2017. július 1., szombat

Blog: Porszívócső-ves turi

Ex kolléganőmnek odaadtam egy porszívót, amikor hirtelen takarodnom kellett a lakásomból - ami akkor már nem volt az enyém.
Persze, a nagy kapkodásban, hiszen az utolsó pillanatokban kellett holmiknak helyet találnom, a porszívó és annak szívófeje, sikeresen nem kerültek egy helyre.
A porszívó azóta Lauránál hentereg, a fej csőre meg... a faszom se tudja, hova kujtorgott el.
Persze, Laura, mivel tényleg az egyik legempatikusabb ismerősöm, ahelyett, hogy békén hagyna azzal a darab műanyaggal, inkább havonta egyszer finoman jelzi, ismerősök által, hogy ugyan, kerítsem már elő azt a szart. Ilyenkor mindig eszembe jut valami...
Arra mondjuk egészen e sorok olvasásáig nem is gondolt, hogy a holmijaim több helyre szóródtak szét a világban, a nagyjáról azt sem tudva, merre parkíroztattam el, és meg kell valljam, így, hogy nincs saját lakásom, valahogy nem is szeretném ezeket a ládákat, táskákat, szatyrokat egy darab műanyag francért átkutatni.
Lehet, hogy lustaság, lehet, hogy tényleg sajnálom erre az időt.
De lehet, hogy nem szeretnék megint azzal szembesülni, hogy az életem romokban, és annak darabjai beterítik Budapest garázsait, konténereit, arra várva, hogy egyszer talán újra egyesülnek.
Talán csak túl szentimentális vagyok, hogy most, mivel egy barátomnál kaptam helyet, valahogy kurvára nem fűlik hozzá a fogam, hogy elővegyem a sok szétrakott szaromat és azt kelljen látnom, mennyire nem jött be az élet.
Közben, míg a szarokat válogatom, meg keressek egyet belőle, ami egy porszívó szarja.
Szar az egész.
Ezúton kérem ismerőseimet, ha van egy, lehetőleg nem olyan eldugott helyen porszívócsőre való kefés vég, mint amilyen millió tengődik háztartásokban és talán itt-ott venni is lehet, hogy kérem juttassák el kedves kolléganőmhöz, mert én, ez ügyben, nem kívánok múltat idézve átrágni magam egy rakás lomon.

Remélem, megszánja őt valaki és hozzávág egyet ebből a fontos kellékből.
Közelről.
Homlokon.

Amúgy nagyon szeri.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése