2019. március 28., csütörtök

Blog: Mi legyen a csikkekkel?

Szóval mostanra olyan komoly gond lett a felhalmozódott műanyag szemét, hogy az Európai Tanács végül megszavazta, hogy ne te ne! Jogosan.
Elgondolkodtak azon is, hogy a cigaretta gyártókat kötelezzék a csikkek begyűjtésére.
Nem lesz egyszerű, hiszen a dohányosok nagy része szarik a világra és ott dobja el a csikket, ahol a körmére ég. Miért?
Mert ezek az emberek a saját egészségükre is szarnak... Szerinted majd az érdekli őket, hogy mi a sorsa és mennyire környezetkárosító a csikk?
Alternatív módszerek szükségesek.
Szerintem a jövő generációja a kulcs.
Igen, a gyerekek.
Japánban a gyerekek takarítják az iskolákat, ezzel tisztelve meg az intézményt és tanulva meg alapfokú higiéniai lépéseket, plusz, tisztelni más munkáját.
Nálunk ez így egyelőre kivitelezhetetlen, hiszen a szülők többsége felgyújtaná a sulit, ha megtudnák, hogy kicsi Vilit vagy Dzsenit alantas munkára fogják be.
De mi van akkor, ha a csikkgyűjtést honorálnák a gyártók által kifejlesztett rendszerben ami...
...ami mondjuk úgy működne, hogy amelyik gyermek benne akár lenni, az kap mondjuk egy okosórát, vagy e-kártyát, bármit, amivel követhető, mennyi csikket adott le. Lead mondjuk 200-at, anyuéból és felírják neki a kártyára.
Lenne pl. sok automata kitéve városszerte, amelyikbe bodobálod a csikket - gyűjtőtartályba kerül - lehúzod, érinted, tök mindegy, a kártyát és gyűlik a pont.
Lennének olyan tárgyak, amiket csak így szerezhetsz meg. Meg versenyek.
Meg persze speciális kesztyűk, hogy az idegen cigarettáról nehogy baci kerüljön a gyerekre, stb.
Évente kisorsolnák a legügyesebb srácokat.
Aki összegyűjt mondjuk évek alatt több millió csikket - sportnak sem rossz hajolgatni - komoly lakástámogatást kapna.
Mire felnő a gyerek és kiköltözne, már kapna is egy kis lakást...
Vagy a cigigyártók csak mezítlábas cigit árulnak, amihez külön veszel egy speckó filtert, amit sokáig használhatsz.
Csak az nem olyan nagy buli...


2019. március 21., csütörtök

Blog: Pofátlan albérletárak

Egy ideje magam is rá voltam szorulva, hogy kis lakásomból átszedelőzködjem egy kisebb albérletbe. Természetesen korábbi életemet rendesen hátra kellett hagynom, ezernyi személyes holmi lett az enyészeté, kallódott el, került barátokhoz vagy magam sem tudom hová.
Nem is nagyon izgat és megtanultam, hogy felesleges tárgyakkal körülvennem magamat. Ma már csak olyasmit gyűjtök, ami elfér egy vinyón, vagy fillérekbe kerül és ezért esetleges következő elvesztése nem fog mélyen érinteni.

De nem erről akartam beszél valójában, hanem arról, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a fővárosban, ha az ember bérelne egy lakást. Mostanra eljutottunk odáig, hogy néha olyan helyiségeket - szándékosan nem lakást írtam - kínálnak horror összegekért fel, mint lehetséges "életteret", ami a pofátlanság kategóriát bőven kimeríti.

Csak egyet mutatok be most ezekből és a tulajdonos sem nevesítem, bár lehet, megérdemelné, hogy a NAV a körmére nézzen, fizet-e adót, a bevétele után, habár el nem tudom képzelni, hogy az általa felkínált lyukat épeszű ember, azokkal a kondíciókkal kivegye, amit a főbérlő kínál.

Haladjunk sorban. A Facebook tele van olyan zárt csoportokkal, amelyek lakásokat, házakat, bérleményeket kínálnak szűkebb közösségeknek. Általában ezen zárt csoportok egyik aranyszabálya, hogy tudomásul vesszük amit látunk az oldalon, ellenben nem lehet negatívan véleményezni. Gondolhatod, hogy milyen szituáció lehet akkor az, amikor egy tucatnyi tag letámadja az egyik hirdetőt! Egyértelmű pofátlanság, de be is mutatom:






Tehát emberünk felvázolta, hogy nincs túl sok hely az ingatlanban.























Aztán a hirdetésben bőven van fotó a stúdiólakásnak titulált raktárról és ha jól figyelsz, azonnal kiderül, hogy egy nagyon kis területű valamiről van szó, ahol a fürdőszoba egy falat, a heverő pedig gyakorlatilag szemben van a konyhával.



Azért jól látszik, nem?
Ez lenne az élettér! Heverő, amiről egyenesen be tudsz kis nyújtózással érni a hűtőbe.
Én elhiszem, hogy van az a kifejezés, hogy "ékszerdoboz", vagy "nekem elég egy kis lyuk is", közhelyes sóhaj, de ez így, 79ezer forintért + rezsi (!) kimeríti mindazt, amit a korrekt üzletről tudunk.
Mondjuk, egy pár hete a hölgy még 80ezerben gondolkodott, de a népharag úgy látszik lesmirglizett egy kerek ezrest.

Mostanra a hirdetés teljesen eltűnt, valamennyi hozzászólással, ám korábban mentettem párat, mikor észrevettem, hogy az én megjegyzésemet ignorálták:





Mostanra viszont azt vettem észre, hogy a korábbi 4-5 albérletes oldal helyett csak kettőben vagyok tag. Kitudnak úgy dobni a csoportból, hogy észre sem veszem? Vagy rosszul emlékszem és csak két albérletes csoportban voltam benn?
Mindegy.
A lényeg, hogy emberek patkány módon lehúznak másokat, akik rászorulnak. Hiába, a világ már csak ilyen.
Mint a Marketplace-n a könyvhirdetés, amelyben a lány a kb. 10ezer forintos könyvsorozatot 50ezerért kínálta és állítólag megvették. Értem én, hogy saját döntés, mit veszünk meg és mit nem, csak zavaró, ha arcunkba tolják a mohóságot.





2019. március 19., kedd

Blog: Van koffeinmentes... szénsavmentes... füstmentes... gyerekmentes...

https://www.origo.hu/nagyvilag/20190318-nemetorszag-gyerekellenesseg-kitiltas.html?fbclid=IwAR0oIPkGHiidPBDkOOCk6MKqxcbv5E1Hwj9KIQxG7kKWXggeIE5UvUz3S7M

Németországban megnyílt egy kávézó, amely házirendjében kitiltotta a gyerekeket a területérül, a kutyákkal ellentétben. Mi sem természetesebb, hogy tucatnyi jogvédő azonnal támadni kezdte a vezetőséget, hogy ugyan ezt hogyan?
Csak azok a jogvédők elfelejtenek egy apróságot: az üzletvezetőnek nincsenek jogai tán, hogy megszűrje vendégei körét?
Tudom, gyermekgyűlöletnek tűnhet véleményem, ám tökéletesen igazat adok az illetőnek, aki ezzel védekezett: "A Moki's Goodies nem adományokból finanszírozott, demokratikus anya-gyermek projekt, hanem egy étterem, aminek én találtam ki a koncepcióját és én invesztáltam bele a saját pénzemet. Mert a saját döntéseimet szeretném megvalósítani anélkül, hogy azokat igazolnom kellene."
Tökéletes!
El kell fogadnunk, hogy ha valaki egy vállalkozást vezet és arculatot tervez, felépít valamit, azt is megteheti, hogy kit tart célközönségnek és kivel osztja meg a helyet, amit egyedül ő finanszíroz. Miért szólhatna bele bárki az üzlet profiljába, akinek nincs benne tőkéje? Miért érzik emberek feljogosítva magukat, hogy olyan emberkék érdekében támadjanak egy intézményt, akik egyedül még a számlájukat sem tudják rendezni... Sőt, ne felejtsük, egy gyerek nem is szavazhat! Akkor az állam is kapja be, mert miért nem? Vagy miért nem szavazhat helyette a szülő? Stb.

Nyilván, egy adott városon belül tucatnyi olyan hely van, amely szívesen fogad kisgyerekes szülőket. Nyilván, van egy olyan fogyasztói réteg, aki pedig nem keveredik szívesen ezzel a vendégkörrel.
Miért?
Mert sokan kikapcsolódni járnak az ilyen helyekre, kifújni magukat. A gyerekes is, biztosan. Viszont vannak, akik pont az olyan stresszes dolgokat kerülik, mint például a kisgyerekes családok.
Magam is elvagyok a gyerekekkel egy házibuli alatt, ha a szülők is ott vannak, de nem szeretem, ha erről szól az egész este, hiszen a kikapcsolódást nem mindenki úgy képzeli el, hogy homoktortát akar süti.
Ha teszem azt első randi alkalmával beülök egy helyre, még felülemelkedem rajta, ha hangos a zene, de talán az már kifejezetten zavar a beszélgetésben, ha egy kisgyerek bőgni kezd két asztallal odébb. Talán, mert úgy van az ember összedrótozva, hogy automatikusan a síró gyerekre figyeljen, mert zsigerileg bennünk van a kód, hogy fajfenntartás, gyermekvédelem, viszont, akkor és ott nem ezért vagyunk jelen és idegen gyermekei miatt sem szeretjük, ha fő a fejünk.
Arról nem is beszélve, hogy egyes gyerekek nevelése bőven hagy kívánni valót maga után és a szülők is néha úgy gondolják, hogy azzal hogy egy helyet választottak a szükségleteik kielégítésére, azzal megvásárolták adott időre a személyzetet, akinek kutya kötelessége átvenni a gardedám szerepét. Persze nem szólhat rá a gyerekre, nem véleményezheti, viszont takaríthat utána, pakolhatja vissza mindazt, amit a gyerek szétrámol.
Láttam én már olyat, hogy a gyerek kiöntötte a terítőre a fogvájót és miután rákérdeztem, hogy ez szerintük higiénikus-e meg egyáltalán, normális dolog, vonogatták a vállukat.
Részemről támogatom, hogy legyenek ilyen helyek.
Manapság egy étterembe sem olcsó beülni és az ember szeretné azt nyugodtan megtenni.
Nem tehetnek róla sokan, hogy egyszerűen nem kedvelik a gyerekek jelenlétét ilyen helyeken, mert van akinek igenis megnyugtató beülni valahová, enni egy tányér nem olcsó ételt, lezárni az egészet egy jó itallal és azon elmélkedni, milyen nyugis az élet. Gyerekkel nem az.

Persze, a ló túloldalára se essünk át, nem lehet mindenhonnan kitiltani a gyerekeket, viszont az sem várható el, hogy egyfajta aduászként, megnyissanak minden ajtót. Mert van aki nem akar vagy nem tud ilyen "kártyát" húzni.



2019. március 13., szerda

Blog: Andy Vajna mellőzése

kép: ujkor.hu


Ha nem számolom a főbb díjakat az Oscar gálán, akkor az, ami miatt várom az egész francot, kövezzetek meg, de a szomorú kisfilm, amelyben melankolikus zenére átfutják az elmúlt év filmes hírességeit, akik ezután az égi filmpalotában szórakoztatják a nagyérdeműt. Egyfajta morbid kíváncsiság lehet ez tőlem, vagy csak egy pár perces megemlékezés azokról, akiket kedveltem, hisz a film világának fontos tagjai voltak és sokat bizony ismertem is és egyet-egyet megkönnyeztem.
2019 februárjában pedig tudtam, hogy minket, magyarokat érintő híresség is érintett lett, hiszen a filmművészet egyik fontos pápája és papája hagyott itt minket, a megosztó személyű Andy Vajna.

És én tudtam, hogy egy magyar embert fogok látni a kisfilmben. Olyan valakit, aki életében munkásságával nem egy remek pillanatot okozott nekem és több millió filmkedvelőnek. Összeszámolni sem tudnám, hogy a kezei között átfolyt filmes munkák megtekintésére mennyit órát áldoztam fel életemben, de ha csak néhány cím ugrik be hirtelen - Rambo sorozat, Vörös zsaru, Emlékmás, 13. harcos - már akkor is hetekről beszélhetek, nem csupán néhány napról. Csak a 13. harcost láttam vagy 25-30 alkalommal...

Felvételről néztem meg először a kisfilmet, egy youtube videón, ami gyakorlatilag ki lett emelve a gálából és nem hittem a szememnek. Rögtön utána letöltöttem a rendezvényről készült felvételt és megkerestem az aktuális rést, hogy újra nézzem. Nem hittem el!
Andrew G. Vajna egyszerűen ki lett hagyva/felejtve a kisfilmből!

Tudom, én vagyok a hülye, de személyes sértésnek vettem, még úgy is, hogy a politikai nézetemet nem keverem bele. Mellesleg nem vagyok olyan piti, hogy pont azt belekeverve érezzek kielégülést, mint oly sokan, hogy a "magyar mikulás" becenévvel is illetett filmes kimaradt egy filmes körökben igenis fontos pillanatból, legyen az poszthumusz akár. Igen, nem vagyok olyan piti, mint azok az emberek, akik pl. nem szavaztak meg díszpolgárságot egy Bálint gazdának, mondván, nem párt-közeli.
Mint filmbarát és filmkedvelő, vagyok egyben olyan nacionalista is, hogy úgy érezzem, ha valakinek helye lett volna a filmeseinket képviselni abban a rövid búcsúztatóban, az igenis Andy Vajna.
Gondolhatod, hogy egy majom vagyok, de állítólag olyan nevek is felszólaltak nemtetszésüknek ezzel kapcsolatban hangot adva, mint Schwarzenegger, szóval, ha szerinted csak kaffogok ez ügyben, akkor ugyanezt gondolod magáról a Terminátorról is, márpedig, legyél bárki is, hozzá képest egy kis senki vagy, ezt tudjad! :)
Ha itt megkérdeznéd, hogy ki az a Schwarzenegger, akkor ki is állítottad a saját szegénységi bizonyítványodat... Akkor is ha Vajnáról kérdezed ugyanezt. Mondjuk, akkor nem is értem, miért olvasod ezt a blogot...?

Szóval, lement a pár perc, Vajna kimaradt és igen sok filmes értetlenül állt az eset előtt, sokan hangot is adva nemtetszésüknek. Az Oscar gálát lebonyolító szervezet igyekezett mosakodni, ám úgy érzem, ezt a csorbát nem lehet kiköszörülni azzal a közleménnyel, hogy valójában nincs ám elfelejtve a magyar emigráns filmes, hiszen megtalálható mindjárt harmadikként a fotó-összeállításban, melyben a legfontosabb elhunytakat sorakoztatták fel, a filmes eseménnyel kapcsolatos adatlapon.

Most nem akarok persze arra utalni, hogy a montázsba kerültek olyan nevek is, akik közel sem tettek annyit a filmművészetért, mint Vajna, mert pofátlanság lenne, mások kárára becsúsztatni az urat, azonban úgy vélem, ki kellett írnom magamból csalódottságomat.

Nem akarok tippelni, hogy valaki figyelmetlen volt a videó összekészítése közben, vagy tudatos döntés áll a háttérben, ha tudjuk, hogy Andy Vajnának komoly köze volt ahhoz, hogy a sztárrendszert kiterjessze Hollywood a színészeken túl másokra is az iparban, hiszen pont Vajna cége volt az, ami néha horror összegeket fizetett ki akár forgatókönyvíróknak is, lásd. Joe Eszterhas, bár, fontos hozzátenni, hogy a Carolco cégből még a kilencvenes évek előtt kivált, hogy saját filmkészítő céget alapítson és a cége - Cinergi Pictures - készített olyan mozit is, amelynek stáblistáján nem jelent meg a neve, azért elég szövevényes kinyomozni, miben is volt benne a keze és miben nem.

Részemről ezúton is köszönöm neki azt a rengeteg kellemes percet, amelyet filmjeinek megtekintésével töltöttem. Sajnálom, hogy már nem lesz több filmje!
Isten vele!

Oscar gála, te pedig ne csodálkozz, ha ezek után a magyar nézők még kevésbé lesznek rád kíváncsiak. Én egészen biztos nem várok meg veled több hajnalt.

life.hu

2019. március 9., szombat

Blog: Nem az én tempóm - Oscar gála

Minden évben panaszkodik az "Oszkár", hogy magasak a költségei és rövidíteni szeretne. Idén is bepróbáltak néhány ötletet a kurtításra, de elég csúnyán sült el a dolog. Mondjuk eleve nem tudom, ki volt az az idióta, aki tényleg úgy gondolta, hogy megengedhető egy elvileg nívós díj esetében, hogy a reklámszünetben is kiosszanak díjakat, arra kárhoztatva filmeseket, hogy lehet, hogy a kutya sem fog róluk tudni, hogy nyertek, mre vége az adásnak. Mert be kell látnom, amennyien indulnak a versenyen, amennyi kategóriában, egyszerűen már követhetetlen számomra, kik kapnak bármit is, miért és, hogy egyáltalán, mint átlag néző, de akit kicsit jobban érdekel a film, hol láthatom egyik-másik művet?

Már azon is felröhögtem, amikor azt hallottam, hogy a díjra nominált öt eredeti dalból csupán kettő megy le adásban... Ne már, nevetek!
Eleve, mi alapján döntik el, melyik kettő? Az énekesek megvívnak a bemutatkozásért? Kő, papír, olló?
És az milyen lesz, amikor leadják a két dalt, ám végül egy harmadik kapja a díjat. Akkor azt nem is fogjuk meghallgatni? Vagy az Akadémia mivel tudja előre, ki a nyertes, azt mindig beteszi a kettő leadott dal közé? (És akkor már csak két csapatnak kell izgulnia, hiszen mindenki tudja, hogy a leadott kettőben a nyertes, ergó a másik három versenyző akár össze is tépheti a köszönő beszédet, hiszen már nincs miért izgulniuk...)

Aztán végül nem lépték meg a reklámblokk ajcsizást, mert hollywoodi emberek, akiknek van neve a szakmában, azonnal megvétózták azt és az összes lehetséges platformon kifejtették véleményüket arról, mennyire kicsinyes és felháborító egyes versenyzőket "szőnyeg alá seperni is", még akkor is, ha minden évben másik négy nyertest húztak volna, más kategóriában a szünet alatt.
Most őszintén, ha viszonylag gyorsan összedobják a felkonfot és megpörgetik a húzásokat, mennyit nyertek volna ezzel? 25-30 percet? De nekik muszáj tényleg szinte minden jelöltet másik sztárral húzatni?
Nem lehetne, hogy mondjuk nem egy-egy vagy max. kettő díjakat adnak át, hanem mondjuk akár, le sem merem írni, jaj, jaja, esetleg, hármat vagy négyet?
És ha esetleg nem hőbörög a nép és elfogadja a reklámszünet díjat, akkor lehet, hogy egy-két év múlva a nagy körbeforgásban a szünet idején pont a férfi főszereplőt, a legjobb filmet és mellé a legjobb filmrendezőt díjazzák, hogy a néző, aki hajnalig fenn maradt és streamre vadászott, agyérgörcsöt kapjon, mert a kedvencének nem láthatta real time örömét???
Esetleg elképzelhető, hogy az Akadémia álláspontját félrerúgva, néhány díjak még egyenlőebbek és ezért nem kerültek volna sorra?
A legjobb rövidfilm meg ha nincs szerencséje, minden évben végül ott maradt volna kiosztásra, miközben az átlag néző elkapcsolja a kólás és parfümős reklámot?

Eleve nem értem - oké, nem az én zsebem bánja - hogy miért probléma évente egyszer, a milliárdos bevételeket hozó szórakoztatóiparnak szánni azt a nyolc-tíz órát? Tényleg olyan horror költségeket generál ez az egész, hogy rendesen azon kell agyalni, mivel nyerhetnek súlyos perceket?
Ennyi a terembérlet?
Vagy a biztonsági személyzet?
Esetleg a pezsgőt és apró szendvicset szállító cég ceruzája fog vastagabban?
Esetleg a műsorszórási költségek szöknek az égig?

Nincs pénze Hollywoodnak, hogy kitermelje azt az egy napot?
Egyáltalán, mi az oka, hogy rövidebben gondolkodnak? Az átlag Akadémia tagok kora olyan magas, hogyha végigülnének egy nyolc órás rendezvényt, bepisálnának?
Csak azért, mert akármikor néztem tévében a show-t, azt vettem észre, hogy már vége is. A négy óra - nem számolom a vörös szőnyeges bevonulást, hiszen a sztárokra nem ott, hanem a vásznon vagyok kiváncsi - számomra egy alatt elrepült.

Ha mondjuk, tényleg anyagi oka van annak, hogy cicegve nézik az órát, talán más módokat kellene a költségek realizálására. Elsőnek, mondjuk, legyen nevezési díj a studiók részéről... Amelyik be akarja juttatni a filmet, fizessen, mint a köles, ha tudjuk, hogy egy-egy nominálás illetve nyerés milyen pozitívan befolyásolja egy film marketingjét és bevételeit.

Di Caprio szeretne végre egy "rendes" díjat nyerni? - Kérem, ne csak a Wall Street farkasában szórja a pénzt, hanem nyúljon zyebbe és vegyen nominációs részvényt!
Sőt!
Licitáljanak!
És idán a legjobb licit díját nyerte... Akkor már nem számít a tehetség, csak az, mennyit tettél le az asztalra.
Ne lepődj meg ezen!
A szépségversenyek nagy százaléka így működik. Nagy is a balhé, ha a szervezők kereszbe szerveznek és a királynő trónját ketten is megvásárolták maguknak.
Akkor lejátszák a színfalak mögött.
Te meg nem érted, hogy miért olyan ronda egyik-másik szépségkirálynő!

Rendben, ha nem járható út a direkt befizetés, akkor a színészek és filmesek céhe fizessen egy tagdíjat. Vagy mondjuk az Akadémia tagjai... Ne sivalkodjanak, legyen csak 5 dollár... és azzal pont kitörölhetik a seggüket. 6000 tagja van a bizottságna, így azzal a tetves harmincezer dollárral sehol nem lesznek.

Vár, vannak még okos ötleteim: Csináljanak patrónus oldalt: Aki akar, adakozhat. Átlag ember névvel, egy bizonyos összeg felett, filmesek, szakmabeliek anonim módon, hogy ne legyen befolyásoltságra utaló jel.

Egyik sem járható út?
Akkor dobják össze a spúr studiók ezt az évi egy rendezvényt.
Nem érdekel, hogyan oldják meg!
Ha kell Oscar-díj, akkor ne sajnáljátok azt a kis pénzmagot, végülis, titeket ünneplünk!
Nem, nem érzem, hogy akkor nekem, nézőnek kellene zsebbe nyúlnom.
Azt majd megteszem a moziban!

Ha végképp kifogynánk az építő ötletekből, csak az marad, hogy zavarják le zárt ajtók mögött, megspórolva a sugárzási díjakat és a végén egy összevágott változatot adjanak le, úgy két órában.
Akkor legalább tényleg nem lesz más, csak hasznos anyag.

Esetleg csinálhatnak rögtön két változatot: Egyet a férfi, egyet a női nézőknek.
Egyikben a színésznőkre koncentrálunk, a másikban a színészekre.
Egyikben több a dekoltás, másikban meg belemászhat a kamera Zac Efron igéző szemeibe.

És mi lesz az Afroamerikai filmesekkel?

Őőő, azok úgy is állandóan rinyálnak... Csináljanak maguknak saját díjátadót.
Legyen a neve, mondjuk... Rémusz-díj!

Igen, így jó lesz!