Blog: A társkeresők legalja

Sosem kellett a szomszédba mennem egy jó kis trollkodásért. Néha túlzásokba is esem. Az illető, akiről viszont mesélni fogok, szerintem elviszi a nemlétező pálmát amiért kimaxolta a gusztustalan hozzáállást a társkeresés útvesztőiben.
Ehhez azonban mesélnem kell.

Az első eset, amikor elgondolkodtam rajta, mennyire nem tudhatjuk, ki van a "vonal" másik végén, az akkor volt, amikor egy ingyenes Internetes terminállal próbáltak kedveskedni az Erzsébeti Interspar vásárlóinak. Mondanom sem kell, hogy viszonylag gyorsan híre ment és kitalálhatod, hogy kik tudták a legkevésbé használ.
Eltaláltad, a ha a vásárlókra tippeltél.
Többször megfordultam eme áruházban, amíg ott laktam és a terminál létezése alatt nem egy esetben figyeltem fel rá, hogy egy eléggé hajléktalan forma férfi nyomogatta a gombokat a videójáték méretű készüléken.
Egyszer pedig vigyázó szemet véletlenül átsiklattam a képernyőn is és a jellegzetes szín-összeállításból azonnal feltűnt, hogy emberünk nem mást böngészik, mint a "Lovebox" nevű társkereső oldalt.
A férfin egy leginkább irhakabátra emlékeztető ruha lógott, fején kucsma. Az egész cucc nem lett volna olcsó, ha újonnan szerzed be, márkaboltból, azonban a férfi szerelése koszfoltoktól hemzsegett. Szóval ránézésre láthatta az ember fia, hogy ez bizony egy lecsúszott egzisztencia, aki éppen...
Tényleg?
Éppen mit csinálhat?
Mert, ha ezzel a külsővel jelenik meg egy randin, akkor az nem lesz hosszú közös program.

Később, hasonló esettel találkoztam a Váci út elején nyitva tartó non-stop netkávézóban, ahol egy boksszal mellettem két roma kislány nézegette a fiúk adatlapjait és azon kacarászták, melyik mekkora suttyó ránézésre. (Gondolom, abban az időben még talán nem volt tele a lovebox oldala olasz amorózókkal.
Nekem volt kellemetlen hallgatni őket, mert kívülállóként is sértő volt, hogy valaki nem a funkciója miatt használ egy oldalt, hanem, hogy kihasználjon másokat.
Nem véletlenül lettem a későbbiekben óvatos duhaj.

Azután az elmúlt hetekben belebotlottam egy nő adatlapjába - mindjárt több társkeresőn is - akinek tenyérbemászó stílusa miatt a bicska kinyílt a zsebemben. Első körben még csak nem is mentettem adatlapjának szavait, de minél többször dobálta elém az app. ezt a förmedvényt, annál inkább éreztem, hogy írnom kell a jelenségről.
Nem szó szerint rá értem, mint jelenségre, hanem a társkeresők azon csoportjára, akik valójában már első megnyilvánulásukkal megelőlegezik a lehetséges kapcsolat minőségét.
Ráadásul erősen negatív irányba haladva.

Van még időd?
Mert mesélnék egy törzsvendégemről, a Misiről.
Misi nem volt egy szerencsés krapek. Elvált, gyerekeivel a kapcsolata talán amolyan közepes minőségűvé érett és miután az asszony elhagyta, valahogy nem tudott jól választani partnert magának.
Először is, Misi eléggé tutyi-mutyi figura volt.
Másodszor meg szakálla és enyhe Pavarottira hajazó kinézete ellenére is sokkal femininebb pasas volt, int az a két nő, akivel élt azalatt az időben, amikor én ismertem.
Szerencsére, nem egyszerre.
Egyszerűen mindkét nő férfiasabb volt.
Már ezért sajnálatos Misi bőrébe képzelni magunkat.
A második nőjét meg történetesen én zavartam el a háztól.
Történt ugyanis, hogy Misi valamiért összeszedett egy igazi retek nőt, aki külsőre sem volt nőies és gondolataiban sem igazán. Viszont volt két gyereke és miután "elcsábította" a Misit, a két gyerek is bekvártélyozott a tesze-tosza hapsi pecójába.
Le se tojta volna az ember, ha nem ismeri a Misit.
De történetesen mióta ott dolgoztam, ismertem és bár nem volt a kedvencem - másik történet - nem kívántam neki azt, hogy egy patkány és a kölykei kitúrják az otthonából, két fiával együtt, akiket szintén ismertem a sok éves fröccsözések miatt.

Misi mind ritkábban jelent meg nálunk, mind több monoklival. Szégyellte, hogy kap. Inkább boltban vette meg a piát, hogy ne lássuk.
Azután egy nap késő este bejött, leült a pulthoz és remegett az idegtől.
Csak nem hagyott nyugodni, hogy mi a baja és hamar kiderült, hogy az aktuális verekedős élettársa (szóval metoo-t nők is követnek el) lepofozta a kocsmába a saját lakásából, hogy végül a Misi a saját otthonába nem mert hazamenni.
Itt durrant el az agyam.
Fogtam egy nevelőszerszámot, felmentem emberemmel a lakásába és húsz perc alatt kibasztam a nőt, beígérve, hogy a nevelő bottal eltöröm a térdét, ha még egyszer megkeresi.
Nem nagyon akart eltakarodni, sőt, még igyekezett félrehívni a Misit, hogy a "lelkére beszéljen", de láttam a leharcolt oroszlánon, hogy nem kívánja a négyszemköztet.
Nő ment, Misi maradt.
Barátok nem lettünk mondjuk ezután se, de legalább egy embert nem húzott le egy arra érdemtelen szemétláda.

Erre most itt ez a nőnek alig nevezhető emberforma toprongy, aki pár leír mondatával tökéletesen megidézi mindazt, amit egy egy társkeresőn látni sem lenne szabad.

Első adatlapját sajnos nem mentettem a tinderről - utána meg nem láttam ott - de abban már megcsillant nagyképűsége, amikor ellentmondást nem tűrő stílusban elmondta, hogy a tinder nem azért van (márhogy könnyű kapcsolatok kialakítására) és aki szexet akar, az elmehet a búsba.

Ezzel eleve felpiszkált, mert a tinder pontosan azért lett kitalálva, hogy a személyek könnyű kapcsolatokat találjanak. (állítólag eredetileg meleg férfiak, de ebbe a témába nem ástam bele magam) Azonban jönnek az igaz szerelmet kereső felhasználók és módszeresen kinyírják az egyébként tök jó és hiánypótló applikációt.
Mert a tinder tökéletes lenne arra, hogy a kiéhezett két oldal egymásra találjon, anélkül, hogy a találkozó alapja a prostitúció legyen. Azonban a sok erkölcsös nő és férfi tett róla, hogy gyakorlatilag megszelídítsék a platformot.
Talán nem is csoda, ha sokan már eleve azt hiszik, hogy itt ez nem "AZ".
Csak ne akarnák ezt adatlapjukon még belém is magyarázni.

Egy biztos: Ha valaha készítek egy hasonló partner kereső alkalmazást és meglátom, hogy egy-egy nő azzal jön, hogy ez nem "AZ" az oldal, úgy kibaszom őket, mint annak a rendje.
Mert ne a felhasználó döntse már el, hogy az applikációnak mi a célja, hanem a fejlesztője.

Azután förmedvényünk, véglény Andrea (talán kisbetűvel kéne írnom a nevét) máshol is megjelent és ugyanazzal a paraszt, lekezelő és érezhetően csontjai velejéből hozott férfiellenes dühvel igyekszik megtalálni a balekját, mint amit már korábban láttam tőle.
Nem bírja feladni.

De beszéljen az adatlapja:

Tehát mit tudtunk meg ebből?

Kedves hölgyünknek van kívánságlistája: Budapesti, lakástulajdonos, bejelentett állással, legyen intelligens, kommunikatív és ami roppant fontos, hogy a szexet felejtse el, mert ez a megnevezett egyén valamilyen formában, akár egy Borg, beépült a hölgy szervezetébe vagy lelkébe.
Szimpatikus hozzáállás, nem igaz?
Tehát, mint pasas, te hozd a maximumot.
És mire számíthatsz?
Egy társra.
Most őszintén: Egészséges férfinak kell olyan társ, akitől nem kap szexet?
De menjünk tovább:

Tehát, azért akar kizárólag komoly kapcsolatot, mert ez egy társkereső. Nem túl jó sorrend, de-hát emelkedjek felül. Ez a paraszt azzal fenyegeti az átlag társkeresőt, hogy kukázza őket, amennyiben nincs meg az alap helyesírás.
Írja mindezt kritikán aluli stílusban megfogalmazva, borzalmas helyesírással.
Azért maradjunk már a realitás talaján, ember!
Ráadásul az is látszik, hogy gyereke van, több nem kell!
Ráadásul már előre kiköti, hogy elérhetőség kizárt, mert ez nem az az app.
Szóval, vajon miért is van akkor itt?

El nem hiszed, milyen nehéz udvariasan megfogalmazni a mondandómat.

Nem találom, de mintha valahol említette volna, hogy neki már három gyereke is van, azonban épp nincs munkahelye. Ez mondjuk napról-napra változhat.
Ellenben nem úgy szokott lenni, hogy a nők először valahogyan vonzóvá teszik magukat, hogy mint a méh, körül legyen dongva. Aztán ráér azután kancsókává válniuk, amikor elkapták az áldozatot, azonban ez a nő nem nagyon érti a társkeresés lényegét.

Bevallom, ha szavaira valaki felkapva a fejét, úgy érzi, ő lesz a megfelelő társa, ott nem érdekel, mennyire inkorrekt az áldozathibáztatás, mert a pasinak is azt kívánnám, hogy edd meg amit főztél.

Szerinted ilyen indítás után ez a rüfke fog magának embert találni?

Végül csak kihozta belőlem a trollt és ráírtam.
Alant a beszélgetést olvashatod:

Nem sikerült elsőre kihúznom belőle, hogy ő mivel tudna egy kapcsolatba beszállni.

Ennél a résznél szimplán felakartam ébreszteni az alvó nőstényoroszlánt.

Úgy látom, sikerült!

Kioktatja a társkeresőket róla, hogy ez bizony egy társkereső oldal, de olyan alpári, útszéli stílusban, hogy azonnal kioltja mindazt, amit a témáról elvár és összehord. Mert ha társkereső oldalon vagyunk, csak illene egy minimális kulturális szintet elérve keresni azt a társat, nem?

Végül így búcsúzott tőlem, mielőtt letiltott volna, hogy válaszolni ne tudjak. Bár, ott már akkor nem is akartam, mert tudtam, hogy írni fogok erről a pondróról és arról, hogy mennyire veszélyes még úgy is az Internet, hogy egyesek az arcukat adják a kinyilatkozásaikhoz. Látod, ő is vállalja magát épp csak vállalhatatlan.

Kívánom, hogy soha ne találjon embert, aki rámosolyog.
Hogy ne találjon egy szerencsétlent, akibe beletörölheti a lábát.
Szégyen, hogy ilyen mentalitással emberek társkereső oldalakon tévelyegnek.
Szégyen, hogy mindezek ellenére is jó eséllyel fog ki magának valami madarat és végletekig megkeseríti majd az életét.

Mi a véleményed az ilyen emberekről?
Nem érzed úgy, hogy a társkereső oldalakon erősebb szűrőrendszerre lenne szükség?

Az egyik negatívum, hogy egyre többen nem magukról írnak érdemlegeset, hogy lehessen fogódzót találni egy beszélgetéshez, hanem szimpla kívánságlistát tolnak egymás arcába a tagok és aki egy kicsit is eltér ettől a felállított etalon mércétől, azt azonnal odébb pöccintik.

Hamvadó cigaretta vég, avagy a Végzet Asszonyai és a dohányzás

Na, ő az a nő, aki tipikus
példája a végzetes nőszemélynek,
akinek nem áll rosszul a dohányzás.
Miért?
Mert mivel dögös, elnézed neki.
(Ez a képmutatás!)

A következő cikk, habár szemtelennek tűnhet, más szempontból segít nőknek abban, hogy mi az, amit egy társkereső oldalon ne erőltessenek, ha egy kicsit is érdekli őket a lehetséges másik fél véleménye.

A maják és aztékok már a kilencedik században gyártottak dohánylevél felhasználásával készült bűzrudakat, de ne hidd, hogy azok emlékeztettek a mai cigarettára. Lassú fejlődésnek köszönhetően a ma is kapható változat végül a huszadik századra nyerte el a megszokott formát.

Magam is hosszú éveket áldoztam szó szerint az életemből a dohányzás káros szenvedélyének, ám most úgy érzem, örökre leraktam, mert egyszerűen nem hiányzik számomra. Olyannyira nem, hogy kifejezetten taszít, ha olyan nővel kell beszélnem, aki bagózik és belemászik az aurámba. Férfiak esetében sem tetszik, de ők szerencsére nem nagyon másznak az aurámba, nem igaz?

Ő is csinos és alig látszik.
Valóban azért nem zavaró,
mert a képen annyira
alul helyezkedik el?

A harmincas-ötvenes évek között a a "vamp nő" (végzet asszonya) alapvető kelléke volt a cigaretta, sokszor irreálisan hosszú szipkákban, terjengő füsttel, pöckölhető hamuval. Sokszor a "rossz nőkkel" párosították a dohányzást, sőt, emlékszem, anyám, aki vidékről került fel a városba, az utcán eleve rá sem gyújtott, mert az, neveltetése szerint, a prostituáltak ismérve. Még a filmekben is többnyire a negatív karakterek kaptak a kezükbe bűzrudat, ami alól az ikonikus rajzfilm karakter, Szörnyella deFrász sem húzhatta ki magát.

Aztán a hetvenes évek környékén az egészséglobbi kisebb csatákat nyert a dohányipar ellen. A háborút azonban talán sosem fogják, amíg a legtöbb ország tetemes adóbevételt tud e termék eladásával a GDP-be forgatni. Pedig már egy ideje az is bizonyított, hogy a cigaretta füstje több száz méreganyagot tartalmaz, a nikotin egészségtelen, káros a magzatokra is és talán a legtöbb rákos megbetegedéshez ezt a káros szokást lehet költeni.

Laza támaszkodás

Azonban, valamikor a mozi világában kifejezetten szexi volt, ha egy dizőz miközben összetörte a férfiak szívét, elszívott egy-egy szálat, mostanra azonban szeretném hinni, hogy sokkal egészségtudatosabbak vagyunk (felmérések szerint valójában nem) és ezért mind kevesebben nyúlnak a bagóhoz.

Képmutatónak érzem magam, amiért néhány nő esetében elnéző vagyok a cigaretta fogyasztással szemben. Ők azok a kevesek, akiket pl. filmekben látok. Vagy akik tetszenek. (Én suttyó)

Azonban ha társkereső oldalon kutat az ember egy lehetséges partner után és ő maga nem dohányzik, bizony létrejön egy előítélet azokkal a hölgyekkel szemben, akik annyi időre sem képesek letenni a cigit, amíg elkészülnek a fotóik, amiket azután ki tudja milyen silány önellenőrző metódus után feltenni szándékoznak. Nyilván, többségüknek eszébe sem jut, mennyire taszító a két ujj közé csípet, sokszor eredménytelenül rejtegetett rúd, ami a képeken egy nem dohányzó szemét egyenesen a kérdéses tárgyra irányítja.
Én legalábbis azonnal észreveszem.

Valóban kell a kézbe?

Persze, ha én keresnék valakit a világhálón, eleve alap tulajdonságnak tekinteném, hogy a másik fél ne legyen bagós, és rohanó, kiüresedés felé rohanó világunkban egyébként is a tolerancia, aminek a leginkább híján vagyunk.

Sok nő eleve ugyanolyan korláthoz köti jövendőbelijét, mint a pasik, akik kerülik őket. Nem egy adatlapon olvasni, hogy a fiatalasszony dohányos, sőt, néha külön sort szentelnek annak is, hogy ecseteljék, a káros szenvedély marad és akinek ez nem fér bele, mehet tovább. Hiába, ez egy függőség.

Most néhány fényképet mutatnék neked, amiket társkereső oldalakon találtam és így szemléltetném, hogy ha nem elég, hogy valakinek esetleg nem túl előnyös a külseje, a cigi, mint kellék, nem fog az összképen javítani.

Azok a mamik jutnak eszembe róla,
akiknek a foguk is rúzsos.

Mosolygós bagózás. Így jobban tetszik,
mintha komoran bámulna?

Még néhány példát mutatok, de azután elengedem a témát. :) Sajnos a blogspot nem támogatja, hogy a fényképeket úgy tehesd be, ahogy te akarod, mert a blog adatlapja ide-oda dobálja a fotókat a cikkekben. 

Hiába áll vigyázz, be
lett kellemesebb.

Azt nem tudom természetesen megmondani, hogy a férfiak mennyi olyan fotót tesznek fel, amin szivaroznak, mint az urak, így elég egyoldalú a cikkem. Vedd úgy, hogy nektek, nőknek mutatok görbe tükröt. Ha te ezek után sosem fogsz kitenni magadról sehova sem cigis fényképet, már tanultál valamit. Persze az életünk szerves része, hogy bulikázunk, partikázunk, néha csinálunk egy kis ereszd el a hajamat. Ilyenkor is érdemes azonban erősen megszűrni, hogy milye fotókkal kápráztatjuk el az ismerőseinket, akik talán nem olyan kritikusak velünk, mint az idegenek, de miért pakolnád ki magadról, ami előnytelen? Ezzel nem játszod meg magad, éppen csak nem kell mindent tudnia az ismerősöknek. Elvileg (jobb esetben) miközben a nagy-dolgodat végzed, akkor sem posztolgatod ki magadat, ahogyan megpattan a szemedben a hajszálerek, miközben erőlködsz az előző délutáni töltött káposzta után.

Még néhány fénykép, amely hasonló témában készült. az egyiken a cigarettát felcserélte egy sörös üveg. Hidd el, ha alkohollal pózolsz, hacsak nem egy gyönyörűen elkészített, művészi kompozíciós koktélról van szó vagy egy öblös pohárban hömpölygő finom borról, nem biztos, hogy pozitív a végeredmény.

Lehetsz bármilyen csinoska,
ha egy sörösüveg ellopja a showt.

És a végére egy kettős kombó:

Egyik kézbe piás pohár, másikba egy égő cigi. Lehetsz te szimpatikus, ha ezzel a két kellékkel a kezedben ezt nem tudod bizonyítani.

Amúgy humorral kicsit tompítható a végső változat, mint utolsó képemen. Döntsd el, hogy sikerült-e.

Ne fizess csaló oldalnak: MyDates társkereső alkalmazás!

Mint kiderült számomra, minimális kutakodás után sikerült rájönnöm, hogy a MyDates oldal simán egy pénzlehúzó alkalmazás, ahelyett, hogy ígéretéhez híven, társkeresőként funkcionálna. Ilyenkor általában néhány hétig, hónapig gyűjtögetem az infót, azután írok egy cikket, amelyben elmarasztalom az app.-ot, hogy utána lustán hátra dőlhessek: Ismét tettem valamit az emberiségért!

De ne legyen már ekkora arcom!

Végül ezzel az arccal arcoskodtam. Köszönöm kedves
ismerősömnek, hogy olyan jól sikerült a rólam készült
karikatúra vagy profilkép, hogy olyan sok nő írt rám
néhány nap alatt, amely korábban akár 1-2 év alatt sem!

Néhány hét vizslatás után már szinte elment a kedvem tőle, hogy írjak bármit is erről a szutyok semmiről, azután csak megtanakodtam magammal, hogy fogadott jelmondatomhoz hűen (Ha egyetlen embert is sikerül megmentenem a cikkel, már megérte.) leülök és kopogok pár sort, hogyha bárki akinek anyanyelve azonos az enyémmel és beírja a MyDates alkalmazás nevét (más körökben szitokszavát) a keresőbe, eljusson hozzájuk, hogy bizony, ezt ne töltsék le, mert azon kívül, hogy pénztemető, szinte 100%-ban garantálható, hogy Ádám és Éva nem rajta keresztül fogja benépesíteni a bolygót. - Akkor sem, ha tök véletlenül itt találná meg valaki az igazit, noha, néha olyan érzésem van, hogy aki ide regisztrál, valódi emberrel lehet, kapcsolatba sem kerül, csak akiket a program akar megmutatni neki és "akik" nem hús vér emberek.

A legtöbb és funkcionálisan jól működő társkereső oldal elsősorban (merem remélni) szolgáltatni akar és nem pénzt termelni, piti módszerekkel. Illetve javítok: mindkettőt szeretné.
Azonban, ki tudja miért, a play áruház simán engedélyez olyan applikációkat is áruházában tevékenykedni, amelyek a funkciójukat nem látják el, pusztán bevételt generálnak. Hogy a play áruház ebben miért partner?

Két tippem van: Vagy a tetemes reklámbevételtől nem kíván elesni (ha van ilyen) vagy közvetlenül érintett a bevételek feltornászásában, mint a play áruház egyik alvállalkozása.

A MyDates egy szimpatikus formula lenne egyébként. Könnyen kezelhető, érdekes funkciókkal, és könnyű szórakozást hazudva. Mert amit az app produkál, az egyértelműen rosszindulatú manipuláció.

Belépéskor kapsz 100 kreditet (én legalábbis annyit kaptam), hogy ezzel feltérképezhesd a lehetőségeket. Azután első csicskalángos: A 100 kredit összesen két (2) darab üzenet elküldésére elegendő manna! Nem több. Szóval, simán lehetne 2 kredit is az induló tőke, hogy azzal költs el egyet-egyet az üzenetekre, azonban a marketing gépezet mögött sunnyogó patkány horda is tisztában van vele, hogyha elakarod kápráztatni az egyszeri felhasználót, úgy kell tenned, mintha minden, amit felhasználhat, az nagy (big) lenne és hatalmas (huge) és érezze azt, hogy mekkora üzletet kötött.

Sosem találkoztam egyetlen társkeresőn ennyire kis területen,
 olyan nem túl népszerű nevekkel, mint Emőke, Georgina,
Kincső vagy Kíra. 6 lányból, akik elvileg egymás után rám
pillantottak, 3 Emőke. Hihető, nem? És néhány másik
név esetében hasonló arányok köszöntek vissza. Ezek a
nevek azonban nem a Mariann, Katalin vagy az Erzsébet
nevek voltak. Ez is gyanakvásra adott okot.

Ez is a kereskedelmi és marketing pszichológia egyik rákfenéje, mint amikor a termék árának utolsó számjegyét 9-re vagy 90-re lövöd be. A vásárló az első számhoz igazodva kezd gondolkodni, legalábbis, ha nem erőlteti magára a figyelmes fogyasztó köpenyét.
Egy termék ára mondjuk 5990 forint. Te pedig (nem személy szerint te, hanem az átlagos vásárlók nagy hányada) az 5-ösnél nem számol tovább, hanem úgy veszi, hogy az még belefér a büdzsébe.
Azonban az 5990 egy kerek fémpénzzel, 10 forint híján kerek 6ezer forint.
Az agyunk pedig becsap minket, mert ahelyett, hogy sokallnánk a 6ezret, még elfogadhatónak tartjuk az 5-öt.

A 100 kredit így soknak tűnik elsőre, ám ha két üzenet után elfogy, máris észrevesszük, hogy valójában milyen kis piti indulótőkéről beszélünk. Egészen addig, amíg nem akarsz telefonon több kreditet venni, mert akkor viszont hamar kiderül, hogy egy vagyont is költhetsz a "ledumálható" pontokra.

Mások is jelezték, hogy ezek a beszélgetések azonban kimódoltak és bármilyen másik platformra irányítaná(d) át a beszélgetés másik résztvevőjét, azok mindenféle ürüggyel és mentális eszközzel megpróbálnak az oldalon tartani, hiszen akkor "dől a lé", ha ott üzengetsz.
Erre mondjuk magam is azonnal rájöttem, amikor rám írt egy csinos "adatlap" és mikor visszaírtam, hogy az FB oldalon milyen néven talál meg, ha valóban keresné velem a kapcsolatot, az adatlap (legyen egyszerűen A.I.) ahelyett, hogy megfogadta volna a tanácsomat, tovább folytatta az appon belül a faggatózást.
Természetesen, aki beszélt már "igazi" nőkkel társkereső oldalon, pontosan tudja, hogy aki valóban hús és vér, az igyekszik hamar elhagyni a fizetős platformokat és barátságosabb környezetben folytatná a beszélgetést, ami vagy egy telefonszám cserét jelent, vagy megadja valamelyik közösségi oldalának az elérési lehetőségét, hogy gördülékenyebb legyen az ügymenet.

Egyetlen nap alatt 6-10 csinos nő
írt rám, úgy, hogy csak egy rajz volt
fenn rólam. Persze mindegyiktől kaptam
valami személyesnek szánt üzenetet.

Amennyiben egy oldalon azt tapasztalod, hogy a lehetséges partner nem akaródzik átmenni egy könnyebben leinformálható területre, kezdjen benned élni a gyanúper, hogy a szándékai nem feltétlenül tiszták. Persze lehetne, hogy pusztán nem akarja, hogy rátalálj az FB-n, azonban mivel egy perc alatt letiltható a kellemetlen másik fél, még ez sem igazi ok, hogy valaki ne akarjon veled máshol kommunikálni, mint a pénzzabáló MyDates-en keresztül.

Ezt azért is negatívumként ítélem meg, mert gyakorlatilag az én esetemben is azt tapasztaltam (pedig nem vagyok jóképű díszpinty, vagy nem ebben az értelemben...), hogy amilyen gyorsan lehet, a nők váltanak Instára, Face-re vagy Messengerre, telefonra.
Ha egy oldalon tehát a rád író nők ilyesmire nem hajlandóak, feltételezhető, hogy nem valódi személlyel beszélgetsz, hanem valami hamis identitással, amelyik anyagi haszon miatt tartana a platformon. (Egy fiatalember hívta fel rá a figyelmemet, hogy az anyagi haszon annyira stimmel, hogy jelen oldal manipulátor A.I. adminisztrátorai minden az app.-nak küldött üzenet után 6 centet kapnak, ami szerintem nem egy nagy összeg, ha magamból indulok ki. Azonban ha valakivel megtörténik mondjuk 10 üzenetváltás, akkor az... sem egy nagy összeg. Belegondolva, nem is csinálnám ezt. Mennyi baromságot kell írogatni egy kis haszonért, amit ezek szerint bőven az app. üzemeltetői tesznek zsebre.)

A MyDates fotóinak megtekintése sem túl bizalomgerjesztő, mert a legtöbbnek olyan a minősége, mintha egyazon mappából, egyforma konvertálás után kerültek volna fel az adatlapra.
Persze, van olyan társkereső, amelyik nem képes túl nagy felbontású fényképeket kezelni (ezeket képszerkesztő szoftverekkel kell "lerontani") és így az adatlap összes fényképe hasonló felbontású minőségben kerülhet eléd, de a MyDates fotói még kompozícióban is olyanok, mintha a legtöbbet (nem az összeset persze) egy nagyobb, személyes fotóról metszették volna ki, a női fejre koncentrálva, lehetőleg minél kevesebb személyes kapcsolódási pontot lehagyva a háttérből, mint pl. konnektorokat (amelyekről azonnal látszik, ha nem Európai szabványúak) , feliratokat, személyes tárgyakat. Azaz, csupa olyan fotót látsz, amin többnyire csinos az arc, ám alig látható bármi, amihez kapcsolhatod azt.

Ilyenkor egy-egy fényképet lementek a gépre, hogy azután visszakeressem a gugli segítségével (egy korábbi cikkemben tüzetesebben leírtam ennek az ellenőrzésnek a módját) és kiderüljön, hogy milyen külföldi oldalról lopták le, hogy magyar nőknek állítsák be őket.

A magyar nők komoly identitás válsággal
küszködhetnek, ha kb. minden harmadik
nő angol szöveggel indított,
hogy rögtön a második üzenetben
átváltsanak magyar nyelve, néha rossz nyelvtannal.*
(* - Pofázok itt rossz nyelvtanról, de kihagyom
a nyelve szóból az "R" betűt. Helyesen tehát:
"nyelvre".)

A MyDates lányairól azonban alig találtam ilyesmit, ami viszont nem jelenti azt, hogy valahogy nem manipulálhatták meg a fotókat.
Manipuláció esetünkben az is, ha pl. külföldi lányok adatlapját magyarították nevekkel és itt akarják beállítani úgy, mintha keresnének valakit, miközben akié a fotó, lehet, hogy évekkel korábban leiratkozott már az oldalról, csak a fotóit "megmentették".
Ezt úgy képzeld el, hogy Európai lányokat használnak a tengeren túl, míg nálunk meg amerikai lányokat adnak el Európaiként.

Keresheted azután Kíra névvel a szőke lányt, ítéletnapig és nem fogod megtalálni. Miért? Mert a fotón látható lányt Tiffany-nak hívják és az adatlapi fényképet egy sokkal nagyobb fotójából emelték ki, amit még a gugli sem mutat meg neked. Ráadásul, a kép lehet, hogy közben törölve lett, vagy mappába került, esetleg a tulajdonos változtatta meg a közösségi oldalon a fényképeihez való hozzáférés státuszát.
Te pedig vadul és kitartóan pörgeted át a nálad Kíra néven feldobott találatokat, míg kiesik a szemed.

Erre azt mondhatnád, hogy túl sok Kíra nevű nő van és biztos nem volt türelmed kikeresni azt, akit láttál a MyDates-n.

Ez sem így van! Ezt a kijelentésemet pedig arra a már korábban tapasztalt konklúzióra merem felhúzni, hogy a korábban tesztelt ismertebb oldalak, mint mondjuk randivonal, lovebox és társaik hasonló ellenőrzése az esetek (reprezentatív persze a felmérésem) után a fényképek és nevek passzolása miatt minimum a nők harminc százaléka visszakereshető, néha egy-egy találat akár pillanatok alatt is akár, ha jó a név és tartózkodási hely kombó. (Pl. Szekszárdi lakos, neve Marietta. Beírod az FB keresőbe és a kidobott találatok között benne van a lány az első 5-ben. Volt ilyen, nem egyszer.)

Kihagytál: A húgodat. Nyelvtanilag nem túl erősek a
magyar lányok fogalmazásai.

De sokat pofázok!
Jó, szerintem nem kell ezt már tovább ragoznom: a MyDates alkalmazás hiteltelen számomra és ezért azt ajánlom, mindenki kerülje el messzire!
Egyetlen forint ráfordítást nem ér meg!

Külsőre egy érdekes, sok funkciós app.-ot ígér, azonban semmiről nem szól, csak a lehúzásról.

Tudom, hogy megszoktátok páran, hogy sokkal részletesebben ásom bele magam abba, ami foglalkoztat és elkap a hév, azonban a MyDates esetében úgy érzem, ennyi bőven elég. Most is azt ajánlom, amit korábban: Ha társkeresőt keresel, azokkal foglalkozz, amik vagy nem akarnak minden funkcióért drága pénzt lehúzni, vagy akár évtizedes múltra tekintenek vissza hazánkban és ha rájuk keresel fórumokon, többnyire pozitív a visszajelzésük, értékelésük.

A pozitív visszajelzésekkel azért play áruház esetén vigyázni kell, mert pont a MyDates alkalmazás felhasználói vélemények között találtam legalább ugyanannyi dicsérő, mint becsmérlő véleményt. Persze, ha szépen végigolvassuk mindent, kiderül, hogy akik szerint az app nem megfelelő, sokkal hitelt érdemlőbben fogalmazták meg észrevételeiket, mint akik a maximális pontokat adták.

Mutatok is párat, mert ráérünk:

Néhányan érzik, hogy nem kóser.

Érdekes lenne megnézni, hogy ez a sok jó csillagozás minek köszönhető?

Lászlóné Szántó bejegyzése fordítóért kiált.

Ha valaki azt írja, 10-ből 10-es, az vajon fizetett "ügynök" vagy előbb szavazott, utána jött rá, hogy nem jó?
Vagy az is lehet, hogy ő véletlenül tényleg megtalálta itt az igazit?

Beres József véleménye szintén megérne egy elemzést. Kinek puszi, meg csók?
Ez is egy olyan faszi lehet, aki társkereső hirdetések komment-szekciójában
puszikat küldözget a reklámon látható csinos nőnek?

Mészáros István szerint kamu gyanús, de azért adott 5 csillagot. Mi van???