Blog: Brigitta Ernszt, a megmondó némber

Ha valakivel vitázunk a világhálón, van lehetőségünk megvitatni az álláspontjainkat. Ez így fair.
Ha valakié nem tetszik, akkor lehet vele vitázni.
Végső soron, ha esetleg a másik nem partner a normális vitában (főleg a trollok esetében), akkor le tudjuk tiltani az illetőt, mert mit fárasszuk magunkat egy idegen marhaságaival?

De ha már letiltunk valakit, legyünk annyira nagyvonalúak, hogy ha elmondtuk a véleményünket a másiknak, adjunk rá módot, hogy esetleg valamit hozzá fűzzön az utolsó szó jogán, mert úgy járunk, mint most te:

Lehet, hogy szánalmas vagyok, mert valamikor összeszólalkoztam veled és neked nem tetszett a reakcióm, de, hogy privátban rám írsz majd törölsz FB-n, hogy még véletlenül se tudjak rákérdezni, hogy mi a bajod, illetve mikor, milyen körülmények között "találkoztunk", az szerintem legalább ugyanannyira szánalmas, te tróger.

Jó, jártam már így, hogy a csaj egy zárt csoport tagja volt, amiben főleg orális szex volt a téma és amikor privátban rákérdeztem pár számomra fontos dologra, privátban elküldött az anyámba, azt se mondva meg, amit kérdeztem, azt sem, mi a televágott baja van, ha már a csoporttal kapcsolatban kérdezem. (Még az is lehet, hogy úgy hívták meg, hogy semmit nem tudott róla és ezért lázadt a kérdések ellen, de ha veled is ez történt, kedves Brigitta, az ilyesmit hamar jelzi neked a rendszer, ezért feltételezem, nem valami szexuális tartalmú témával találtalak meg.) (A fényképedet nézve is egészen biztos, hogy nem ilyesmiről lehet szó.)

Talán, egy app. baromságával kapcsolatban kerestelek meg?
Nem hiszem, habár az "i like you" alkalmazás (hamarosan írok róluk, mert már van elég anyagom a baromságaikról) képes olyasmire, hogy kidobja nekem, ki szeretne velem randizni és ha véletlenül ráakadok a FB-n, akkor kiderül, hogy az illető nem is tud róla, hogy van ilyen alkalmazás és ő fent van rajta. (Igen, az is lehet, hogy mikor megnézi az adatlapomat, inkább nem kér belőlem... Ezt néhány "jó ismerősöm" miatt írtam be toldásnak. Neveket nem írok, aki tudja, az tudja.)

Szóval, kedves Ernszt Brigitta, sértődés ne essék, mire írásomban idáig értem, már le se szarlak, de kár lenne veszni hagyni a bekopogott betűket, meg, nehogy már csak neked legyen platformod írni nekem, én meg ne írhassak vissza.
Hát hülye vagy te?

Első reakcióm hipotalamuszból robbanó nyerseségét utólag kissé cizellálnom kellett, mert akiket megemlítettem rövid kifakadásomban, azok nem tehetnek arról, hogy prosztó(nak tartalak) mód jártál el.

Nem tudom, hogy a (N)etikett része e, hogy ha már valakit letiltunk valamiért, akkor kereken fogalmazzuk már meg neki, miért is fogjuk azt tenni. De dátummal, és lehetőleg print screen-nel megtámogatva.
Hát honnan a faszomból emlékezzek minden Brigitta Ernsztre, akinek írtam valamit?
Mert, ha valami ritka neved lenne, mondjuk Kovács Nikolett, vagy Juhász Katalin...

Itt kérek elnézést mindazoktól, akiket világhálós tevékenységem közben megsértettem valamivel. Ha így történt és megfordult a fejedben, hogy letilts érte, akkor... akkor kurvára alacsony az ingerküszöböd a világhálóhoz. És azt is tudnod kell, hogy a kölcsönösség jegyében én is le foglak tiltani, de előre jelzem, akkor nagyon sok mindenről le fogsz ám maradni. Hogy mire van ekkora nagy pofám? Hát kedvesem, nem tudtad, hogy jobb kezem mutató és hüvelyk ujját az Internetes világ artériájának doboló erén tartom? Ha akarom, csak épp megnézem, él e még a kedves beteg, de ha akarom, kicsit elszorítom azt a dobogó erecskét, és...
Oké, már lilul a kis fejed.

Mondjuk, nem értem, hogy miért háborogsz, ha eleve fel sem fogtad azt, amit írtam neked. Lehet, nem is sértő szándékkal írtam neked. (Jó, ez volt eddig az első poén. Még, hogy nem sértő szándékkal, én?) Ezt abból merem kikövetkeztetni, hogy te magad is rákérdezték, hogy "te mit szövegelsz nekem ember?" - de, nem vártad meg, míg megbeszéljük, mert jött a gyáva megmondóemberek vita érve (igen, sokan azt hiszitek, hogy holmi beszólással nyomatékosítani tudtok egy érvet, kb. mint a Mónika Show-ban, amikor nem maradt okos mondanivaló kevés fogúaknál, hanem maradt az egyszerű és profán: "- Te, hogy nézel ki?" rigmus, testvérpárjával, a "- Mé', te, hogy nézel ki?" illetve mellé csapták az örök kérdést: "- Te ki a geci vagy?")

Nincs kétségem afelől, hogy valamikor megsértettelek. Ne is mondd, sajnos rossz szokásom, hogy a fórumokon néha erősen fogalmazok és bizony kicsúszik egy-egy szitokszó is, ha seggfejnek nézem a másikat. (Mindketten tudjuk, hogy ez kölcsönös.) De megígérem neked, hogy a jövőben egyre ritkábban fogok ilyet tenni, mert 1.) a neten minden fent marad és kinek kell a szembesítés, ha majd híres senki lesz belőlem b.) kölcsönösen letiltottuk egymást, így nehezen fogunk egymás útjába kerülni. Talán, valamilyen furmányos és csavaros módon ezen írásom eljut hozzád és elolvasod, hogy azután majd kommentáld valamilyen formában (Nem a FB-n persze, mert letiltottalak én is a picsába.), ám úgy érzem, hogy amit most virtuális papírra vetek, úgy sem fogod fel, mert összes utolsó kommunikációdból ez a mentalitás és készség sugárzik irányomba.

Mi már sosem leszünk két kicsi legó.

Én szánalmas vagyok, te meg egy gyökér.

(Szomorúvá tesz a gondolat, hogy sosem fogom megtudni, hogyan léptem főszereplőm nagylábujjára. Ez a szomorúság azonban egy talmi kis valami. Olyan, akár egy novella: Miután kiírtam magamból, nem foglalkoztat többé...)