Tökéletesen megértem, hogy a föld sorsa többek között attól is függ, hogy a naponta termelődő több ezer tonnányi szemetet hogyan tudjuk megfelelően feldolgozni, hogy egy nap ne arra ébredjünk, hogy a lakótelepi házból nem a környező üzletekre látunk rá, hanem feltornyozott szeméthalmokra, amelyben gyerekek és rágcsálók hancúroznak.
De azután megláttam a bekarikázott mondatot és elgondolkodtam, hogy egy öblítés alatt mennyi tiszta vizet pocsékolunk el, sőt, ha az öblítés nem elég, mert a tejföl 20%-os és ragaszkodik a dobozához, akkor azt egyenesen kimosni kell, akkor el kell döntenünk, hogy mi a fontosabb a jövőnkben: Vagy, hogy ne egy szemétdombban éljünk vagy az, hogy bár, ha abban is élünk, maradjon elég ivóvizünk.
Elhiszem, hogy komoly kémiai rendszeren keresztül jut el hozzánk a szűr és tisztított ivóvíz, amellyel szomjunkat oltjuk. Azt is elhiszem, hogy a belekerült fekáliát, egyéb hulladékot és a nem kevés felhasznált toalett-papírt van mód lebontani és kivonni a föld édesvíz készletéből. Azzal is tisztában vagyok, hogy az élelmiszer ipar egyszerű halandó számára feldolgozhatatlanul nagy mennyiségű vizet pocsékol el naponta azért, hogy én tiszta élelmiszert vásárolhassak a boltban.
Viszont, amikor a szelektív hulladékgyűjtés égisze alatt egy másik ártalmas környezeti tényezőre akarnak rávenni, t.i. vízpocsékolás, akkor elgondolkodom, hogy nem tökéletes a rendszer.
Pedig néha nyáron még korlátozás is van, hogy ne pocsékoljuk az éltető folyadékot...
Ez számomra cseberből vizes vödörbe.
Rosszul gondolkodom és az én anyámat?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése