Hányszor mondta?
John DeCash nyelvészprofesszor végül belátta, hogy talán nem a legegyszerűbb feladatot találta ki magának, hogy halhatatlanná tegye a nevét.
Az történt ugyanis, hogy DeCash egy hűvös, őszi napon a bevásárlásból tartott hazafelé, gyalog, mert elhivatott természetvédőként (Valójában nem volt pénze gépjárműre és egy kerékpárnak sem érezte szükségét, hogy utánajárjon) mindenhova gyalog járt, és megütötte a fülét egy párbeszéd töredéke, illetve annak is utolsó mondata, ahogy két, rosszul öltözött férfi mellett elhaladt.: - Mi van ebben? Tégla?
DeCash fejében pedig motoszkálni kezdett a gondolat, hogy kinyomozza, már amennyiben lehetséges, hogy ez a kifejezés összetétel, nagyjából ebben a formában, hányszor hallatszódhatott el életének azon pontjáig, ahol épp tartott. És ez, bár az olvasó lehet, bele sem gondol, szinte – mondom szinte csak szinte – Sziszifuszi vállalkozásnak tűnhet. Egy 29 éves, két diplomával rendelkező, de már most fontos észrevételeket publikáló nyelvésztől azonban elvárható, hogy teljes mellszélességgel ugorjon fejest a feladatba, amit DeCash izgatottan meg is tett.
A következő években nyolc világnyelvet tanult meg már-már anyanyelvi szinten, de ezen kívül huszonöt másikkal ismerkedett meg. Kifejlesztett egy számítógépes programot, amely szkennelt szövegeket futott át és jelölt meg, ahol a kifejezést nyomokban felfedezte. Öt évet ölt abba, hogy az Internet kereső rendszereit megismerje és a munkája mellé állítsa és ebben egy tucat fejlesztő volt segítségére.
DeCash ha éppen nem szövegeket és hanganyagokat böngészett át, különböző nyelvészeti társaságoknál kilincselt olyan bevételekért, amiket utána kifizetett azoknak az egyetemi diákoknak, akik a keze alatt dolgoztak a munkáján.
Környezetében gyakorlatilag mindenki lehetetlennek gondolta a vállalását, ezért a befolyt pénzek is csak éppen csurrantak-cseppentek. Közben ugye, ki kellett zárnia olyan nyelveket, amelyekben a tégla szó semmilyen formában nem jelent meg, lásd pl. a természeti népeket, akik fejlődésük során nem találkoztak a tárggyal vagy nyelvük nem volt képes arra, hogy a humor olyan formáját kifejezze, ami a nehéz megemelendő tárgyat, amelynek valamilyen hordó eszköznek kellett lennie, összekapcsolja az építkezésben használt, négyzet alakú tárgyat. Ez azért sem volt könnyű, mert a téglát kb. 10 ezer éve használta már az ember és az égetett változata, amely tartósabb és masszívabb volt, már Krisztus előtt 3 ezer évvel megjelent.
DeCash-nek ezért azt is el kellett a kutatása közben dönteni, hogy a tégla szó melyik változatait fogja figyelembe venni a befutott információk alapján és mit fog a végeredménybe beszámolni. Három egész évébe telt, mire rádöbbent, hogyha még életében szeretne egy lehetőleg matematikailag pontos számot megfogalmazni, gyakorlatilag az lesz a legkönnyebb, ha egy időponthoz köti az eredményhez kapcsolódó kezdőpontot. Tömören megállapította, hogy az kiszámolandó szám az ezerhétszázas évektől fog számítani és csak angol-mandarin-orosz-spanyol-kínai és indiai nyelvek bevonásával.
29 éven keresztül számolta az adatokat, osztott és szorzott, míg végül publikált egy cikket, hogy igen közel jár már a megoldáshoz. Ekkor elmúlt 58 éves.
Végül kapott egy meghívást a CNN hírcsatornától, hogy bemutathassa csodálatos munkásságát, amennyiben valakit tényleg érdekel, hogy ezt a téglás poént mennyiszer süthette el korábban a globálisan vett emberiség.
A beszélgetés alatt DeCash végig igyekezett szórakoztatóan mesélni a munkájáról, hiszen szerette volna, ha mindenkihez eljut a híre és megismerik a nevét, ha már az életét feltette rá, hogy megválaszolja a kérdést.
Azonban a beszélgetés végén valami olyasmi történt, amire DeCash nem számított…
- Szóval, DeCash professzor, azt állítja, hogy tud egy nagyjából pontos számot mondani, amely mutatja, hogy a „Téglát tettél bele?” kérdést az emberek eddig hányszor használhatták?
- Igen!
- Mi ez a szám?
- 71 millió, 457 ezer 291 alkalommal hangozhatott el mostanáig ez a poén valamilyen formában!
- Teringettét, ez hatalmas szám!
- Ig… igen… ez egy… mit mondott az előbb? – kérdezte hebegve DeCash Morton Wrightot, a CNN hírműsorának házigazdáját.
Wright nem esett ki a szerepéből és megismételte, amire szerinte DeCash kíváncsi volt.: - A teringettére gondol, professzor úr?
DeCash arca elfehéredett. Azt érezte, mint közel harminc éve, amikor elsétált a bevásárlás után két férfi mellett és azok beszélgettek valamiről, ami most hirtelen már nem is tűnt fontosnak.
- Teringettét… teringettét.. – forgatta a szót a szájában, ami szinte körbetapadt a szájüregében. Nem is tűnt fel neki, hogy felállt és elindult kifelé a stúdióból.
Wright arcán most először halványult el a mosoly.
- Hova megy DeCash professzor? Még van 4 percünk!
- Sajnos, nekem nincs. Ki kell derítenem, hogy az emberiség hányszor használta eddig a „Teringettét”! kifejezést…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése