2020. február 5., szerda

Blog: Norvég gyermekvédelem és egyben csalá(r)dvédelem?

Teljesen botlottam bele egy ismerős hírfolyamának köszönhetően egy hírbe, amely azt taglalta, hogy a norvég gyermekvédelem valami fura okból vetekszik a spanyol inkvizícióval. Ez persze erős sarkítás is lehetne, azonban a gugli ontja magából a cikkeket, amelyek a témával foglalkoznak és minél többet olvasunk el belőlük, annál hihetetlenebb az egész ügy.

A "Barnevernet" (norvég családvédelmi hatóság) mostanában (2018-2019) kap rendesen hideget és meleget, főleg Európai érdekvédelmi szervezetektől, mert eljárásaik minimum kétségesek, sőt, még olyan botrányt is sikerült velük kapcsolatba hozni, ami megkérdőjelezi erősen, hogy döntéseiket a szakmában olyan emberek hozhatják meg, akiknek nem biztos, hogy a gyermekek jó léte az elsődleges szempont.

Egy cikk a témában, amit érdemes átfutni: Bíróság előtt a norvég gyermekvédelem!

A Bodnariu család kálváriája is érdekes kordokumentuma lesz Norvégiának: Bodnariu család és a Norvég gyermekvédelem.

Ha pedig azt hiszed, hogy ennél nem lehet durvább, akkor olvasd el ezt a cikket, amely már biztosan kiveri a biztosítékodat: Pedofil a gyermekvédő bácsi.

Ezek után nem állítom, hogy minden férfiember, aki gyerekek között érzi igazán elemében magát, pedofil szexuális ragadozó, de érdemes elgondolkodni rajta, hogy a világ Feri, Laci és Gudnarssonn bácsijai vajon miért érzik jobban magukat gyerekekkel való foglalkozás közben, ahelyett, hogy felnőtt dolgokkal foglalkoznának. És ez alatt nem azt értem, ha néha leül a gyerek mellé videójátékozni vagy beszáll egy focimeccsbe, esetleg tornatanár lesz, de na!

Amikor a szülők gyanakvással figyelnek egy idegent, aki a játszótér körül kószál, hajlamosak elfelejteni, hogy esetleg a gyerek férfi tanárait ugyanakkor legalább annyira nem ismerik. Mint mondjuk a papot. Vagy akár egy olyan sztárt, mint Michael Jacksont.
Mert vannak emberek, akik furán reagálhatnak egy gyermek közelségére és néha megtörténik a baj.
Nem állítom, ismétlem, hogy gyanakodva nézzük férfitársainkat, akik kedvesebbek a gyerekekhez, mint mondjuk mi, azonban a világ bonyolult és mint számtalan esetben kiderült, az ördög meg nem nagyon alszik.

Szóval, magam szokás szerint a fonákját fognám meg ennek a hírnek.

- Uraim, vegyük át a ma reggeli feladatokat, az elmúlt hét függvényében. Jonas?
- Ma látogatom meg a Svendsen családot, mert a szomszédjuk jelentette, hogy az anyuka, Unnas Folkbergdottir tegnapelőtt délután kikiabált a gyerekeknek, hogy vacsora, megzavarva ezzel a gyermekeket játék közben, amit azok nehezményeztek. A szomszéd még aznap telefonált nekünk, hogy látogassunk el a családhoz, de ma lesz rá időm.
- Megbízható a jelentés?
- Fontos ez, uram?
- Jogos. Sondre?
- Én most készítem össze az anyagot, Helme Lanstromméhez. Az anyuka lányával négy napja ruhaboltban járt és ott a kicsi hisztije ellenére sem vette meg neki a hőn áhított pillangós nyári papucsot.
- Talán, mert tél van?
- Lehet, de nálunk eleve nincs nyár.
- Jogos. Kasper?
- Helga Triennanstaft lesz a következő anyuka, akit figyelmeztetnem kell rá, hogyha még egyszer azt mondja a lányának a parkban, hogy ne ugorjon pocsolyába, el kell vennünk a lányát. Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy ezek a gyermekek korlátozva legyenek. Milyen felnőtt lenne belőlük akkor?
- Az első figyelmeztetésnél mi volt az anyuka reakciója?
- Sírt, de később egy másik parkba vitte a gyermekét, Isolát játszani, hogy ne találkozzon olyannal, akikkel korábban, a feljelentése miatt, de Solve Johannssonnssennss direkt követni kezdte őket, pusztán a gyermek védelmében.
- Ki ez a Solve Johannssonnssennss?
- A papírjaim szerint a nő korábbi élettársa.
- Nem lehetséges, hogy Solve pusztán rosszindulatból mondta ezt az asszonyról.
- Én is rákérdeztem, de azt mondta, nem.
- Rendben. Peder?
- Egy félig norvég, félig magyar családhoz megyek este, megnézni, hogyan vacsoráznak a gyerekekkel.
- Milyen apropóból?
- Az iskolában a gyermek, Utje tegnap elszólta magát, hogy nem lakott jól este, és tanárnője véletlenül meghallotta.
- Ki a tanárnő?
- Monga Dottirstenburgenbergenss.
- Monga Dottirstenburgenbergenss nem érezte szükségét, hogy mielőtt nekünk jelzi ezt az esetet - ami persze hallatlan - előbb beszéljen a gyermek családjával, hogy miképpen történhetett ilyen elítélendő eset?
- Monga Dottirstenburgenbergenss a gyermek érdekében minél előbb szerette volna, ha kezünkbe vesszük az ügyet. Még este felhívtam a Totterssonss családot, ahol a magyar származású anyukával tudtam beszélni. A hölgy tört norvégséggel azt mondta, hogy szívesen látnak este, majd valószínűleg magyar nyelven elköszönt, a következő szavakkal: "hogy nyalnád ki a seggem".
- Fura nyelv ez a magyar. Van még bárkinek közlendője?
- Péntek délelőtt a családvédelmi ellenőrző központ ellenőrző részlegének ellenőrei minket is ellenőrizni fognak, hogy munkákat kielégítően végezzük-e el.
- Nos, ebben az esetben a laptopok és számítógépek merevlemezeit kérem még a nap folyamán töröljék. A tegnap küldött hat perces videóval egyetemben.
- Amelyikben a kis krampuszt bünteti a Julenissen?
- Igen!

2020. február 4., kedd

Megvető könyvkiadó

- Ma vendégünk, itt a kultúrhában a Megvető könyvkiadó szarkesztője, Nemér Tivadar. Köszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat.

- Mondanám, hogy örülök, hogy itt lehetek, ha igaz lenne.

- Azt kell önről tudni, hogy nem szívesen fogad el felkéréséket a médiától. Igaz ez és miért?

- Nézze, a média semmi mást nem csinál, mint félelmet kelt. A mi kiadónk azonban szeretne értéket képviselni, ezért nem fér össze a kiadó szemlélete azzal, hogy tévéműsorokban blamáljuk magunkat.

- Úgy gondolja, hogy blamázs szarkesztőként megjelennie és beszélnie a kiadó munkásságáról?

- Mondhatjuk, igen. A korai években néha volt a korábbi felelős vezetőknek módja megjelenni néhány nyilvános rendezvényen és műsorban, ahol rendre kellemetlen kérdéseket kaptak, mert az átlagember nem képes felfogni, hogy a mi kiadványaink fontosak és igen kelendőek egy szűk rétegen belül.

- Maguk főleg önsorsrontó kiadványokat jelentetnek meg. gondolja, szükség van ilyesmire?

- Természetesen, hiszen eladásink is ezt bizonyítják. A kezdeti néhány száz példányszámot mostanra több tízezerre tornáztuk fel, sőt, néhány jobb eladásunkkal külföldi piacokat is meg tudtunk célozni.

- Melyik jelenleg a legsikeresebb kiadványuk?

- Wamzer B. Tádé kifejezetten pesszimista beállítottságú olvasókra hangolt kötete az egyik legjobban fogyó darabunk, a "Hogyan lehetsz még rosszabb, te hitvány szar?" című életviteli tanácsokat közlő és azokat filozófiai mélységben vizsgáló munkája.

- Ezzel a címmel ma megjelenhet egy könyv?

- Természetesen, hiszen a szar szó az egyetlen, amely kérdéses lehetne, ez azonban olyannyira része az életünknek, hogy egyszerűen még csillagoznunk sem kellett a szót a címlapon.

- Mi a témája, miről szól ez a kiadvány?

- Nos, látja, ez az egyik problémám az ilyen hiábavaló műsorokkal; egyszerűen olyan kérdéseket tesznek fel, amikre még egy kisiskolás is tudja a választ, segítség nélkül. A könyv címe nem árul zsákbamacskát! A könyv arról szól, hogyha ön reggel arra ébred, hogy tele van a töke, de ez mégsem elég, hanem az önsanyargatás és érzelmi vegetáció legmélyebb bugyrait keresi, ezzel a könyvvel megtalálja azt.

- Néhányan, a könyv kritikusai közül a kiadó szemére vetik, hogy ennek a kiadványnak köszönhetően, néhány olvasó az öngyilkosságba menekült a könyvben található írások értelmezése után.

- Szánalmas bagázs ezek, mind a kritikusok, mind azok, akik tényleg így tettek, de ezzel akkor a könyv elérte nem titkolt célját, nem igaz?

- Arra akar célozni, hogy önök szerint elfogadható egy olyan könyvet kiadni, amely a lelkileg fogékonyabb olvasókat öngyilkosságba hajszolják?

- Nézze, magam is olvastam a könyvet és látja, itt vagyok. Nem a könyv gyilkol vagy ösztönöz öngyilkosságra, hanem az ember, aki úgy gondolja, hogy a könyv olyan válaszokat adott számára, amely segít eldöntenie, hogy éljen vagy haljon.

- Ez most így nem világos.

- Nem baj, nem maga az egyetlen, akinek Wamzer B. könyve nem egyértelmű. A bíró sem nagyon tudott mit kezdeni vele, miután elolvasta és talán ezért árusíthatjuk még ma is. Ki merem jelenteni, hogy ez a könyv ott kellene legyen minden háztartás polcán.

- Csakúgy, mint egy másik erősen provokatív kötetük, az iskolai zaklatásokat propagáló "Előbb a haját húzd meg, csak utána őt!" című kisregény, amelyben egy iskolai zaklató sorra erőszakolja meg iskolatársnőit, amíg végül egy apuka elrabolja és ugyanazt teszi vele, mint korábban a fiatalember a lányával?

- Szükség van manapság olyan könyvekre, amelyek egyfajta erkölcsi iránymutatói lehetnek a fiatalabb olvasóinknak.

- Maga szerint ez a szemét nem más, mint erkölcsi útmutató?

- Persze, hiszen arról szól, hogy ne zaklasd az iskolatársaidat, mert visszaüthet rád.

- Ezért az egyetlen mondatos konklúzióért kellene elolvasni egy közel nyolcszáz oldalas, erősen realisztikus és szexualitással feldúsított pornóregényt?

- Nézze, mi nem vagyunk nácik ott a könyvkiadónál, hogy könyveket égessünk. Elolvastuk a művet és egyetértettünk a mondanivalóval.

- Szükséges volt ehhez a halovány mondanivalóhoz előtte nyolcszáz oldalnyi pornón átrágnia magát a megcélzott 14 év körüli korosztálynak?

- Ezek a mai gyerekek teljesen befásultak. Kezükben okostelefon, amellyel egész nap az interneten szörfölgetnek és szinte teljesen kiégtek ilyen fiatalon. Csak sokkoló tartalommal lehet elérni náluk valamit.

- Értem. Van egy másik kiadványuk, egy több füzetből álló sorozat, amely kiadásának ellen petíciókat nyújtottak be...

- Igen, a "Hogyan mérgezzünk meg egy kisállatot szakszerűen és fájdalommentesen".

- Ez a ponyva sokak szerint egy mocsok.

- Csak azok állítják ezt, akik még sosem voltak rákényszerítve arra, hogy megmérgezzenek egy kisállatot. Bárki, aki viszont már volt hasonló helyzetben, elismerte, hogy ez a füzet sokat segített neki abban, hogy megfelelően mérgezzen.

- Mégis, maga szerint ki az az állat, aki ilyesmire vetemedne.

- El sem hinné, hogy gyerekek körében mennyire megszokott tevékenység a kisállatok gyilkolása. Ez a füzet pedig gyakorlatilag azért készült, hogy ezek a kis förmedvények képesek legyenek fájdalommentesen gyilkolni.

- Azt már mégsem állíthatja, hogy ez normális!

- Nem tisztem eldönteni, hogy olvasóink, akik speciális könyveinket megvásárolják, mentálisan hogyan teljesítenek, de ha ezzel a kiadványunkkal egyetlen kisállat szenvedését is megelőztünk, szerintem megérte.

- Önöknél a Megvető kiadónál rendszeresen jelennek meg fontos témákat elbagatellizáló könyvek is, mint a "Hogyan leszek élő ropi" című az anorexiáról vagy a "A legnagyobb kisgömbös", amely olyan embereknek íródott, akik kétszáz kiló fölé szeretnének hízni.

- Igazán nem állíthatja, hogy nem igyekszünk a Megvetőnél minden célközönséget megcélozni.

- Miért gondolja, hogy ilyen könyvre szükség lehet?

- A kereslet-kínálat így működik. Szerzőink hozzák a munkát mi pedig teret adunk neki, hogy az eladásokból leszűrhessük, mire van szüksége a mai olvasóknak.

- Sokan, a bírálóik közül azt is a szemére vetik a kiadónak, hogy ellentétet generál a lakosság körében, az olyan kiadványokkal, mint pl. a "Miért utálom..." sorozat, vagy a "Fővárosi parasztok" illetve a Top10-es "Vidéki sznobok" című tanulmánykötetek.

- Az irány szerintük jó. Nem véletlen lett az ön által felhozott "Vidéki sznobok" olyan kelendő. Ezt gyakorlatilag mindenhol elkapkodták. Vagy, a "Szomszédom egy seggfej", ami segít beilleszkedni egy új lakóközösségbe.

- Nem mondhatnánk, hogy köteteik címe ne lenne már eleve polgárpukkasztó.

- Igen, a marketing részlegünk kitesz magáért. A tavalyi év egyik legsikeresebb mese könyve is a miénk, a bulimiával foglalkozó "A világszép nádszál-kisasszony" című válogatás. Vagy egy a családon belüli erőszakot elítélő kötet, a "Hétfejű sárkány", amely az anyósok elbeszéléseiből lett szerkesztve. Csupa olyan kiadványunk van, amely a mai emberek problémáira reflektál.

- Mint a "Szomszéd tehene" a félrelépésről? Eléggé soviniszta egy cím.

- A tesztolvasóknak ez tetszett a legjobban. Köröket vert a "Minden lyukba belefér" címverzióra.

- Nos, beszélgetésünk alatt csak erősebb lett bennem a gyanú, hogy a Megvető kiadó az emberek pletyka és rosszindulat éhségét meglovagolva képes talpon maradni.

- Ez valószínűleg így is marad, amíg a média ezt az éhséget velünk együtt akarja kiszolgálni, mert gondolom, nem azért hívtak meg a műsorba, hogy ne legyen nézőjük, hanem pont, hogy nagyobb legyen a nézettség!

- Az embereknek tudniuk kell, hogy a saját érdekükben mi az amit el kell kerülniük. Ehhez azonban azt be kell mutatnunk.

- Pont, ahogyan mi tesszük.

- Örülünk, hogy elfogadta a meghívásunkat itt a "Kultúrhában". Viszontlátásra.

- Viszontlátásra.