2021. április 19., hétfő

Blog: A Bolognai balhé (2021)

Blog: A Bolognai balhé (2021)

Ismert üzletlánc, már amennyiben a Shell-t annak vesszük, az oldalán kezdeményezett egy egyszerű, leginkább kisiskolás szintű gyerekjátékot. A feladat, nézd meg jól a képet és a rajta látható összetevőkből állíts össze egy menüsort. 

Tehát, látunk itt: Újhagyma, bacon, sajt, gomba, tej, spagetti, sűrített paradicsom, 6db tojás, répa és alul, balra, egy dobozt, ami tartalmazhat akár tejfölt, akár sertészsírt, mert mindkettőre emlékeztet a csomagolás.

Ezek után, finom stílusomban - egyértelműen suttyó voltam, legalábbis ezt írták - egy hölgynek szóvá tettem: - Az igen. Bolognai darált hús nélkül! 😂


A hölgyet mélyen megsértettem profán stílusú kérdésemmel. Abban igaza van, hogy ha ismeretlen kérdezi meg a másiktól így megfogalmazva, amit én, az inkább tűnhet sértőnek, mint nem. De ez a befogadónak is köszönhető, aki kétféleképpen reagálhatott volna, azonban egyszerűbb megsértődni, mert az messzebb visz a beismeréstől, hogy ő volt az, aki nem volt képes értelmezni egy gyerekrajzot.



Ergó, aki tisztában van magával és van humorérzéke, simán írhatta volna, hogy: - Basszus, igazad van, figyelmetlen voltam!!! : - és mögé tehet egy mosoly jelet, hogy vette a lapot és ő is röhög önön figyelmetlenségén.

Ezzel szemben a többség - főleg, akik ELBASZTÁK - egyértelműen az első, emberileg kiszámíthatóbb érzést és reakciót választották.



Ha esetleg a szövegben olvasható Milánói magyarázatra szorul, inkább megmutatom, hogy a hölgy később átjavította a szöveget, aminek szerkesztési előzményét asztali gépen nem tudtam megnyitni - nem találtam hirtelen a megfelelő helyet, ahova kattinthattam volna - míg végül a telefonomon mentettem inkább erről a képet.



Persze volt, aki szintén nehezményezte, hogy a Bolognai nem opció, míg mások - megkockáztatom a többség - nehezményezte a hiba felhánytorgatását, hiszen ez kb. a nyelvtan-náci stílusnak a megfelelője. Én pedig megértem, hogy nehéz szembe nézni a hibáinkkal, még akkor is, ha nincs valódi tétje. 

De a lényeg: Adott egy játékos feladat. Egyszerű értelmezés és kreativitás: Ismerd fel a rajzon az összetevőket és az alapján készíts ételt. Tehát, a keret adott, nem áthágható. Mint egy teszt, ahol van a. meg b. de nincs c. Na most, hogy a válaszokban miért is kerül elő rendre a bolognai? Egyrészt, a nyerni vágyás sokkal nagyobb, mint a figyelem. Pedig nem egy ördöngösség, csak meg kell nézni a rajzot és erősen értelmezni. Oké, hogy ez egy játék, de a sakkozás közben sem írhatjuk át a szabályokat, ahogy nekünk tetszik. Ha teszem azt, ez egy vizsgakérdés, a csoport fele el is vérzett. A vizsgabiztos pedig ha szóváteszi a hibát, ő lesz a bunkó, vagy a diák nem volt eléggé felkészült és figyelmes a feladatra??? Szerintem, akire rá lett itt pirítva, mind megérdemli. Nyilván, a játék készítői lazán fogják ezt kezelni, mert nem egy összeg, amit beleöltek, de egyébként pont mindenki, aki ezt az egyébként 5-10 év közötti gyermek szintjén mozgó kérdést nem volt képes felnőtt módra abszolválni, mind menne a levesbe. Ti is csak egy pillanatig tartanátok viccesnek, ha otthon felsorolnátok a házastársnak, gyereknek, hogy van tészta, gríz meg lekvár, mit főzzek és az a válasz, hogy gulyás levest. Feladatunk, hogy egy értelmes, felelős generációt neveljünk fel, aki képes egy gyerekjátékot felismerni. Erre jó volt a játék: Bizonyította, hogy sokan milyen... ...sértődősek.

Itt jegyzem meg, Az Shell marketingese helyében, aki ezt a játékot elbírálja, nem engednék a tömegnek, hiszen voltak szép számmal olyanok is, akik tudták és értelmezték a feladatot. De aki meg béna, miért kapjon ugyanannyi esélyt nyerni, mint az, aki képes is értelmezni a feladatot?

Ha az Shell elfogadja a Bolognait, mint jó választ, akkor az olyan, mintha azokat is kisorsolnánk a tombolán, ingyen tikettel, akik nem voltak hajlandóak áldozni rá pénzt, hogy vegyenek egye-egy szelvényt.

Vagy, mintha te 48 órán keresztül fogtad volna az autó szélét, amit megnyerhetsz, (Amerikában kedvelt szerencsejáték, amit főleg reklám céljából, nagyobb üzletközpontokban szoktak meghirdetni, sokszor televíziós műsor keretében) míg a végén belibben valaki, kipihenten, melléd áll, ráteszi a tenyerét, és a játék szervezői nem hajtják el a francba.

Ezerszer hallom, amint felnőttek "Bezzeg, az én korombanoznak." Ahogyan igyekeznek a gyerekeket nevelni arra, milyen fontos az iskola, a figyelem és fegyelem. Fórumokban is olvasható, ahogy mindenki okos, olyan területeken is, ami sosem volt sajátjuk. (Még én is beleesem ebbe a hibába!) 

Azután meg szembe jön egy ennyire egyszerű feladat és a többség ezt sem tudja megugorni.

A túlnépesedés egy létező fenyegetés. Simán bevezetném az értelmi képességekhez köthető életjogot. Mert van az a mondás, hogy "Okos legyél, mert hülyéből sok van!" - Mivel lehetne jobban motiválni az emberiséget a tanulásra, ha nem azzal, hogy előnyöket, sőt, egyenesen az életet kötöd hozzá?

Ahogyan a "Szűkítés" című filmben is megtették: Thinning (2016)

2021. április 18., vasárnap

Blog: Ne szólj hozzám hajnali kettőkor! (2021)

 Általában hajnalban megyek dolgozni. Vírus ellenére, mert papírom van. Azonban, amit nagyon utálok, hogy még a hajnali időpont ellenére is belebotlom népekbe és - figyelj! - szinte minden második hajnalban megszólít valaki, hogy "Ne haragudj..." vagy "Szia uram!"

Márpedig, bármit csak ne akarjanak velem beszélgetni hajnalban, mikor dolgozni megyek.

Miért?

Mert az elmúlt 4-5 esetből egyetlen egyszer kérdezte meg egy pasas, hogy merre van a mittommilyentér, az összes többi alkalomkor a van-e apróm vagy cigim volt a kérdés.

Értem én, hogy szegénység van az országban, de azért az arányok! Néha olyan érzésem van, hogy minden hajnali csöves engem akar lehúzni. A másik csövest. Mert szegről-végről, az lettem magam is, csak még van hol dolgoznom.

A legutolsó esetnél már rendesen morognom kellett.

A Kálvinon elértem az OTP-hez. Tudni érdemes, hogy az OTP mellett van valami irodaház, amiből az őrök rendre kijönnek egy cigire hajnalban. Most, ahogy befordulok, hallom is, hogy épp valakit oszt az őr, hogy hagyja már a faszba, mert úgy sem ad neki pénzt.

Naná, hogy egy egészségesnek tűnő, fiatal, tehetséges roma fickó volt az. Emberünk, már, hogy a roma, nekem félig háttal állt, de a testmozgásából azonnal levágtam, hogy érzékelte érkezésem. Mindjárt nem is az őrt fárasztotta tovább, hanem nagyon ügyesen, sok éves tapasztalattal az emberi test mozgásirányainak tanulmányozásával, kiszámolta, hogyha bandukolni kezd előre, akkor, az érkezési irányom és az építési terület lezárása miatt mellett kell elhaladnom.

Én meg már tudtam, hogy meg fog szólítani, csak az volt kérdés, mi lesz az ismerkedős szöveg, és mikor? Miután elsétáltam volna mellette, vagy még, mielőtt mellé érek. Ahogyan ő kiszámolta, hogy érek oda, én úgy értékeltem ki, hogy fog megkóstolni. 

Mert az biztos volt, hogyha az őr nem adott, akkor majd a következőnél lehet próbálkozni.

Oda is értem mellé- Hallom is, hogy magyaráz valamit arról, hogy milyen igazságtalan a világ - persze, nem arról pofázott, hogy mennyivel jobb lenne az élete, ha munkát keresne - és milyen szomorú, hogy nem adnak neki egy vagyont, amit elbaszhat, ahogy megkapta,

Persze, pszichológiailag szükséges a konnektion kettőnk között, ezért a monológ végén még némi bizalmaskodást is belecsempészett: - Nem igaz főnök?

Gondoltam, nem válaszolok, mert kurvára nincs kedvem közösséget vállalni vele, de tudtam, hogy nem ennyi a történet.

Utánam is szólt: - Ne haragudj...!

Én pedig tudtam, hogy mégis haragszom. Haragszom, mert utálom ezt a kunyeráló népséget. Utálom, főleg, ha látom, hogy ránézésre egészséges és dolgozhatna is. Utálom, mert ... gondolom, előítéletes vagyok. Bár, nem tudom, mi más lehetnék ezekkel a hajnalban kolduló, semmire való népségekkel.

Ment is a szükséges válasz, hogy elejét vegyük a tartós barátságnak: - Nem haragszom, hagyj a faszomba!

Persze, kellően mufurc hangon. Célt érhetett, mert megtört a varázs. Már nem akart barátozni, hogy nem igaz főnök.

Ment tovább a kolduló, haszontalan életébe.

És én is mentem a saját haszontalan életembe.

Csak én dolgozni.

Blog: Besoroló (2021)

 Volt már valaha olyan eseted, hogy álltál egy sorban, vagy megérkeztél bele és valaki - általában középkorú nő - megpróbál valahogy eléd "merészkedni"?Mivel életemben legalább 4-5 esetben történt ilyen és amennyire meg tudom ítélni, mindig másik nő követte el, ki merem jelenteni, hogy a bepofátlankodás az olyasmi, amit tanítanak. Tuti. Vagy tényleg annyi ember szocializálódik úgy, hogy betolakodik mások elé?

Az utolsó esetem a napokban esett meg az Aldiban.

A hely kiépítése nem túl előnyös. A pénztár felé ahol sorban állunk, van egy szűkebb rész, ami miatt nem látszik feltétlenül, hogyha oldalból érkezel, vajon mennyien állhatnak még ott.

Én pont úgy érkeztem meg egy fiatalember mögé, hogy közben ő is haladni kezdett előre. Ettől függetlenül, mivel a kialakítás miatt így logikus, az emberek egyenes vonalat alkotva állnak be elsődlegesen. Én is beálltam a fiú mögé, tartva a távot, de látom, hogy nekem jobb kéz felől, egy ötven körüli hölgy is úgy gondolta, hogy a fiú mögé fog állni és, hogy ne legyen vita, rám se nézett, csak belépett kettőnk közé. Persze, azt érezte, hogy ha túl direkt teszi ezt, azonnal támadható lenne, ezért fél métert még tovább lépett, letette a kosarát és úgy csinált, mint aki nézegeti a polcokat. Mivel én hagytam valamennyit a fiúnak és magamnak térben, így azért volt köztünk annyi hely, hogy a kosaras hölgy kényelmesen átmehetett... volna, de látszott, hogy nem az a cél.

Mivel már elmúltam negyven és láttam életemben néhány ilyen besorolást, egyértelmű volt, hogy itt is meg fog történni. A nő nem cáfolt rám. Befejezte a bámészkodást és lábával betolta a fiú mögé a kosarát.

Gondoltam, akkor rákérdezek: - Akkor most így be is áll elém? Igen? Csak kérdem, mert én a sorban álltam, mikor érkezett.

Bár mondhatnám, hogy lett ebből némi vita. Nem lett. A nő mondott valamit, aminek sok értelme nem volt, ha nem elnézést kér, de rögtön után felkapta a kosarat és elindult oda, ahol a helye volt.

Lehettem volna úriember - mint, ahogy öregszem, egyre kevésbé vagyok - de mivel a szemkontaktust kihagyta, én sem akartam udvarias lenni vele. Ha rám néz, mikor kb. egyszerre érünk a sorba, akkor lehettem volna úr és egy széles gesztussal előre engedhettem volna, azonban, mivel ezt a lépést igyekezett kihagyni azzal, hogy nem nézett rám, úgy véltem, akkor sétálj nyugodtan be mögém.

Eszembe jut egy eset, amit öcsém mesélt és kb. ugyanez történt. Anyámmal vonatjegyet vettek a nyugatinál. Benn állnak a sorba és érkezik a néni. A tolatós, forgolódós módon seggel tolat be öcsém és anyám közé. Persze nem néz a tesóra, mert ha van szemkontaktus, hamarabb kezdődik a vita is.

Azért Dönc rászólt: - Elnézést, de itt álltam.

- Nem igaz, én voltam itt előbb. - replikázott a szatyor. Öcsém erre egy pillanat alatt baszta fel magát, mert egyértelmű volt a hazugság:

- Ha te voltál itt előbb, akkor, hogy lehet, hogy az anyám meg közém álltál, verjek a fejedbe?

Itt anyám is megfordult közben és szólt a maminak, hogy lehet szépen húzni a sor végére.

Áruljátok már el nekem, de ez amúgy mi? Szenilitás, tévedés, vagy nettó parasztság és vagy bejön vagy nem?

Én nem tudom, de egyre kevésbé vagyok toleráns az ilyenekkel szemben. Nem azért, mert nem érek rá. Hanem azért, mert nem érzem úgy, hogy engednem kell olyan emberekkel szemben, akik hülyének néznek.

2021. április 11., vasárnap

Blog: A Stand Up nem való mindenkinek (2021)

 Nézd meg a videót és gondoljuk végig.


Németh Szilárd politikus. Csak remélni merem, hogy jobb abban, mint viccmesélésben.

Nem kedvelem Németh Szilárdot, mint politikai jelenséget. Nem kedvelem, mert úgy érzem, hogy ahol most ő megtalálható a politikai élet piramisjátékában, oda nem érdemei és csillogó kvalitásai miatt kerül be, hanem, mert a jelenlegi HATALOM gyakorlatilag egy gittegylet, melynek ő is tagja lett a kezdetekben vagy korán és mostanra azzal együtt emelkedett.

Azonban ez a megnyilvánulása szerintem nem mutatja azt meg, hogy ő egy megfelelő ember. Illetve valamire biztos jó ő is, de, hogy a retorikai érzéke pont annyira nulla, mint a humora, az nem kérdés.

Először is, szerintem, ha valaki vezető és nyilvános beszédben vicceket süt el, fontos, legalábbis nem ártana, ha valamennyire polkorrekt lenne és nem sértene meg különböző népcsoportokat. Nem mondom, hogy nem lehet nevetgélni az ostoba, kirekesztő és rasszista poénokon, sőt, az vicces, amire az ember önkéntelenül mosollyal reagál, de azért, ha valaki odakerül, hogy százezreket szólíthat meg a kérpenyők előtt, van felelőssége abban, hogyan teszi azt.

Másodszor, Szilárd egy felnőtt ember. Ez a poén meg már az iskolás koromban is gyengus viccnek számított, kb. harminc éve. Ez az ember tényleg csak ilyen szakállas, aszfaltig koptatott poénokkal igyekszik valamiféle pozitív hozzáállást kicsikarni ahhoz, amit mikrofonba mondott? És rendben van, hogy egy régi vicc is új egy újszülöttnek, de szerintem ezen a beszéden nem voltak csecsemők, sőt, akik ott voltak, talán mind ismerik ezt a poént és kétszer elfelejtették már.

Harmadszor minek akarunk viccet mesélni, ha képtelenek vagyunk azt legalább a minimális humor-szintet megütve előadni, arról nem beszélve, hogy a videó tanulsága szerint Németh Szilárdnak papírból kellett felidéznie, hogy a magyar gasztronómia védelmében előadott egyszerű gondolkodását megtámogathassa egy poénnal? Ráadásul, amennyire emlékszem, az arab nyelvet a kemény r hangokkal már gyerekként jobban utánoztuk, mint Szilárd a nem túl szellemes vagy tanult emberekre jellemző haba-haba-hablattyával. Van rá egy fogadásom, hogy ezt a viccet a teremben rajta kívül bárki jobban előadta volna.

Nincs bajom azzal, ha egy politikus demagóg nézeteket vall, mert képmutató vagyok és ha egyezik az én demagóg nézeteimmel, elfogadom vagy nem ellenzem körmöm-szakadtáig. Azzal egyetértek, hogy míg az igényesebb ételeket felszolgáló és ezáltal drágább magyaros stílusú éttermek lassan eltűnnek, addig az olcsó és városi legendák szerint borzalmas boszorkánykonyhákat működtető idegen kultúrák ételei kiszorítják azt a kevés próbálkozást, amit a hazai vendéglátás igyekszik üzemeltetni. Mondjuk, messze van ez attól, hogy eltűnjenek a jó lacikonyhák, azonban az is tény, hogyha a forgalmasabb közterületeken átsétál az ember, előbb fog gyrosost, pizzást vagy kínai éttermet találni, mint egy kifejezetten és eltévesztethetetlenül magyaros üzletet.

Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy szomorú, hogy bár a kormány néha patikamérleg pontosságával képes egy-egy döntését meghozni és érvényre juttatni a lakosság felé, addig arra még mindig nincs figyelmük, hogy olyan emberek képviseljék a kormány apró részeit a nyilvánosság előtt, akik ha megjelenésükkel talán nem túl bizalomgerjesztőek, legalább a mondanivalójukkal és annak az előadásának a stílusával ne emlékeztessenek a kocsmában, a szomszéd asztalnál részegen hőzöngő kapatos társaság szószolójának a pulpitusra átemelt verziójára.

Ha nem adsz nekem igazat, nézd meg újra a videót és próbálj meg objektív lenni: Szerinted ilyen emberek kell, hogy az érdekeinket képviseljék a világ előtt? Amikor a tömeg összedugja a fejét, hogy kit emeljen a pajzsra, hogy az azzal felemelt ember zengő hanggal, hitelesen és meggyőzően szóljon az általa választott tömeghez, feltüzelve, érdekeltté téve őket a hasznos hozzáálláshoz, akkor egy ilyen szószólóra gondolnak?

Egészen biztosan nem.

Szerintem az antik korok ismert filozófusai, politikusai, Platón vagy Seneca páros lábbal rúgták volna le Szilárdot a hordó tetejéről, ha felkaptat rá és szólásra nyitja száját. Szégyen mindenre, ami az ékesszóláshoz, tömegek megszólításához, retorikához köthető.

Németh Szilárd, ahogyan így látjuk, inkább emlékeztet a hatvanas, hetvenes évekből itt maradt, diktátorok által felemelt kishivatalnokra, aki megrészegülve önön fontosságától, képtelen felfogni, mi a diplomácia és mi a felelősség, hogy azután, ha hirtelen nincs mit mondania, pocsék humorú vicceskedéssel oldja a feszültséget, ami inkább az ő feszültsége. Legalábbis, amíg el nem süti a viccet, ami után nem meglepő, ha a tömeg is feszült lesz.

Hogy ki fog ezek után éljenezni ilyen embereknek? Nyilván az a pártkatona, akinek már az iskolában is úgy tetszett ez a vicc, hogy a kakaó az orrán folyt vissza és ezt az emléket megőrizve a gyermekkorából, maga is elsüti néha ezt a viccet társaságban, de csak miután kicsit bebaszott, mert józanul még ő is tudja, hogy ma már ez a vicc vállalhatatlan.

Ha van szövegírója Németh Szilárdnak és kiengedték ezt a poénbombát, ezzel az előadásmóddal, az viszont meg a stábot minősíti. Kezdem érteni, hogy miért lesz több humoristából politikai felszólaló és nem fordítva. Rossz retorikájú, alkalmatlan politikusból nem lesz jó Stand Upos.

Még akkor is, ha némelyik politikus már önmagában egy vicc.

2021. április 7., szerda

Blog: Társkereső és az ismeretlen szándék (2021)

 Blog: Társkereső és az ismeretlen szándék (2021)

Azt már nagyon rég tudjuk, hogy a társkereső oldalak világának hatalmas része hazugságra épül. Ennek az az oka, hogy az anonim lehetőségnek köszönhetően rengeteg ember éli ki frusztrációját embertársain, aminek ilyen-olyan pszichológiai okai vannak. Azonbah, ha ez nem lenne elég, a hazugsággyártásban nagyon sok társkereső oldal is partner, mert a szolgáltatást, hogy minél jövedelmezőbb legyen, hamis tartalommal töltik fel. Ez lehet pl. az oldal által készített hamis adatlapok tömege, amely azt hivatott elhitetni a fogyasztóval, hogy érdemes regisztrálni az oldalra, mert rengetegen használják. Ez egy kisebbik átverés, de sok egyéb gusztustalan húzás mellett belefér az is, hogy fizetett adminok, kvázi "diszpécserek" beszélgetést kezdeményeznek veled, hogy te, miután azt hitted, egy bombázó akar ismerkedni veled, kifizesd a regisztrációs díjat, hogy utána derüljön ki, itt bizony nem randi lesz, hanem végtelen idejű lehúzás.

Egyszer kaptam egy társkeresőtől olyan üzenetet, hogy mittomén "Grácia" üzeni neked. Én, meg rutintalanként kifizettem a regisztrációs összeget, hogy miután megnyitva az üzenetet, elolvassam a kb. alábbi üzenetet: "Szia! Ugyan nekem nem vagy az esetem, de sok sikert itt az oldalon!"

Gondolom, nem kérdés, hogy ezek után, az elmúlt 10-15 évben ennek megfelelően kezeltem az ilyen platformokat.

A kedvenc történeteim egyike a be2 oldala, amely megkérdőjelezhető üzletpolitikával húzta le ügyfeleit - pl. a belépés kifizetése pár perces klikkelés volt, míg a mindig megújuló előfizetés lemondásához már hosszú és felesleges folyamatot találtak ki, amit még épp elnézhetett a Netes kereskedelemre vonatkozó fogyasztóvédelem - majd egy magyar üzletasszony felvette a kesztyűt, kiépített egy csoportot, amely az oldal visszásságait összegyűjtötte és jelentette a fogyasztóvédelem minden lehetséges pontján, hogy végül hatalmas büntetést kapjon az oldal és kötelezték üzletpolitikájának újragondolására, kevesebb csalást építve a szolgáltatásba. Azért írom, hogy "kevesebb csalást", mert az ilyen oldalak hozzáállása nem fog megváltozni, csak mert a körmükre koppintanak, pusztán, ha nem sikerül innen a pénztárcába nyúlni, majd kitalálnak valamit, hogy onnan kezdhessenek belematatni.

Azután, mint említettem, a társkeresők tele vannak olyan emberekkel, akiknek a szándékai bármilyenek lehetnek.

Lehet pusztán unaloműzés, amikor órákig beszélget, írogat idegenekkel, de társat nem keres. Egyszerűen nincs jobb, hasznosabb hobbija, mint ismeretlenekkel, sehova nem tartó kommunikációt folytasson.

Azután vannak, akik csak a hiúságukat legyezgetik azzal, hogy hamis fotókat tesznek ki, majd besöprik az érte kapott bókokat. Az, hogy ez nekik azért szerez örömet, mert másokat hülyének néznek vagy azért, mert azt a hamis illúziót kelti bennük, hogy sokkal szebbek, mint valójában, a lényegét tekintve mindegy, hiszen nem cél a társkeresés náluk sem.

Van egy csoport, amelyik szimplán csaló vagy szexuális szolgáltatást nyújt az oldalon. Ők küldenek sokszor kéretlenül meztelen fotót, hogy utána azonnal a pénzről beszéljenek, hogy mi mennyi. Egy részükkel találkozhatsz is és fizetsz a szexért, más részük meg telefonfeltöltést kér, vagy egyéb módon igyekszik némi pénztől megszabadítani téged, hogy utána letiltson, ha fizettél. Én magam sosem töltöttem fel más telefonját, de hallottam olyanról, aki megtette és... ...sosem lett belőle szex.

Persze nem állítom, hogy nem fordulhat elő, hogy egy-egy ilyen hölgy tényleg nyújt némi gyönyört, miután feltöltöttük őket, de nem túl életszerű, amikor pár ezer forintért az ország másik pontjáról azt ígérik, hogy az anyagiak rendezése után autóba ülnek és elutaznak hozzád, hogy belelógathasd a kukit egy illatos punciba. Ez pont olyan mese, amit anyu mondott neked, elalvás előtt.

Vannak a kíváncsiak, akik felmennek, regisztrálnak, "dumcsizgatnak" és eltűnnek. Majd napok, hetek múlva megint. Bizonyos időközönként megjelennek, eltűnnek. közben meg vagy volt partnerkapcsolatuk, vagy nem.

Ha sok oldalon vagy tag, néha feltűnhetnek ugyanazok az arcok több oladlon is. Néha évek telnek el két találkozás között és néha, kérdéseket is felvet, hogy mi van, amikor a különböző időpontok ellenére sem a fotók, sem az adatlapok szövege nem változik nagyon.

Az adatlapok szövegezése és annak értelmezése komoly tanulmányok alapja lehet, mert a töménytelen ismerkedő ember között hatalmas különbségek vannak, ha arról van szó, amikor a társkeresést választják ismerkedésre.

Két esetet emelnék ki, amikkel lehet, hogy te is találkoztál korábban.

Tinderen láttam és olvastam főleg, hogy a hölgy - csak hölgyekről tudok nyilatkozni, mivel sosem regisztráltam hamis női adatlappal életemben - azt írja az adatlapján, hogy fotót csak annak küld, aki neki szimpatikus. Általában arra sem veszik a fáradtságot, hogy elmagyarázzák, miért élnek ezzel a módszerrel vagy homályosan célozgatnak rá, hogy magánéleti oka van, hogy nem vállalják fel arcukat, tartva bizonyos visszaélésektől. - Miközben, már ők visszaélést követnek el! Vagy nem gondolod, hogy egy társkeresőn kérdéses megnyilvánulás a másik részéről, hogy ő láthat téged, de majd ő eldönti, őt ki láthatja. Gyakorlatilag még meg sem ismerkedtetek, de máris igyekszik a másik fölé kerekedni egy még ki sem alakult kapcsolatban, mert úgy indít, hogy ő megtehet valamit veled szemben, amit te nem, vele szemben. (Az ilyen nőknél amúgy nem tudom, mennyire könnyen jön az ismerkedés össze, mert én alapból elzárkózom, hogy reagáljak rájuk. Azonnal balra, ha így érthetőbb.

Másik formula, amikor az adatlapja nem róla szól, hogy ő milyen, hanem gyakorlatilag azt sorolja fel vagy köti ki, hogy neked milyennek kellene lenned ahhoz, hogy szóba álljon veled. Mintha legalábbis ételt rendelne házhoz. Nem azt mondom, belefér, hogy az ember pár szóban kifejezze, neki mi nem fér bele, de néhány ember szinte házassági-szerződés mélységű listát állít össze arról, milyen követelményeknek kell megfelelnie a másik oldalnak.

A felsorolt eseteken kívül még számtalan okot lehetne felsorolni, hogy valaki miért komoly vagy haszontalan felhasználó, amiket nem most boncolgatnék, azonban a napokban történt velem egy olyan eset, ami merőben új volt számomra és bevallom, ki is hozott a sodromból.

Nem sikerült minden momentumot megfelelően rögzítenem belőle, így gyakorlatilag alig tudom hitelességét bizonyítani, azért ennek ellenére elmesélem röviden.

Egy hölggyel kölcsönösen tetszikeztük egymást - ez azt jelenti, hogy ős is jelölt engem, én is őt, mint lehetséges partnert. Azután írta, hogy ő amúgy gyerekes anyuka és komolyabb kapcsolatot keres, mint én. Mivel a társkereső oldalakat én nem feltétlenül házasság céljából keresem fel rendszeresen - milyen romantikus megfogalmazása ez annak, hogy szexpartnert szeretnék találni - azonnal írtam, hogy nem egymást keressük ebben az esetben.

Minden más, korábbi esetben ilyenkor vagy elköszönünk egymástól vagy kapok néhány sértést, hogy hova menjek innen, mert ez egy társkereső oldal... Itt jegyezném meg, hogy ezt a Tinderen is sokan kiírják az adatlapjukra, hogy szexpartnert keressünk megfelelő oldalon, miközben a Tinder eleve azért jött létre, hogy ezt elősegítse az embereknek, csak azután szép lassan felregisztráltak azok is, akiknek tetszett, mert gyors és könnyű, ellenben az nem, hogy csak szexeljenek, így szép lassan, mondhatni, eredeti funkcióját kiölték belőle. Ezzel nem is lenne baj, csak utána ne akarjanak már kioktatni erről engem, aki arra használná, amire eredetileg szánták. 

Szóval, mutatom fotón, mi történt:


Tehát, miután elköszöntem kvázi, a "nő" vagy legyen bárki az adatlap mögött, gyorsan elküldte nekem egy kislány fotóját, majd utána még 2-3-at, hogy milyen büszke rá. A fotókat azonnal ellenőriztem a gugli fotókeresőjében és mindre kidobott más oldalakat, ami alapján már egészen biztos volt, hogy nem egy mostani, 13 éves lányról készültek, hanem valaki az adatlap mögé bújva ezt akarja elhitetni velem.

Bevallom, több dolog jutott eszembe:

1. A rendőrség már bármilyen eszközzel azon van, hogy a virtuális valóságból felhajtson pedofil beállítottságú személyeket, meglengetve előttük a mézesmadzagot. Mutogatnak nekem egy fiktív családanyát, a kicsi lányával, hogy, ha Jerryco bácsi elég pedofil vágyat érez magában, esetleg kezdjen el ismerkedni anyucival, egy lehetséges erotikus befejezést illetően. - Mondjuk rájuk írhattam volna, hogy nagyon csini, de nincs róla fürdőruhás képed?

Azt írtam is, hogy csinos, oké, de mi közöm ehhez? Itt válasz helyett kaptam még fotót, csak akkor már egyértelmű volt, hogy nem ugyanaz a lány van mindegyiken...

2. Az adatlap másik oldalán egy hozzám hasonló, kamukra vadászó személy áll, aki nem rendőr, de ráérős idejében olyan embereket keres, akikről kiderülhet, hogy érdekelheti őket egy 13 éves kislány és esetleg a mamája.

Ez az illető lehet egy ötven körüli férfi, egy harmincas anyuka vagy egy egyetemista is akár, akik mind azt szeretnék, hogy valamiféle reakciót váltsanak ki a másikból, amiből aztán lesz valami. Azt nem állíthatom biztosra, hogy feltétlenül az igazságérzetük hajtja őket, de láttunk már olyat a neten, hogy XY-t megvádolták, hogy fiatal lányokra hajtott rá és kitették nevét, fotóját, hogy azután a komment szekcióban virtuálisan halálra kövezzék. Nem szerettem volna én is egy ilyen tata lenni, nem csak azért, mert kínosan igyekszem ügyelni hitelességem morzsáira, másrészt meg, ha belekeveredsz ilyesmibe, még akkor sem mosod le magadról a vádakat, ha nem vonzanak a 13 éves kislányok. 

3. Ez tényleg egy anyuka, aki büszke a lányára.

Ez az, amit kizártam rögtön, mert ha büszke akarok lenni a 13 éves lányomra, miért akarom a dicséreteket vadidegenektől kicsalni??? (Teszem hozzá, pont ugyanazért, amikor egy kövér lány egy modell fotója mögött bujkálva egész nap mosolyogva köszöni meg a fotóért kapott bókokat!)

Így ez sem zárható ki, pedig szeretném.

4. Ez egy perverz nő, akinek lehet, hogy van lánya, lehet, hogy nincs, de izgalmat vált ki belőle - akár szexuálisat is - ha idegen férfiaknak egy anyukát játszik el, akinek van egy 13 éves lánya.

Azután ki tudja, milyen irányba ment volna el a beszélgetésünk, ha nem húzom fel magamat és nem küldöm el a fenébe, miközben megkérdezem azt is, mi a célja ezzel a beszélgetéssel. Ostoba voltam, mert a mikrofon funkciót használtam és még a választ sem vártam meg, egyszerűen jelentettem az illetőt, hogy sértő számomra, majd letiltottam.

Esküszöm, legközelebb messzebb megyek és megpróbálom kideríteni, mi áll a jelenség mögött, amivel eddig soha nem találkoztam korábban!

Nagyon sok mindent láttam, olvastam társkeresőkön, de ilyet, eddig még soha.

Bevallom, nehezen tudtam összeállítani ezt a bejegyzésemet, hiszen mint említettem, levegőben lóg félig. Végül arra gondoltam, ha esetleg legközelebb nyomozgatásom közben belekeveredek egy kérdéses botrányba, legalább lesz írásos nyoma, hogy nem egy beteg pedofil állat vagyok, csak valaki, aki igyekezett megtudni többet, a szerinte fiktív, hazug adatlap mögött rejtező személyről vagy személyekről.

Ezuton kérdezném meg azon kevés ismerősömet, aki szokott olvasni, hogy mit gondolnak, mi lehetett a szándék az adatlap mögött?