információk beépítésével.

Most, hogy elharapódzik a jogar-vírus a Földön, ideje beszélnünk róla a világ egyik legszakértőbb szakértőjével, Professzor Nien-Chen Bai-jal, aki virológus és infektológus. 

- Ön szerint a jogar-vírus mit tesz most, hogy kiszabadult Koreából?

- Már semmi nincs, ami gátat vetne neki. A jogar el fog terjedni az egész bolygón, rengeteg társadalmi problémát generálva.

- Ön szerint miért tudott az ázsiai országból elszabadulni?

- Könnyű kérdés. A jogar lappangási ideje, a megerősítés előtti becslések szerint nagyjából 10-14 nap. Mire az első komoly eseteket felvették Koreában, addig viszonylag sok fertőzött személy hagyta el az országot, a Föld egyéb területeire utazva. Mivel a lappangási idő akár két hét is lehet, sok esetben elképzelhető, hogy valaki, aki fertőzni tud, már első nap mondjuk Európába érkezett és ott, mire az állapota egyértelműen kiderült, durván 10-12 napig is hordozókét működhetett. Ez azt jelenti, hogy bár bizonyos óvintézkedéseket az ügy kirobbanásának pillanatában foganatosítottak, azzal mégis elkéstek. Egy versenyfutás volt ez az idővel, amit így már nem nyerhettünk meg. Ugyanis a másik versenyző túl sok előnyt kapott.

- Ennek ellenére mégis azt látjuk, hogy a világ országaiban elkeseredetten igyekezne gátat szabni a vírus terjedésének, néhol még a demokráciát és félredobva. Miért ez a kétségbeesett kontroll-harc.

- A kutatók társadalma a jogar-vírussal kapcsolatban két pártra szakadt. A hangosabb csoport véleménye igen logikusnak tűnik, gyorsabban is került a médiába és éppen ezért tetszetős. Ez szerint azért szükséges minden lehetséges eszközzel gátolni a vírus terjedési sebességét, mert annak lassításával ha nem is teljesen, de kisebb mértékben tehermentesíthetjük a szociális hálót.

- Ha jól érzem a szavaiból, ön ezzel nem ért egyet.

- Nem. szerintem ez egy átgondolatlan lépés, amely azért lehetett hiteles, mert a lakosság és a kormányzat pontosan tudja, hogy ha nem lépik meg, olyan pánik törhet ki, amely kezelhetetlen, legyen az akár Amerika nagyvárosaiban, vagy egy eldugott afrikai faluban. Azonban a vírusok működési elve miatt figyelembe kellett volna venni egy apróságot is. Ezek egyike, hogy ez a pandémia már a lappangási idő alatt is fertőz. Erről beszéltem legelőször. A Jogar19-vírus meghatározása kutatói szinten, hogy rendkívül patogén. Szóval, az egyébként élősködő vírusok Góliátja. Eredetileg a SARS-CoV-2 koronavírusról levált kettő vírustörzs egyike. Sajnálatos módon mindkettő levált vírus borzalmasan veszélyes. Egy példa: Amíg az átlagos náthavírus fertőzési rátája nincs 1,5, addig a Jogar19 megugorja a kettőt.

- Ez mit jelent?

- Hogy egyetlen fertőzött, kettő embernek adhatja tovább a betegséget. Ezt a matematikában hatványozódásnak nevezzük.

- Rosszul hangzik.

- Az is! Van tehát egy hatványozódó betegség, amely 10-14 napig lappang, de közben is fertőz. Ez pedig azt jelenti, hogy ha kijutott Ázsiából, akkor lehetetlen megállítani demokratikus módszerekkel. A veszélyes része, hogy ha terjed, akkor is pánik alakul ki, ha megfékeznék, a felhasználható módszerek miatt ugyancsak pánik alakul ki.

- Mi ön szerint a megoldás.

- Amennyire drasztikus a vírus, olyan drasztikus fegyver szükséges ellene.

- Az mi lenne?

- Hagyni kell, hogy kiforrja magát. Egyszerűen nem szabad az útjába állni.

- De ön is megemlíti, hogy ez legyőzhetetlen terheket róhat az egészségügyre.

- Ez így van, mégis ez az egyetlen járható út. A számok óvatos becslések. Az egészségügy így is, úgy is be fog dőlni, vele együtt a társadalom is egy időre, magával rántva pénzrendszereket. De ez bekövetkezett volna egyébként is, csak talán hónapok csúszásával.

- És gondolja, ezek a hónapok nem elegek, hogy az egészségügy szinten maradjon? Hogy megbirkózzon vele?

- Sajnos nem lesz elég, két apró okból.

- Kíváncsian várom, mit fog mondani az okokról.

- Mindkét ok abból épül fel, hogy ez a vírus rendkívül patogén. Egyrészt, bár van, aki elvileg kigyógyul belőle, megfelelő készítmények segítségével, nem ismert, milyen gyorsan fertőződhet az illető vissza, illetve maradhat vagy lehet újra hordozó. Pl. elvileg kigyógyuló személy, tüneteket nem mutat, mégis hordozó marad. A másik ok ugyanerre vezethető vissza. A Jogar19 elleni védőoltások bár hoznak biztató eredményeket, ugyanakkor megfigyelhető, hogy maga a vírus minden szubmikroszkopikus atomjával küzd az ellenszer ellen és mivel olyan erős, egyelőre úgy tűnik, képes tulajdonságaiban, szervezetében apró változásokra, amelyek miatt ellenálló az oltásokra. Azaz, akik kigyógyultak, azok inkább köszönhetik a szervezetük ellenállóképességének, mint a kutatások eredményeinek. És, ahogyan említettem, a kigyógyulás hatásossága még kérdéses.

- Mekkora jelenleg a jogar19 halálozási aránya?

- Viszonylag magas, mert 3,37%, de mint említettem, ez a jéghegy csúcsa. Most nagyobb probléma, hogy igazi, hatékony vakcina nem létezik és ha elkészül, akkor is versenyfutás kezdődik az idővel, hiszen minimum egy év, amíg azt piacra lehet dobni. Ne feledjük azonban, hogy közben a vírus tovább fertőzik és mutálódik. Mondanom sem kell, hogy ez azt jelenti, hogy így a túlélés egy igen rossz arányú halálos lottóvá változott.

- Köszönöm az interjút!

- Köszönöm, hogy itt lehettem. És ezt értem a Föld bolygóra és az életemre is.

Jelentés az déli sarki McMurdo kutatóállomásról:

"A 2018-as, két kutató halálát okozó tűzoltórendszeri problémák után nagyjából nyugalomban teltek az évek, most azonban valami olyasmi történt, amely őszinte félelmet váltott ki a tudományos világból: Az egyik kutató, miután rosszul lett, a Jogar19 vírust mutatták ki a szervezetében - januárban olyan virológus érkezett a táborba, aki értett a vírus felfedéséhez - mindezt úgy, hogy a januári érkezés óta fizikailag nem érintkeztek másokkal a telep lakói. Sem egy helyi bennszülött, vagy szerencsevadász, de még az utánpótlásokat hozó helikopter sem érkezett meg - le is apadtak a készletek - mégis felütötte a fejét a betegség. Gyanakodtak a januárban érkezett kutatóra is, de ő eddig tünetmentes. Az eset magyarázata a legrosszabb rémálmainkat hozhatja nekünk, hiszen vagy eljutott fejlődésben a vírus, hogy egyeseket - értsd ez alatt konkrétan a januári érkező kollégát - gyakorlatilag amolyan keltetőtőgépként-szállítóegységként használjon, vagy extrém hidegben is képes nagy távolságokat megtenni, amire elvileg korábban egyetlen vírus sem volt képes. Joshua Zimmerberg kutató és csoportja szerint azonban elképzelhető, hogy a Jogar19-t védő zsíros burok - amelynek létezését és működését ma is vizsgálják - olyan mutáción esett át, hogy képes nagy távolságokat megtenni - amolyan atomnyi léghajóként - és életben tartani a vírust. Ha ez igaz, azzal rengeteg új kérdést és arra jelentkező problémát kell kiküszöbölni az ellenszer fejlesztése közben. Bár ezt egyértelműen cáfolja a teljes virológus szakma, az egyik, meg nem nevezett McMurdo-i kutató szerint a telefonbeszélgetés közben fertőződött meg a beteg. Csak reméljük, hogy a kiszivárgott felvételt a készítő is viccnek gondolta."

Brit szociológus közlése:
"Azzal, hogy a nagyobb rendezvényeket nem tartjuk meg, elódázzuk az elkerülhetetlen és csorbítjuk a demokráciát, még akkor is, ha az okokat megértjük. Azonban ez egyenesen diktatórikus lépésekhez vezethet, amelyek mögé egy kormány elbújhat, hogy akár a folyamat égisze alatt az ellenzéket megfossza bármiféle közléstől. Azt sem tudhatjuk, hogy ha a megtett lépések nem hoznak eredményt, a következő nem a teljes kijárási tilalom lesz-e? Egy több, mint 7 milliós bolygón, ahol a legkülönfélébb államrendszerek léteznek, hogyan várhatjuk el, hogy valamennyi populációja ugyanúgy, a rendelvényeknek megfelelően reagáljon? Azaz, vékony jégen táncolunk és egyes, nem szimpatikus korlátozó lépések gátakat szakíthatnak át, amelyek az általános zúgolódásból indulva akár a polgárháborúhoz is elvezethetnek."

Török határőr véleménye:
"Már most is elképesztő terhet ró ránk, hogy ezeket az embereket a határokon belül tartsuk. Azonban ha a Jogar-19 kitör a telepített karantén zónákban, akkor több ezer ember indulhat el fejvesztett pánikban és senki nem tudhatja, milyen hatással kell számolnunk, amikor majd át akarnak törni a határon."

Baz Lurhmann rendező a Movie Stars on Earth Magazin riporterének:
"Sajnos valóban úgy áll a helyzet, hogy Tom Hanks és felesége Rita Wilson megbetegedett a Jogar-vírussal. Mindkettőjüket karanténba helyezték és velük együtt a stáb sok tagját. Én éppen Amerikában smúzoltam a film producereivel, ezért megúsztam, hogy közéjük kerüljek. Ettől függetlenül a forgatás megállt, ám a nagyobb gond, hogy a stáb épp egy hetes kimenőn volt, néhányan már végeztek is, és szétszéledtek a világ összes pontjára. Nem lehet tudni, mennyien érintettek és, hogy mikor tudjuk folytatni a forgatást. Sokan jelezték, hogy inkább nem térnek vissza. Egy színésznő azt üzente videóbeszélgetésen, hogy bár imádja Tomot és örült, hogy dolgozhatott vele, mégsem jönne vissza forgatni. Menedzsere jó szerződést írt neki, így nem tudunk szerződésszegésre hivatkozni..."