2016. november 10., csütörtök

Vers: Aprópénz a fiók mélyén

Aprópénz a fiók mélyén

Fiók mélyén, dolgok mögött,
ahová az ember lökött,
ott bújok én,
az aprópénz,
mit sem érek, 
ha nincsen kéz, 
mi költene…
Pedig, tudom, de jó lenne,
ha őkelme, már én magam,
eladhatnám testemet,
a kis kerek fémet,
cserébe valamit,
bármit, kapna gazdám,
az ám!
De most, hol én az érme, megkoptam,
magányomban eldobottan,
mit sem érve, elfeledve,
fiók mélyén, rejtekezve,
heverhetek.
Értéket nem mérve, semmit se téve…

2008.01.21.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése